Brüsszelben ismét felszínre került a kettős mérce kérdése.
Brüsszelben a barátokkal szemben kedvező a hozzáállás, míg az "ellenséget" szigorúan megbüntetik.
A brüsszeli uniós intézmények láthatóan eltérő mércével mérik a különböző országokat: míg Pedro Sánchez a katalánok számára alkotmányellenes engedményekkel kedveskedett, Ukrajna láthatóan büntetlenül játszadozhatott a korrupcióellenes intézmények függetlenségével. Ebből adódóan a Magyarország ellen folyó eljárások egyre inkább politikai nyomásgyakorlásnak tűnnek. A Magyar Nemzet cikkében arra mutat rá, hogy Brüsszel szelektíven alkalmazza a jogállamiság elvét, ami éles ellentétben áll a más baloldali vezetésű országokkal szembeni elnéző magatartással.
Brüsszel és a jogállamiság: a demokrácia őrzője A jogállamiság kérdése Brüsszel szívében nem csupán jogi definíciók ütközete, hanem egy komplex politikai és társadalmi diskurzus színtere is. Az Európai Unió központjaként a város nemcsak a döntéshozatal helyszíne, hanem a demokratikus értékek védelmének egyik zászlóvivője is. A jogállamiság elvének megőrzése kulcsfontosságú a tagállamok közötti egyensúly fenntartásában. Brüsszel folyamatosan figyelemmel kíséri a tagállamok jogi kereteit és gyakorlatát, hogy biztosítsa, hogy azok összhangban álljanak az uniós normákkal. Ez a folyamat nemcsak a jogi eljárásokban, hanem a politikai diskurzusban is megjelenik, hiszen a jogállamiság nem csupán jogi, hanem etikai kérdés is. A jogállamiság védelme érdekében Brüsszel gyakran kezdeményezett eljárásokat egyes tagállamok ellen, ahol aggasztó jelek mutatkoztak a demokratikus intézmények gyengülésére. Ezek az intézkedések nemcsak a jogi keretek megőrzését szolgálják, hanem a polgárok jogainak védelmét is, hiszen a jogállamiság alapja a társadalmi igazságosság és a szabad véleménynyilvánítás. Brüsszel tehát nem csupán egy politikai központ, hanem a jogállamiság szellemi otthona is, ahol a demokratikus értékek védelme folyamatos kihívások elé állítja a döntéshozókat. Az uniós intézmények szerepe abban rejlik, hogy fenntartsák a jogállamiság elveit, és biztosítsák, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák az alapvető jogokat és szabadságokat. A jövő generációi számára ez a munka elengedhetetlen a demokratikus társadalom fenntartásához és fejlődéséhez.
A Nézőpont Intézet júliusban már második alkalommal vizsgálta meg az Európai Unió intézményeiben a jogállamiság helyzetét. A 15 beazonosított konkrét ügy nem vet jó fényt Brüsszelre, amely éppen most készül a tagállamok elleni jelentéseinek publikálására. Az Európai Bizottság hatodik alkalommal mutatja be a jogállamiság elveire hivatkozva a tagállamokat szelektíven bíráló jelentését. Bár Brüsszel igyekszik hangsúlyozni az eljárás jóhiszeműségét, valójában ezek a jelentések csupán a politikai nyomásgyakorlás eszközei. Nem véletlen, hogy a jelentés jogalapja a kezdetektől vitatott. Az EU intézményeinek a szerződések szerint nincs a tagállamokat politikai alapon ellenőrző és szankcionáló feladata, a bizottság jogállamisági jelentése mégis hivatkozási alapjává vált számos, Magyarországnak járó uniós forrást visszatartó döntésnek.
- derül ki az Alapjogokért Központ által a bizottság éves jogállamisági jelentéséről készített elemzésből. Brüsszel a legsúlyosabb jogsértések esetén félrenéz Lengyelországban akkor, amikor a globalista Tusk-kormány éppen olyan eszközökkel "állítja helyre a jogállamot", amelyek a legsötétebb kommunista időket idézik.
