A szíriai drúz kisebbség képviselői fontolgatják, hogy csatlakozzanak Izraelhez, ami jelentős politikai és társadalmi következményekkel járhat. Ez a lépés új kihívások elé állíthatja a régiót, és felveti a kérdést, hogy miként alakulhat a drúz közösség jö
A Hader nevű, Izraeltől nem messze fekvő szíriai drúz faluban tartott gyűlés során a drúz közösség képviselői videóüzenetben fejezték ki kérésüket az izraeli hadsereg (IDF) felé: szeretnék, ha a falujukat Izrael részeként ismernék el.
"Hader népének nevében, ha választanunk kell, akkor a kisebbik rosszat választjuk. A Golán-fennsík izraeli részéhez akarunk csatlakozni, hogy megőrizzük becsületünket. És ez minden környező falvat érint, mert Háder sorsa az egész régió sorsa. Azt kérjük, hogy csatlakozzunk a Golánon élő népünkhöz, szabadságban és méltóságban éljünk" - mondták.
Ugyanakkor a szíriai ellenzék meg nem nevezett aktivistája a ynet című izraeli hírportállal azt közölte, hogy ez a kérés nem alapul konszenzuson, noha többfelé jelentek meg efféle felhívások. De más dél-szíriai csoportok tiltakozásuknak és aggodalmuknak adtak hangot, amikor értesültek erről az ügyről.
Egy izraeli katonai szakértő, aki a ynetnek nyilatkozott, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy fegyveres dzsihadisták közelíthetnek az izraeli határhoz. Ugyanakkor megnyugtatónak találja a drúz kisebbség jelenlétét a határ túloldalán, különösen Hadernál, ami enyhítheti a feszültségeket.
A drúz vallási vezetők Izraelben mély aggodalommal figyelik a határon túli drúz közösségek helyzetét. A dzsihadista csoportok már számos drúz településen, különösen Damaszkusz és Észak-Szíria térségében, arra ösztönzik a drúzokat, hogy adják át fegyvereiket. Ez a helyzet komoly kihívás elé állítja a drúz közösségeket, és aggasztó kérdéseket vet fel a jövőjüket illetően.
A 1967-es háború következtében Szíria és Izrael határán számos drúz család élete gyökeresen megváltozott, hiszen a Golán-fennsíkon négy drúz falu Izrael fennhatósága alá került. Ekkor sokan kénytelenek voltak elválni rokonaiktól, akik Szíriában maradtak, így a családi kötelékek és a közösségi identitás mélyen megosztottá vált.
A drúz közösség még Aszad megbuktatása előtt átvette a hatalmat a szíriai al-Sveida város felett, amelyet központjuknak tekintenek. A város főterén korábban több százan vonultak utcára, tiltakozva a fennálló helyzet ellen. Az összecsapások során, amelyek a szíriai hadsereggel zajlottak, többen életüket vesztették. A drúz milíciák a konfliktus során elfoglalták a helyi rendőrőrsöt és a központi börtönt, ahonnan minden foglyot szabadon engedtek.
Aszad uralkodása alatt Szíriában a kisebbségek, különösen a drúz közösség tagjai, úgy érezték, hogy függetlenségük jelentős mértékben korlátozott. Hekmat al-Hadzsri sejk, a szíriai drúzok vallási vezetője, meglepő módon "zöld utat" adott a rendszer ellen irányuló ellenállásnak, noha a drúz vallás hagyományai szerint a közösség tagjai általában hűséget fogadnak az aktuális politikai hatalomnak. Ez a lépés feszültségeket generált, és új kérdéseket vetett fel a drúz identitás és politikai lojalitás viszonyáról.
