Az Orbán-kormány döntései olyan helyzetet teremthetnek, amelyben a titkosszolgálati munkatársak kiszolgáltatottá válhatnak.

Az új törvény, amely március 1-jén lép életbe, különleges jogi státuszt biztosít a polgári titkosszolgálatok munkatársainak, azonban nem hoz magával más előnyöket: a munkavállalók bérezése továbbra is kiszámíthatatlan marad, konkrét életpálya-modellek nem állnak rendelkezésre, és érdekképviseleti támogatás sem érhető el számukra - értesült a hvg.hu. A portál szerint ez a jogszabály a katonákéhoz képest is még sebezhetőbb helyzetbe sodorhatja a titkosszolgálati dolgozókat.

Powell Pál, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke a hvg.hu-nak nyilatkozva kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a kormány az érintettekkel és szakmai érdekképviseletekkel folytatott előzetes és érdemi konzultáció nélkül fogadta el az új jogszabályt. E törvény több szempontból is hátrányosan érinti a titkosszolgálati dolgozókat. Powell emlékeztetett arra is, hogy márciustól a helyzet súlyosbodik, mivel ekkortól már nem lesz lehetősége a szakmai közösségnek arra, hogy véleményüket kifejezzék vagy javaslatokat tegyenek.

Az új törvény súlyosan korlátozza az állomány tagjainak lehetőségeit, megtiltva számukra a szakmai érdekképviseleti tevékenységek folytatását és a tagságot. Éppen abban az időszakban, amikor az új jogállási törvény életbe lépése miatt a védelemre talán a leginkább szükségük lenne.

A portál hangsúlyozza, hogy bár a szabályozás friss és önálló nemzetbiztonsági jogviszonyt teremt a polgári titkosszolgálatok munkatársai számára, ezzel leválasztva őket a rendvédelmi és belügyi dolgozóktól – ami talán pozitív fejlemény is lehetne –, a módosítások több szempontból is párhuzamot mutatnak a honvédségnél tavaly végrehajtott, belső vitákat gerjesztő változtatásokkal. Például

A katonai szektor után most a polgári titkosszolgálatoknál is változások várhatóak a bérezési struktúrában. Az eddigi, bár nem mindig népszerű, világos illetménytábla helyett sávos bérezési rendszer lép életbe. Ez azt jelenti, hogy az adott szolgálat főigazgatója, aki a munkáltatói jogkör gyakorlója, az új rendszer keretein belül egy tól-ig határon belül meghatározhatja a munkavállalók konkrét fizetését és egyéb juttatásaikat. Ez a lépés remélhetőleg rugalmasabbá teszi a bérezést, ugyanakkor új kihívások elé is állítja a szolgálatok vezetését.

Powell Pál említést tett arról is, hogy...

Bár béremelésre számíthatunk, sajnos a jövőbeni előrelépési lehetőségek és az életpálya-modellek terén továbbra sincsenek egyértelmű irányelvek.

Szerinte a legfőbb probléma az, hogy a jövőben nem lesz lehetőség sem egyéni, sem szakmai, sem szociális érdekek összehangolására.

Úgy gondolja, hogy a rendvédelmi szervekhez tartozó szolgálatok munkatársait indokolatlanul emelik ki, pedig náluk is léteznek rendfokozatok, fegyverhasználati jogkörök, és a büntetőügyeikben a katonai ügyészség lép fel.

A törvénymódosítás által érintett polgári nemzetbiztonsági szolgálatok terjedelme:

Információs Hivatal (IH) - a polgári hírszerzésért felelős szervezet,

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egy olyan kulcsszereplő, amely a polgári elhárítás mellett a nemzetbiztonsági ellenőrzések lebonyolításáért is felelős. Feladatai közé tartozik a hazai biztonság megőrzése, valamint a különböző fenyegetések azonosítása és elhárítása. Az AH munkája nélkülözhetetlen a társadalom védelmében és a demokratikus intézmények integritásának fenntartásában.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egy olyan szakmai szervezet, amely a titkos információgyűjtéshez elengedhetetlen technikai háttér biztosítására és a zökkenőmentes életvitel-ellenőrzések végrehajtására specializálódott.

A Nemzeti Információs Központ (NIK) – amelyet sokan a szuper-titkosszolgálatként emlegetnek – egy olyan elemző és értékelő intézmény, amely a legfontosabb információkat gyűjti és dolgozza fel.

Powell megállapítása szerint az új jogállási törvény kapcsán nem zajlottak előzetes egyeztetések; "csupán pletykákból értesültünk a várható fejleményekről". Amikor végül a szöveg megjelent az Országgyűlés hivatalos weboldalán, csupán néhány nap állt rendelkezésükre a véleményezésre. Ezt követően a Magyar Rendvédelmi Kar Farkas Örs titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárnak jelezte az általuk jónak ítélt módosításokat, valamint a felmerülő aggályaikat is, azonban ezek a megkeresések süket fülekre találtak.

A kar elnöke hiába fordult Kövér Lászlóhoz és Orbán Viktorhoz, a válaszok mégis a Rogán-féle tárcától érkeztek, amelyben közölték, hogy a javasolt módosításokat nem tartják indokoltnak.

Sulyok Tamás államfőnél is tett kísérletet, de válasz nem érkezett, akárcsak Kozma Ákos alapjogi biztos esetében, aki szintén hallgatott a panaszra. Ez a panasz arra figyelmeztetett, hogy az új jogszabály ellentétes az Alaptörvénnyel és más nemzetközi jogi normákkal, amelyeket a kormány már elfogadott és ratifikált.

A miniszter hatásköre a honvédségnél mostanra annyira kiterjedtté vált, hogy gyakorlatilag minden döntés az ő hatáskörébe került, ezzel pedig a hadsereg feletti hatalma fék és ellensúly nélkülivé vált. Az Orbán-kormány kezdetben fokozatosan tervezte módosítani a honvédek jogállásáról szóló törvényt, de végül arra a következtetésre jutott, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha teljesen eltörölnék azt.