A Frenák-dokumentumfilmet a New York-i táncművészet legprestízzsel bíró díjára jelölték.
A 33. alkalommal megrendezésre kerülő díj, amelyet 1982-ben alapítottak és korábban The Astaire Awards néven ismerték, idén Chita Rivera nevét viseli. A 2024-ben elhunyt, kétszeres Tony-díjas amerikai művésznő életműve során olyan emblematikus Broadway-musicalek ősbemutatóiban játszott, mint a West Side Story, a Chicago vagy A Pókasszony csókja. Filmszerepei közül különösen említésre méltó a Sweet Charity, valamint záró filmes fellépése a Tick, Tick... Boom! című alkotásban. Rivera a színpadon és a vásznon egyaránt maradandó nyomot hagyott, és öröksége ma is inspirálja a színház szerelmeseit.
A Chita Rivera Awards a Broadway, az Off-Broadway és a film világának kiemelkedő táncos- és koreográfusi teljesítményeit ismeri el, emellett tánctematikájú filmalkotásokat is díjaz. A Who Cares About Pal Frenak című filmet a legjobb dokumentumfilm-rendezés kategóriában jelölték. A rangos díjátadó korábbi életműdíjasai között olyan legendás művészek szerepelnek, mint Bernadette Peters, Joel Grey, John Kander vagy Kristin Chenoweth. A gálát május 19-én rendezik meg a New York-i NYU Skirball Centerben.
Frenák Pál társulata, a Company FrenAk, a kortárs táncszínház élvonalának kiemelkedő képviselője, nemcsak Európában, hanem Ázsiában is széles körben ismert. Az érzelmekkel teli film a koreográfus életét és pályafutását tárja elénk, melyben a traumatikus gyermekkor nyomaitól egészen a jelenlegi elismertségéig kísérhetjük őt. A történet bemutatja, hogyan tudta a művészet iránti szenvedélyével feldolgozni a tragédiákat és belső harcait. Frenák Pál egy különleges háttérrel rendelkezik: siketnéma szülők nyolcadik gyermekeként jött a világra, és hatévesen, édesapja korai halála után árvaházba került, ahol az élet nehézségei formálták személyiségét és művészi látásmódját.
A jelelés, a tánc és a nézői figyelem összefonódásáról így nyilatkozott egy korábbi interjúnk során: "Számomra a jelnyelv a siketek és nagyothallók világában az anyanyelv, így számomra nem a szavak jelentették az első kaput a külvilág felé. A mozgásművészet olyan dimenziót nyújt, amelyben az élmények szavakkal nehezen kifejezhetők. Az érzéseim és gondolataim átadásához az érzékelésre támaszkodom, ezért mindig arra bátorítom az embereket, hogy nyissanak az érzéki tapasztalatok irányába. Végtelen mennyiségű belső tartalom rejlik bennünk, amelynek megértéséhez nem elegendő a racionális megközelítés; sokkal inkább az érzések és élmények világába kell merülnünk."
Felfedezte, hogy a mozdulatok kifejezőereje és a tánc varázsa lehet az egyetlen menedék a múlt sötét árnyai elől, amelyek egy érzelem nélküli, elnyomó kommunista rezsim alatt kísérték, miközben család nélkül nőtt fel. Amikor végre elhagyta Budapestet, és Párizs színes, sokszínű kultúrájában kezdett új életet, megtalálta önmagát, és a tánc által újra felfedezte belső szabadságát.
"Amikor egy darabon dolgozunk, a kreatív folyamatnak vannak véletlenszerű elemei is, amelyeket én nem tudhatok előre. Sokszor előfordul, hogy fölépítek egy nagyon erős koncepciót, és munka közben jönnek elő olyan elemek, amelyekre nagyobb hangsúlyt fektetek aztán. Mindig azt kérem a táncosoktól, hogy ne a konkrét mozgásra figyeljenek, hanem az érzetre, amit a mozgás kivált. Van olyan, hogy a várttól messzebbre csúszik ki valaki egy mozdulatban, vagy kicsit lejjebb van függeszkedés közben, de mindig arra ösztönzöm őket, hogy a váratlan helyzetben konstruktív módon építkezzenek tovább, mert ezekből a véletlen találkozásokból születhetnek újszerű koreográfiai láncolatok" - nyilatkozta lapunknak.
A Who Cares About Pal Frenak közel tíz év alatt valósult meg független finanszírozásból, a New York‑i székhelyű producer, Vittoria de Bruin irányításával. A rendező, Halász Glória nevéhez több tánccal kapcsolatos produkció is fűződik, köztük a Három tánc című dokumentumfilm, amely klasszikus balettet tanuló fiúnövendékeket mutat be.
A filmet a nemzetközi közönség New Yorkban, a 53. Dance on Camera Festival keretein belül ismerhette meg, amely a világ legrégibb táncfilmes fesztiválja. Emellett a spanyolországi 36. Gironai Filmfesztiválon és a berlini Film Hungaricum programjában is bemutatásra került. Hamarosan a török Dance Camera Istanbulon és a dél-koreai ARTSinTANK Dance Festivalon is látható lesz. Magyarországon a premierje néhány hete zajlott a Nemzeti Táncszínházban a Budapest Táncfesztivál keretében.
