Agárdi Szilvia házassága várakozásainál is kedvezőbb fordulatot vett, és a kezdeti aggodalmakat felülmúlta.

Agárdi Szilvia úgy érzi, az élete pont olyan jól alakult, ahogy szerette volna

Agárdi Szilvia néhány évvel ezelőtt véglegesen megfosztotta a világ egyik legcsodálatosabb látványától, de ez nem állította meg abban, hogy teljes életet éljen. A Nemzeti Lovas Színház Valentin Gáláján, egy lenyűgöző lóháton ülve, olyan szenvedéllyel énekelte a csillagok történeteit, mintha azok csak számára ragyognának az égen.

Rögtön rábólintottál a felkérésre?

Még januárban hívott fel a Nemzeti Lovas Színház igazgatója, Pintér Tibor a szokatlan ötletével. A közösségi médiába rendszeresen tettem ki lovas videókat, ezeket látva született meg benne az elhatározás, hogy meghív a színházába. Pont egy nyugalmasabb, csendes időszakban érkezett a felkérés, a legjobbkor. Ugyanakkor nagyon-nagyon meglepődtem, hogy egy ennyire egyedi produkcióban szánt nekem szerepet: lovaglás közben kellett énekelnem a valentin-napi gálán, és egy közös duett is szerepelt a műsorban.

Alaposan végig gondoltad, hogy biztosan meg tudod-e csinálni?

Pár perc beszélgetés után javasoltam, hogy próbáljuk meg. Akkor döbbentem meg csak, hogy nagyon ki fogok lépni a komfortzónámból, amikor letettem a telefont. Az éneklés és a lovaglás is nagy koncentrációt igényel, de vakon csinálva mindkettőt különösen megterhelő lehet. Végül elvállaltam, és a gála sikeres lett, nagyon tetszett a közönségnek.

A lovakkal volt kapcsolatod korábban?

Édesanyám szeretete és szenvedélye révén kezdtem el felfedezni a lovak csodálatos világát. Gyermekkoromban szinte belém ivódott a lovak iránti vonzalom, és a lovaglás iránti elhivatottság. 11 évesen léptem be ebbe a varázslatos univerzumba, majd egy rövid szünet után három éve újra a nyeregben találom magam, immár teljesen új szemszögből. Két saját lovam van, és amikor úgy döntöttem, hogy vállalok egy ilyen felelősséget, arra gondoltam, milyen izgalmas kaland lesz összekapcsolódni és mély kapcsolatot kialakítani velük. Itt vidéken, ahol élek, a bértartás könnyen megoldható, és bőséges lehetőségem van a szabadban való lovaglásra, valamint a karámban való edzésre is.

A lovaglás egy varázslatos élmény, amely a természet és az állatok közelségét hozza el. Képzeld el, ahogy a napfény átszűrődik a fák lombkoronáján, miközben lassan közelítesz a lóra. A ló izmai feszülnek, és a szívverése szinte egy ritmust ad a te lélegzetednek. Amint felülsz a nyeregbe, érzed a bőr tapintását és a ló melegét. A világ körülötted fokozatosan eltűnik, és csak a ló mozgása, a szél lágy simogatása és a természet hangjai maradnak. Minden lépés egy új történetet mesél el, a ló lába alatt a föld vibrál, és a szívverésed egyre gyorsul, ahogy belemerülsz a lovaglás örömébe. A szabadban való lovaglás során a szellő fúj a hajadba, a nap melegíti az arcodat, és a táj szépsége lenyűgöz, miközben együtt mozogtok, mint egy összhangban lévő tánc. Ahogy száguldoztok a végtelen mezőn, a szabadság érzése tölt el, mintha a világ minden gondja eltűnne. A lovaglás nem csupán sport vagy szabadidős tevékenység, hanem egy különleges kapcsolat a lóval, amely a kölcsönös bizalomra és megértésre épül. Minden pillanatban új élmények várnak rád, és a lovaglás során felfedezheted a természet csodáit és a saját határaidat is.

