A vietnami közösség után a goralok is kisebbségi státuszt nyertek el.
A kormány a Vöröskolostoron (Červený Kláštor/Késmárki járás) szerdán (1. 26.) megtartott kihelyezett ülésén elfogadta a szlovákiai gorál közösség kisebbségi státuszát. Ezzel a gorálok az ország 15. hivatalos nemzetiségi kisebbségévé váltak - áll a Bél Mátyás Intézet portálunkhoz eljuttatott közleményében.
A mai határozat a gorál aktivisták évtizedes erőfeszítéseinek gyümölcse. Ez a döntés nem csupán a gorál kultúra megőrzését és fejlesztését teszi lehetővé, hanem hozzájárul az ország sokszínűségének megerősítéséhez is. A kormány lépése révén hivatalos támogatásban részesülhet a gorál kultúra, valamint a gorál nyelv megerősítése is esedékessé válik a közösség által lakott településeken.
"Habár Szlovákiában a gorál közössége már szinte mindenki számára ismerős, gyakran csak hagyományőrzőként vagy etnográfiai csoportként tekintünk rájuk. Valójában a gorálok Szlovákia egyik legjelentősebb őslakos kisebbsége, gazdag évszázados múlttal, saját településekkel és sajátos igényekkel. Éppen ezért úgy határoztunk, hogy a Bél Mátyás Intézet keretein belül egy átfogó, több évre szóló kutatási projektet indítunk a gorál közösség részletes feltérképezésére. Szoros együttműködésben a gorál aktivistákkal bejártuk településeiket, és alaposan dokumentáltuk mindazt, amit csak tudtunk kultúrájukról, nyelvükről, intézményeikről, valamint a helyi lakosság összetételéről" – mondta Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet (BMI) tiszteletbeli elnöke.
A BMI kutatásának eredményei alapján a gorálok jelenléte Szlovákia területén több mint 80 települést érint, legfőképpen a Szepesség vidékén, beleértve a Magurántúlt, valamint Árva és Kiszuca északi részein. Ezen kívül kisebb közösségeket találunk a Garam-mentén, Liptóban, Gömörben és Sárosban is. A gorálok összlétszáma körülbelül 57 ezer főre tehető. Ebből több mint 5 ezren a legutóbbi népszámlálás során a gorál nemzetiség mellett döntöttek, még úgy is, hogy a "gorál" kifejezést saját maguknak kellett beírniuk a választható lehetőségek közé. Így a gorálok a közepes létszámú nemzeti kisebbségek közé tartoznak Szlovákiában.
A kutatási adatokból egyértelműen kiderül, hogy míg a felnőttek körében a gorál nyelvjárások ismerete viszonylag magas, addig a fiatalabb generációknál ez a tudás folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka az, hogy eddig nem voltak elérhetők olyan támogatások, amelyek elősegítették volna a gorál kultúra és nyelv megerősítését; a gorál hagyományok nem kaptak helyet sem a köztereken, sem az oktatási intézményekben. Azonban a kormány legújabb döntése lehetőséget adhat arra, hogy ez a helyzet megváltozzon.
"A kormány döntése a huszonnegyedik órában érkezett. Ezért nem maradhat a formalitások, szimbólumok szintjén, hanem azt konkrét lépésnek kell követnie. A goráloknak meg kell jelenniük a kormány kisebbségi szerveiben és a támogatási mechanizmusokban is. A gorálok támogatásával végső soron Szlovákia sokszínűségét támogatjuk, ez pedig azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke," zárta Ravasz Ábel.
A Bél Mátyás Intézet monográfiát készít a szlovákiai goral közösségekről, amelyben több éves kutatásának eredményeit dolgozza fel. A "Goral Közösségek Atlasza" 2025. első félévében jelenik meg.
A kormány döntését Horony Ákos, nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos is üdvözölte a Facebookon közzétett bejegyzésében:
Horony Ákos kormánybiztos hivatala 2025. január 29-én erősíti Fico szerepét. Robert Fico (Smer) miniszterelnök a kormány kisebbségi tanácsának első ülésén, amely január 27-én zajlott, kiemelte, hogy a nemzeti kisebbségek kultúrája mennyire lényeges az ország jövője szempontjából – tudatta Kovács a TASR-nek.
