A 35 éven át tartó, beavatkozásokra épülő gazdaságpolitika lényegében kudarcot vallott.
Prémium hírlevelek - Hova tegyem a pénzem? // A hazai gazdasági növekedési adatokat látva ma nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország növekedési potenciálja látványosan megrekedt. A Covid óta nem sikerült érdemben tartós növekedési pályára állítani a gazdaságot. Megítélésem szerint a napi adok-kapok helyett a probléma valódi okai mélyebbek és strukturálisabbak. Az elmúlt évek gazdaságpolitikai kísérleteire talán leginkább egy régi vicc ad keserédes útmutatót.
A pásztor szomorúan meséli a varázslónak, hogy a libái egytől egyig elhullanak, és már nem tudja, mitévő legyen.
Mivel kínálod őket?
- Szemes kukoricával.
- Az a baj. Etesd ezután darával!
A pásztor egy hét múlva ismét panaszkodik, hogy még mindig döglenek a libái, pedig darával eteti őket.
Mert hát te egy igazi szamár vagy! Csak zabbal tudod őket jól tartani!
Pár nap múlva megint siránkozik a pásztor, hogy hiába eteti zabbal a libáit, mégis pusztulnak.
Miért nem árpával eteted őket, te buta fickó?!
Másnap ismét útnak indul:
- Varázsló, hiába próbálkoztam az árpával, megdöglött az utolsó libám is!
- Most már egyetlen libád sem maradt?
- Egy sem.
Kár, hogy így alakult. Olyan sok izgalmas ötletem volt, amiket szívesen megosztottam volna!
A berlini fal leomlását követően Magyarország szinte az elsők között ugrott fel a globalizáció robogó vonatára. A sikeres és gyors piacnyitás révén a 2000-es évek elején hazánk gazdasági teljesítménye elismerést vívott ki magának, és nem volt elképzelhetetlen, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás terén is élen járjunk, megelőzve a késlekedő szomszédos országokat.
A globalizáció áldásos hatása azt jelentette számunkra, hogy ide áramlott a tőke és a technológiai tudás az olcsón elérhető, szakképzett munkaerőhöz. Németország szempontjából mindez relatív közelségben biztosított extra versenyképességet a német iparnak. A magyar gazdaság valójában nem egységes gazdaság lett, hanem kialakult egy, elsősorban a német iparra és autógyártásra épülő, szuperversenyképes exportszektor, valamint egy döcögő hazai vállalati szektor.
Az exportszektor közel három évtizeden át a magyar gazdaság motorjaként működött, ami jelentősen hozzájárult az életszínvonal növekedéséhez. Ennek eredményeként számos ember számára teremtődött meg a stabil, versenyképes jövedelmet biztosító munkahely.
Mára azonban a német gazdaság vesztett versenyképességéből, és a globalizáció küllői közé hatalmas botot dobott egy Donald Trump nevű figura. Emiatt küszködik a fent említett exportszektor, és emiatt van hosszú negyedévek óta recesszióközeli állapotban a magyar gazdaság. A német függést időközben próbáltuk dél-koreaira vagy kínaira cserélni, ugyanakkor a kereskedelmi háború árnyékában ez sem lesz feltétlenül egyszerű, és - ami még fontosabb - kívánatos. Miközben a német értéklánc lehetőséget teremt hazai vállalatoknak, a kínai szinte teljesen zárt.
