Ahol Aprófalva varázslatos mézeskalácsházikói új szépségre leltek... - FOTÓKKAL | ma7.sk
Ismét megtelt élettel a Zichy-pont Közösségi Központ
A helyszínen különböző korosztályok tagjai egyesítették kreatív energiáikat, hogy egymást inspirálva alkossanak. Az ügyes kezek munkájából csodás mézeskalácsházikók és változatos formájú, egyedi díszítéssel ellátott mézeskalácsok születtek, amelyek tökéletes kiegészítői voltak a karácsonyfának és az ünnepi asztalnak.
Mivel több résztvevő is a dinamizmusáról ismert Kliment Andreától kérte és kapta meg a szükséges útmutatást, nyilvánvalóvá vált, hogy ő irányítja az élvezetes és tanulságos workshopot. A meghívó ugyan lehetőséget kínált arra, hogy a kalácsdíszítők saját készítésű mézeskaláccsal érkezzenek, ám végül inkább Andrea jól bevált receptjére támaszkodtak. Ráadásul a foglalkozás végén a résztvevők örömmel vihették haza a nyomtatott receptet egy 2025-ös zsebnaptárral együtt!
A recept szerint, ha mézeskalácsot szeretnénk készíteni, szükségünk van 60 dkg finom lisztre, 25 dkg porcukorra, 25 dkg mézre, egy darab 3 M-es tojásra, 5 dkg vajra, valamint fél-fél csomag sütőporra és mézes fűszerkeverékre. Fontos megjegyezni, hogy a tojás mérete és a liszt minősége befolyásolhatja a szükséges mennyiségeket. De ami igazán különlegessé teszi ezeket a sütiket, az az anyukák és nagymamák titkos hozzávalója: a szeretet, amit mindig belefőznek a tésztába!
"A képlékeny mézes tészta készítése kapcsán több dologra is figyelni kell! Például arra, hogy az összegyúrt masszát zacskóban, hűtőben vagy más hideg helyen több napig kell érlelni. Ugyanis ha mindjárt frissen használjuk fel, abban még nem értek össze az ízek, ezért nem olyan finom, s azzal nehezebb is dolgozni, mintha azt pihentettük volna. Aztán közvetlenül sütés előtt a tésztát át kell gyúrni azért, hogy ne legyen levegős - buborékos! Nem szabad túl vékonyra sodorni, majd túl sokáig sütni, mert akkor kemény lesz! Én villanysütőben, a mézeskalácsok méretétől függően, 180-190 Celsius fokon 10-12 percig szoktam sütni azokat. Ugyanabba a tepsibe nagyjából azonos méretűek kerüljenek, s amikor éppen kezdenek színt kapni, akkor már jók, amiről az állaguk is árulkodik" - magyarázta Andrea.
Hozzátette: a kalácsok sokkal gyorsabban megpuhulnak és tovább megőrzik lágy állagukat, ha nagyobb páratartalmú lakásban tárolják őket, mint a szárazabb helyiségekben. "Egy tárolódobozban vagy zacskóban hónapokig friss maradhatnak. Ha valaki megunja a mézeskalácsot, egyszerűen darálja le, majd keverje össze egy kevés lekvárral és Mascarponeval, formáljon belőle golyókat, amelyeket akár csokoládéba is márthat. Így egy teljesen új ízélményt kap!"
Az alkalmi műhelyben négy-négy részből álló mézeskalácsházikókat is lehetett díszíteni. Persze, a díszítésnek is megvannak a maga fortélyai, amelyekről Andrea ekképp nyilatkozott: "A pici zacskókat könnyebb tartani és irányítani díszítés közben, mint a nagyokat, ezért ajánlatosabb az előbbiek használata. A máz mindig porcukorból, tojásfehérjéből, keményítőből és a rugalmasságot biztosító savas közegből, például citromléből készül. Miután kitaláltuk a mintát, díszítés közben nem kell megérinteni a tésztát, hanem afölött kell mozgatni a zacskót. A zacskón kivágott lyuk méretén kívül az is számít, hogy azt folyamatosan milyen erővel nyomjuk, hiszen attól függ a díszvonalak és más elemek vastagsága. A vékonyabb vonalú díszítés fél óra alatt megszárad" - árulta el a további fortélyokat.
Persze, ez esetben is érvényes a mondás, hogy gyakorlat teszi a mestert. "Én az anyukámtól, majd a világhálóról tanultam meg a kulisszatitkokat, s az egész folyamat egyre ügyesebben ment. Az eltelt évek során sok mutatós mézeskalácsot elajándékoztam a szeretteimnek. Majd gyermekkorukban a saját fiaimmal is, akik már 23 és 18 évesek, minden adventkor időt szántunk a közös mézeskalács-díszítésre, amit nagyon élveztek. Az utóbbi most itt segít nekem. Kellenek az ilyen meghitt, tartalmas együttlétek, ne hagyják ki azokat az adventi családi programok közül!" - üzente meg olvasóinknak az alkalmi cukrásznak álcázott jótündér.