Vakon terepen lovagolni valóban nem a legegyszerűbb feladat. Két lovas társammal indulok útnak: az egyik előttem, a másik pedig mögöttem halad. Az előttem lévő ló patadobogása segít tájékozódni, hogy merre tartunk, míg a mögöttem lévő lovas figyelmeztet, amikor éppen el kell hajolnom az ágaktól. Ez a tevékenység jelenleg az egyik legfontosabb sport számomra. Imádom a férjemmel, Gergővel együtt felfedezni a természet csodáit.

Te egy igazán nőies lélek vagy. Hogyan tapasztalja meg valaki a nőiességét, ha nem látja önmagát?

Ezt otthonról hozom magammal. Anyukám mindig hangsúlyozta, hogy a körülményeim ellenére is fontos, hogy figyeljek magamra. Ő és a testvéreim rendkívül igényesek, ami sokat formált rajtam. Amikor 2013-ban beléptem a televíziós világ forgatagába, még nem volt világos, hogy mi illik hozzám. Nem tudtam, melyik szín az, ami igazán kiemel, és hogyan érdemes kombinálni őket. Folyamatosan kérdezgettem a stylistokat, és tőlük tanultam meg az alapvető stílus- és színelméleteket, amelyek azóta is irányt mutatnak nekem.

Amikor először elmagyarázták, mi az, ami igazán jól illik hozzám, mélyen elraktároztam ezt az információt. Vásárlás közben mindig alaposan szemügyre veszem a ruhák anyagát, és megjegyzem a színeket is. Így amikor legközelebb a szekrényembe nyúlok, már a tapintás alapján felidézem, hogy melyik ruha milyen anyagú és színű, és tudom, hogy milyen kiegészítőkkel érdemes összepárosítanom.

A civil életben nem úgy viselkedsz, mint akinek hátrány lenne, hogy nem lát.

Koraszülöttként, mindössze hat hónap elteltével érkeztem meg a világra, és sajnos a látásom fejlődése is elmaradt. A bal szemem teljesen vak volt, míg a jobbon csupán kilenc százaléknyi látásmaradvány maradt. 2021 áprilisában azonban ezt a kevés látást is hirtelen elvesztettem. Eleinte reménykedtem, hogy ez csak egy átmeneti állapot, de végül elfogadtam a helyzetet. Azóta igyekszem úgy élni az életem, mint bármely más nő: sminkelek, és tűsarkú cipőkben járok, próbálva a legjobb formámat hozni.

Persze vannak olyan helyzetek, amikor a vakság hátrányt jelent. Például nem tudok egyedül beülni egy autóba és szabadon elmenni bárhová. Segítséget kell kérnem. Vagy ha valami érintőképernyős készülékkel van dolgom, például egy mosógéppel vagy kávéfőzővel. Az ügyintézés és az online dolgok is nehezebben mennek.

Milyen érzéseid vannak azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi években hogyan alakult a vak emberek elfogadása a társadalomban? Szerinted tapasztalhatóak pozitív változások ezen a téren?

Szerencsére folyamatosan változik. Rengeteg érzékenyítő programot szerveztek az elmúlt időszakban, ez sok emberhez eljutott. Ennek kifejezetten örülök. Végre hangsúlyt kapott, hogy megmutassák a fogyatékkal élők világát az emberek számára. Én mindig szerettem volna ezt az állapotot természetes módon bemutatni, valahogy úgy, hogy ne tűnjön erőltettetnek.

Mindig is úgy gondoltam, hogy a videóimban bemutatott életszerű pillanatok sokkal inkább elérik az emberek szívét. Amikor láthatják, hogy miként birkózom meg egyedül otthon a váratlan helyzetekkel és nehézségekkel, az sokat jelent számukra. Például, nemrégiben előfordult, hogy véletlenül két teljesen egyforma trikót vásároltam, csupán eltérő színekben. Ha éppen szeretném felvenni valamelyiket, előfordul, hogy felhívom a férjem, és megkérdezem tőle, hogy éppen melyik színűt tartom a kezemben. Ez az apró, de mégis jelentős döntési helyzet jól tükrözi, hogy a mindennapi élet kis kihívásai is mennyire színesek és érdekesek tudnak lenni.

