Drasztikusan visszavágták az állami támogatású helyek számát az egyetemeken.
A már eddig is alulfinanszírozott és marginalizált magyar oktatási és tudományos szféra újabb csapást szenved el a hazai oktatás- és tudománypolitikának legújabb, átgondolatlan és szakmaiatlan lépése révén. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) közleményében hangsúlyozza, hogy a 2025 őszén kezdődő tanévtől még inkább súlyosbítják a már most is nehéz helyzetben lévő felsőoktatási intézmények sorsát, tovább mérsékelve azok működési lehetőségeit.
Az ADF emlékeztet rá, hogy az idei évtől gyakorlatilag az összes hazai egyetemen hirtelen és jelentősen csökkentik az állami finanszírozású helyek számát. "A magyar kormány - az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan - egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is" - véli a szervezet, amely táblázatban vetette össze a tavaly és idén állami támogatással meghirdetett egyetemi férőhelyeket.
Az egyetemi férőhelyek egy éven belüli csökkentése a demográfiai mutatóknál jóval drámaibb mértékű, figyelmeztet az akadémiai szövetség. Jelenleg Magyarországon a 25-34 éves korosztályban a diplomások aránya a második legalacsonyabb az EU-ban. Az ADF véleménye szerint ez a lépés sok fiatal számára gyakorlatilag elérhetetlenné teszi a felsőoktatást, vagy arra kényszeríti őket, hogy eladósodjanak az önköltséges képzések miatt. A fizetős felsőoktatás pénzügyi terhei csupán a jómódú családok számára elviselhetők, hiszen még tandíj nélkül is komoly áldozatokat igényel, figyelembe véve a magas albérleti díjakat és megélhetési költségeket - állapítja meg a fórum.
A közleményben arra is rámutatnak, hogy még az alapítványi státusz sem jelent védelmet, könnyebbséget, hiszen a legtöbb modellváltó egyetem vagyont nem kapott, kizárólag állami forrásokból működnek - és EU-s támogatásokhoz sem férnek hozzá a kormánynak az unióval folytatott harcai miatt. Kivételt ebben a Corvinus jelent, amely ugyan szintén sok államilag finanszírozott helyt veszít, de jelentős részvényportfóliót és vagyont kapott a modellváltás óta.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) valahogy sikeresen elkerülte a nagyszabású leépítéseket, amelyek más intézményeket érintettek. Sőt, a helyzet éppen ellenkezőleg alakult: az állami finanszírozású férőhelyek száma idén 11 százalékkal nőtt, így 2475-ről 2740-re emelkedett. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma megjegyzi, hogy az NKE egyik fő feladata a középiskolai tanárok képzésének átvétele, amelyet a többi hazai tanárképző egyetemhez képest alacsonyabb szinten és követelmények mellett végez, ráadásul akkreditáció nélkül.
E ponton érdemes megjegyezni, hogy az NKE nem véletlenül igyekszik befolyását kiterjeszteni jó helyzetben lévő középiskolákra: ezek legutóbbika az óbudai Árpád gimnázium, a rektor és a tanárképző kar dékánja december 2-án közölte a tanári karral, szülői munkaközösséggel és az iskolai diákönkormányzattal az átvételi szándékot, továbbá azt, hogy gyakorlóiskolává alakítanák a gimnáziumot. Az elképzelés ellen a szülők tiltakoznak, kérdés, kitartanak-e februárig, amikor az ügyben végső döntés várható. Mindenesetre Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének elnöke azt mondta: csak a nevelőtestület beleegyezésével valósulhat meg a fenntartóváltás.
Az ADF előrejelzése szerint a leépítések mellett több egyetem oktatói is érintettek lesznek az elbocsátásokban. "Az egyetemi karok és képzések jövője komoly kockázat alatt áll: már most is tapasztalható, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen, 2025-től számos eddig népszerű képzést megszüntetnek" - olvasható a jelentésben. A Károli Gáspár Református Egyetem helyzetéről a Magyar Hang is részletesen beszámolt: az egyházi fenntartású, államilag támogatott intézmény bölcsészkarán 18 szakon és specializáción nem indítanak újabb évfolyamot szeptembertől, ami közel 300 hallgatót és vélhetően több tucatnyi oktatót érint hátrányosan.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma levelében kifejezi együttérzését "az elhanyagolt és sorsukra hagyott egyetemi munkatársakkal, valamint a jövőjüktől megfosztott magyar diákokkal". Emellett arra ösztönzik az érettségiző fiatalokat, egyetemi hallgatókat és oktatókat, hogy mindannyian vegyenek részt az érdekérvényesítő fórumokon, és aktívan harcoljanak a hazai tudománypolitika és felsőoktatási rendszer kritikus változásaiért.
