Bombariadók: A fenyegetés valószínűleg nem kapcsolódik iszlám radikális csoportokhoz.
A legfrissebb információk szerint a magyar iskolákat ért bombafenyegetések valószínűleg nem iszlám radikális csoportokhoz köthetőek. Ezt a megállapítást az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi, zárt ülésén hozták nyilvánosságra. Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke a Magyar Hangnak nyilatkozva elmondta, hogy a titkosszolgálatok és a hatóságok együttműködnek hazai és nemzetközi partnereikkel az ügy feltárásában, mivel más országokban is előfordultak ehhez hasonló események. Az említett fenyegetések közös jellemzője, hogy az orosz Yandex e-mail-szolgáltatón keresztül érkeztek, céljuk pedig a közvélemény megzavarása volt. További részletek azonban a politikai elnök nem oszthatott meg.
Két héttel ezelőtt több mint 280 magyar iskola, főként Budapesten, bombariadó miatt zárta be kapuit, miután robbantással fenyegető e-mailek érkeztek. A fenyegetések magyar nyelvű szövegei nyilvánvalóan fordítóprogram segítségével készültek, és az iszlamista terrorizmusra tett utalásokat tartalmaztak. Az üzeneteket a coredp(at)com eldobható e-mail címmel küldték, és a forráskód alapján egy oroszországi Yandex-fiókból származtak, konkrétan egy azerbajdzsáni regisztrációval. A rendőrség az összes érintett iskolához kiérkezett, alaposan átvizsgálva az intézményeket, de robbanószert vagy robbantásra alkalmas eszközt nem találtak sehol.
Szlovákiában 2024 májusában több mint 1500 iskolát célzott meg egy, a magyarországihoz hasonló iszlamista fenyegetést tartalmazó e-mail. Az ilyen jellegű támadások újabb hulláma szeptemberben következett be, amikor "csupán" közel 270 intézményt kellett kiüríteni. Csehország sem maradt érintetlen, ott több mint 2500 iskola kapott hasonló fenyegetést. A balti államokban már 2023 őszén is tömeges bombafenyegetésekkel kellett szembenézniük az iskoláknak; október folyamán több ezer iskola, óvoda és hivatal volt célpont Litvániában, Lettországban és Észtországban. Lettországban a helyzet egy évvel később, a 2024-es tanévkezdéskor ismételten megismétlődött, több mint kétszáz iskolát érintve, míg Litvániában "csupán" 26 intézményt fenyegettek meg. A hatóságok külföldről érkező fenyegetésekről beszéltek, és bár nem neveztek meg konkrét országokat, Csehországban a kormány nyíltan "hibrid hadviselésre" gyanakodott. A cseh belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a támadások fokozódása és azok több országra való kiterjedése azt a benyomást kelti, hogy egy "hibrid hadművelet" része lehet, amelynek elkövetője Oroszország vagy egy másik állam is lehet.
