A megfelelő alvás mennyisége kulcsfontosságú az egészségünk megőrzésében. Mind a túl kevés, mind a túl sok alvás növelheti a halálozás és a stroke kialakulásának kockázatát. Üdvözlet a sajtónak!

A tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás kockázata - derül ki a Semmelweis Egyetem frissen megjelent tanulmányából. Eszerint a férfiak és nők között jelentős különbségek figyelhetők meg. Az alvási szokások a stroke és a stroke-hoz köthető halálesetek kockázatát is jelentősen befolyásolják.

A GeroScience című tudományos folyóiratban megjelent alapos vizsgálat rámutat, hogy azoknál az egyéneknél, akik éjszakánként kevesebb mint 7 órát töltenek alvással, a halálozás kockázata 14%-kal emelkedik. Érdekes módon, a túlzott alvás is kockázatos lehet: azok számára, akik rendszeresen legalább 9 órát alszanak, a halálozási valószínűség már 34%-kal nő a napi 7-8 órát alvókhoz viszonyítva.

A Semmelweis Egyetem által végzett kutatás során több mint 2,1 millió felnőtt adatát elemezték, beleértve a rövid és hosszú alvásidőt vizsgáló csoportokat is. A kutatás során összesen 79 nemzetközi publikációt vizsgáltak meg.

Az eredmények jelentős nemi különbségeket is feltártak. A férfiaknál a 7 óránál kevesebb alvás 16%-kal, míg a 8 óránál több 36%-kal növelte a mortalitási kockázatot. A nőknél a rövid alvásidő 14%-kal, míg a hosszú 44%-kal emelte a halálozás esélyét. A tanulmány szerint a különbségek mögött hormonális, viselkedésbeli vagy szív- és érrendszeri tényezők is állhatnak, bár a pontos okok egyelőre nem ismertek.

A legelterjedtebb alvászavar a krónikus álmatlanság, más néven inszomnia. Tanulmányok alapján a globális népesség körülbelül egyharmada legalább egyszer találkozik az álmatlanság jelenségével életpályája során, míg körülbelül 10% szenved tartós inszomniában.

Az alváshiány napjainkban egyre inkább globális népegészségügyi kihívássá válik – figyelmeztetnek a kutatók. A világ minden táján emberek milliói szenvednek a megfelelő mennyiségű alvás hiányától, amelyet a fokozódó munkahelyi elvárások, a digitális eszközök folyamatos használata és a mindennapi stressz okoz. Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve azok, akik váltott műszakban dolgoznak, illetve akiknek az életvitele rendszertelen időbeosztású. A tartós alváshiány nem csupán a korai halálozással áll összefüggésben, hanem számos más egészségügyi problémát is előidézhet, többek között elhízást, cukorbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, valamint az immunrendszer gyengülését.

"Társadalmi szintű alváshiányról beszélhetünk" - emelte ki Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, aki a tanulmány egyik társszerzője. "Bár az egészségtudatosság növekedéséről beszélhetünk, az elmúlt évtizedben a viselkedésünk alig módosult. A képernyők előtt eltöltött idő, a folyamatos kékfény-expozíció, az állandó elérhetőség és a biológiai ritmusunk felborulása mind-mind kedvezőtlen hatással vannak az egészségünkre."

A kutatók egy másik kutatás keretében az alvás időtartama és a stroke előfordulása, valamint a stroke-hoz kapcsolódó halálesetek közötti kapcsolatokat elemezték. Azok a résztvevők, akik éjszakánként csupán 5-6 órát aludtak, 29%-kal nagyobb eséllyel tapasztaltak stroke-ot, és náluk a stroke-hoz kapcsolódó halálozás kockázata is 12%-kal emelkedett. Ezzel szemben azok, akik 8-9 óránál hosszabb ideig aludtak, 46%-kal nagyobb valószínűséggel szenvedtek stroke-ot, és a halálozás kockázata is 45%-kal nőtt.

"A stroke továbbra is az egyik legjelentősebb halálok a világ minden táján, amely gyakran tartós rokkantsághoz vezethet" - hangsúlyozta Dr. Győrffy Balázs, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének vezetője és a két tanulmány utolsó szerzője. "Az életmódbeli tényezők, mint például az alvás, módosíthatók, ezért ezek azonosítása kulcsfontosságú népegészségügyi szempontból. Az alvásidő figyelembevétele elengedhetetlen lenne a stroke-megelőzési stratégiákban, ha csökkenteni szeretnénk az egészségügyi rendszerek terheit és javítani a lakosság egészségi állapotát."

Az alvásminőség javítása érdekében nem szükséges drasztikus lépéseket tenni. A szakértők ajánlásai alapján célszerű egy következetes alvási rutint kialakítani, és figyelni arra, hogy lefekvés előtt csökkentsük a képernyők előtt töltött időt, valamint az erős fények használatát. Fontos, hogy a hálószoba sötét, hűvös és csendes legyen, így támogatva a nyugodt pihenést. Emellett az alkohol teljes mellőzése, a koffein mérsékelt fogyasztása, valamint a rendszeres mozgás szintén jelentősen hozzájárulhat a valóban pihentető alváshoz.

A meta-elemzések az ún. Semmelweis Study keretében készültek, amely egy hosszú távú kutatási projekt. A program a Semmelweis Egyetem dolgozóinak követésével vizsgálja, hogy az életmódbeli tényezők - például az alvás - hogyan befolyásolják az egészséget. A kutatás célja, hogy ne csak az intézményi egészségfejlesztést támogassa, hanem hozzájáruljon általános népegészségügyi ajánlások kidolgozásához is.