Az orosz külügyminiszter kifejezte elégedettségét amiatt, hogy Trump volt az első, aki nyilvánosan elismerte: téves döntés volt Ukrajna NATO-tagságának megfontolása.

Oroszország pozitívan értékeli Donald Trump amerikai elnök azon megnyilatkozását, amely szerint az Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása az egyik legnagyobb tévedés volt. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki szerdán Moszkvában, egy ukrajnai helyzet rendezéséről szóló nagyköveti kerekasztal-beszélgetés keretein belül.

Az orosz diplomácia vezetője úgy véli, hogy az ukrajnai válság gyökerei a Nyugat azon törekvésében rejlenek, amelynek célja, hogy közvetlen katonai fenyegetést teremtsen Oroszország határain belül, Ukrajna területén, és ezzel belevonja a NATO-t a szomszédos ország ügyeibe. Hangsúlyozta, hogy Moszkva többször is figyelmeztette az észak-atlanti szövetséget, ám ezek a figyelmeztetések figyelmen kívül maradtak. Továbbá, követelte, hogy a szövetség tartsa be azt az ígéretét, miszerint nem terjeszkedik kelet felé, a volt Szovjetunió és a jelenlegi Oroszország irányába.

Hirtelen, Trump elnök egyik első beszédében, melyben Biden kormányának ukrán válsággal kapcsolatos politikáját bírálta, kijelentette, hogy Ukrajna NATO-ba való felvétele volt az egyik legnagyobb hiba. Azt is hozzátette, hogy ha ő lett volna az elnök az elmúlt négy évben, valószínűleg ez a lépés nem történt volna meg, és így elkerülhető lett volna a konfliktus. Fontos megjegyezni, hogy egy nyugati vezető, sőt az Egyesült Államok elnöke mondta ezt, ami figyelemre méltó, mert először ismerte fel a NATO-val kapcsolatos problémákat, mint olyanokat, amelyekről az Egyesült Államok kész komoly párbeszédet folytatni. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok befolyása döntő szerepet játszik a Nyugat jövőjének alakulásában, és ez Kijev politikai irányvonalára is kihatással lesz.

- fogalmazott Lavrov.

Felidézett egy fontos tárgyalást, amely még a háború kitörése előtt zajlott, 2022 januárjában, Antony Blinken volt amerikai külügyminiszterével. Ezen a találkozón arra ösztönözte hivatali partnerét, hogy alaposan mérlegelje az orosz fél által előterjesztett javaslatokat, melyek célja egy leendő európai katonai konfliktus megelőzése volt.

"Határozottan kijelentette nekem: ez nem az önök ügye, senkinek sincs joga beleszólni a NATO és azok az országok közötti viszonyba, akiket szeretnénk integrálni az Észak-atlanti Szövetségbe."

- idézte fel amerikai kollégája szavait az orosz külügyek irányítója.

A beszélgetés során arra is rávilágított, hogy Marco Rubio külügyminiszter volt az első amerikai politikai vezető, aki egy interjú keretein belül nyilvánosan elismerte a többpólusú világ kialakulását. Lavrov véleménye szerint António Guterres, az ENSZ főtitkára és az ENSZ titkársága a nyugati államok érdekeit szolgálja az ukrán helyzettel kapcsolatban. Ezzel szemben emlékeztetett arra, hogy az ENSZ alapokmánya 100. cikkelye világosan kimondja: a világszervezetnek pártatlannak kell maradnia, és nem foglalhat állást semmilyen ügyben, továbbá nem fogadhat el utasításokat egyetlen kormánytól sem.

Rámutatott arra, hogy az ENSZ titkárságának magas rangú munkatársai, beleértve Guterres helyetteseit is, többségükben "az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Kanadát és más NATO-tagállamokat képviselik, és éppen azt a narratívát közvetítik, amelyre a Nyugatnak szüksége van".

Ahogy megfogalmazta, míg a titkárság Koszovó ügyében a népek önrendelkezési jogának védelmére helyezte a hangsúlyt, addig a Krím, Novorosszija és a Donyec-medence kapcsán a területi integritás elvének megőrzését tartotta szem előtt.