Mekkora hatással van az éneklés az életemre?

Folyamatosan járok fellépésekre, de egy ideje nem tűnök fel televíziós műsorokban. A Csináljuk a fesztivált című produkció nagyon jó irányt adott az életemnek, és azóta nagyon sok felkérést kapok. Boldog vagyok, ha eljutok az emberekhez. Mostanában főleg a közösségi média világával foglalkozom, énekes videókat teszek fel az oldalaimra, illetve egy-egy élethelyzetemet osztom meg a követőimmel.

Mennyire kapnak az influenszerek különböző megkereséseket?

Kapok felkéréseket, de igyekszem megválogatni, mit vállalok el. Olyan dolgokat reklámozok szívesen, amiket magam is használok. Az együttműködésekben soha nem merült fel problémaként a partnerek részéről, hogy nem látok. Sőt, még örülnek is neki, mert egy kicsit más aspektusból mutatom be a terméket.

Tavaly nyáron férjhez mentél Czerődi Gergelyhez. Olyan a házasságod, mint ahogy gondoltad?

Teljesen egyetértek, sőt, még túl is szárnyalta azt, amit valaha elképzeltem. Hihetetlenül könnyedén alakult ki közöttünk a szimpátia. Rengeteg közös érdeklődési területünk van, mindketten azonos dolgokat élvezünk, az ízlésünk pedig teljesen összhangban van. Gergő is nagy rajongója a lovaknak. Olyan, mintha egymásnak lettünk volna kitalálva, mint a tökéletesen illeszkedő darabok egy kirakós játékban.

Életük mindennapjai a megszokott rutin köré épültek, mint egy átlagos házaspáré, de a pillanatokban, amelyek csak az övék voltak, mindig ott bujkált valami különleges.

Természetesen! Gergő számára teljesen természetes, hogy nem látok, hiszen már hozzászokott ehhez a helyzethez. Nyilvánvalóan elsajátította, hogyan tud igazán jól és hatékonyan segíteni nekem.

Vidékre költöztetek, ahol a zöldellő dombok és a friss levegő mindennapjaid szerves részévé váltak. A város zajos forgatagát hátrahagyva most a csendes falusi élet ritmusát élhetitek, ahol a reggeli napfény aranyszínű fényei játszanak a fák lombjain. A természet közelsége új lehetőségeket kínál: hétvégi kirándulások, friss zöldségek a helyi termelőktől, és a csillagos ég alatt eltöltött esték varázsa. Itt minden nap egy új kaland, ahol a közösség összetartó ereje és a nyugalom rendkívüli élményeket nyújt.

Zala megyében élünk, de a munka Budapesthez köt. Messzinek tűnik, de ez nem okoz problémát. Innen is el lehet indulni fellépni, csak kicsit messzebb van. Ráadásul nem is a környéken koncertezem a legtöbbet, hanem a Tiszántúlon, Borsodban.

Mindig akad egy segítőkész lélek, aki támogat abban, hogy elérd a fellépés helyszínét.

A férjem mindig mellettem áll, ha éppen nem dolgozik, és velem tart. Ha viszont valamiért nem tud jönni, az édesapám segít eljutni a helyszínre. Családom mindig ott van mellettem, ez igazán különleges érzés! Az utazás néha megterhelő, de a közönség szeretete mindent megér. Ezért érdemes útra kelni és énekelni nekik.

Van esetleg valami izgalmas elképzelésed a közeljövőre nézve?

A Nemzeti Lovas Színházzal való együttműködésem rendkívül inspiráló volt, és új projekteken dolgozom velük, amiket izgatottan várok. Az elkövetkező időszak tele lesz fellépésekkel, ami igazán örömteli számomra. Az élet minden szempontból szépen formálódik, és alig várom, mit hoz a jövő!