Cédrusok földjén robbanások zaja hallatszik. A fák ősi bölcsessége alatt, ahol a természet harmóniája uralkodik, egy váratlan vihar kerekedik. A bombák dörrenései felkavarják a csendet, és az élet szövetét feszítő feszültség születik. Milyen árnyékot vet
Izrael az utóbbi hetekben ismételten libanoni célpontokra mért csapásokat. Ezek a légicsapások és rakétatámadások nem csupán emberi életeket követelnek, hanem komoly fenyegetést jelentenek az ország páratlan kulturális örökségére is.
Libanon olyanná válhat, mint Gáza - fogalmazott Benjámín Netanjahu izraeli miniszterelnök, miután országa légi- és rakétacsapásokat kezdett az északi szomszédjában tevékenykedő terrorszervezet, a Hezbollah ellen. Látva a szinte porig rombolt Gáza mai állapotát, nem csoda, hogy világszerte sokan aggódnak a rendkívüli kulturális örökséggel rendelkező Libanon sorsa miatt. Szíria, Egyiptom és Irak mellett a második világháborút követően Libanonban élt a legtöbb keleti keresztény, de az 1975 és 1990 között zajló polgárháború teljesen felforgatta a felekezeti viszonyokat. Pedig Libanon történelmileg a keresztények otthonának is számított, a maronita-keresztény vallásúak sokaságának köszönhetően előbb is kezdődött itt a XIX. század közepén a nemzeti és kulturális reneszánsz (nahda), mint más arab országokban. Libanon műemlékei persze sokkal távolibb múltra tekintenek vissza, egyben mindig is kitettek voltak a véres konfliktusoknak.
