Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni: egy Eger nagyságú város lakóinak tűnése aggasztó jelenség.
Magyarországon 2024-ben a szülőszobákban felhangzó csecsemői sírások száma 9,1 százalékkal csökkent, míg a halálozások aránya is 0,5 százalékkal alacsonyabb volt az előző évhez képest. Ezzel szemben a természetes népességfogyás 16 százalékkal túlszárnyalta a 2023-as statisztikákat. Ezeket az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb elemzéséből nyerhetjük, amely a vármegyék helyzetét is részletesen bemutatja.
2024-ben Magyarországon 77 500 gyermek látta meg a napvilágot, ami 7725-tel kevesebb, mint az előző évben, 2023-ban. Az élveszületések száma a fővárosban és minden vármegyében visszaesett, a legjelentősebb csökkenést, 14 százalékot, Zalában mérték – számolt be róla a statisztikai hivatal. Ezzel szemben tavaly 127 500 ember hunyt el az országban. A halálozások száma enyhe, 0,5 százalékos csökkenést mutatott az egy évvel korábbihoz képest, a legnagyobb visszaesést, 5,2 százalékot Fejér vármegyében észlelték.
Az élveszületések és a halálozások közötti különbség következtében az ország népessége 50 ezer fővel csökkent, ami körülbelül annyit jelent, mint Eger városának lakossága.
Ezzel az adatunkkal 2023-ban túlszárnyaltuk a népességfogyás mértékét, amely akkor 43 ezer főt tett ki.
A magyarországi népesség csökkenésének megállításához nem elegendő csupán néhány eszköz, mint például a családpolitikai intézkedések vagy az adókedvezmények alkalmazása. A demográfiai válság komplex problémát jelent, amelyet átfogó megközelítéssel kell kezelni. Az oktatás színvonalának javítása, az életmódbeli változások ösztönzése, a gazdasági lehetőségek szélesítése és az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének növelése mind kulcsszerepet játszanak a megoldásban. Erről részletesebben is írtunk, érdemes elmélyedni a témában.
Flór Nándor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője is hasonló állásponton van. Megjegyezte, hogy a demográfiai tendenciákat számos tényező befolyásolja, és egyetlen intézkedés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy jelentős változást elérjünk. Véleménye szerint a siker kulcsa egy átfogó és koherens családtámogatási rendszer, amely hosszú távon hozzájárulhat a magyar demográfiai helyzet javulásához.
De térjünk vissza a statisztikai adatokhoz. A természetes népességfogyás tavaly csak Fejér vármegyében lassult kismértékben, Békés vármegyében lényegében nem változott, Budapesten és a többi vármegyében gyorsult, a legnagyobb mértékben pedig Hajdú-Bihar és Pest vármegyékben.
Fejér vármegyében 1750 fővel csökkent a lakosság száma, 3,5 százalékkal kisebb mértékben, mint 2023-ban. Hajdú-Bihar vármegyében 51 százalékos volt tavaly a népességszámfogyás, ami a vármegye lakosságát 1950 fővel csökkentette. Pest vármegyében tavaly a születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 3900 fővel csökkentette a vármegye népességét, ez pedig 47 százalékkal magasabb érték, mint 2023-ban.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint Magyarország lakossága 9 millió 603 ezer főre rúgott. A 2011 és 2022 közötti időszakban összesen 999 ezer születés történt, míg a halálozások száma 1 millió 463 ezerre emelkedett. E két szám közötti különbség, azaz a természetes fogyás, 464 ezer főt tett ki. Ezeket az információkat a KSH Népességtudományi Kutatóintézete egy friss tanulmányban tette közzé.
A csúcsév 1980 volt, amikor Magyarország népességszáma egy hosszú növekedési periódus végén meghaladta a 10 millió 700 ezer főt.
Magyarország népessége az Európai Unióban az egyik legdrasztikusabban csökkenő trendet mutatja. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) előrejelzései alapján a következő évtizedek folyamán a népességfogyás folytatódni fog. A várakozások szerint 2050-re a lakosság száma 9 millió alá süllyedhet. A vidéki területeken ez a csökkenés különösen szembetűnő lesz, ahol a népesség akár 14 százalékkal is csökkenhet a következő 30 évben. A legoptimistább előrejelzés, amely a pozitív vándorlási egyenleget figyelembe veszi, 2070-re körülbelül 8 milliós népességet valószínűsít Magyarország számára.
