A Nézőpont Intézet elemzése alapján a Tisza Párt nyolc figyelemre méltó válságjele rajzolódik ki.

A Tisza Párt a balliberális média színpadán már a 2026-os választások lehetséges győzteseként van bemutatva, azonban a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása világosan jelzi, hogy a Fidesz pozíciója továbbra is erősebb. A kormánypárt mögött álló közösség, a teljesítményük és a szervezettségük jelentős előnyt biztosít számukra. Ezzel szemben a fiatal Tisza Párt körüli légkörben egyre inkább megjelennek a válság jelei, amelyek a Nézőpont Intézet elemzése szerint aggasztó tendenciákat mutatnak.

Magyar Péter a Tisza Párt elfoglalása óta folyamatos kommunikációs kampányban vesz részt, ám ennek nem kísérte politikai intézményesítés, vagyis egy professzionális párt és pártszervezet megalapítása. A Tisza mögött rejtőző álprofilok által képviselt ismeretlen személyek digitális mozgalma a virtuális térben látványosnak tűnik – lájkok generálása és influenszer-eszközök alkalmazásával –, de a valóságban nem bizonyult sikeresnek. Magyar Péter országjárásai, valamint nagyváradi gyalogtúrái inkább Facebook-fotókként funkcionáltak, semmint a párt- és közösségépítés valódi támogatásaként, miközben sokszor felmerült a gyanú a közönség hitelességével kapcsolatban is.

2. Csapatépítési kudarc

A Tisza Párt nem rendelkezik valódi elnöki vezetéssel; sokkal inkább úgy tűnik, hogy az elnök, Magyar Péter, saját politikai játszóterét irányítja. Másfél év elteltével a párt működése inkább egy "one man show"-ra hasonlít, mint egy kollektivizmusra épülő szervezetre. Magyar Péter kommunikációja következetlenségekkel teli, kiszámíthatatlan és gyakran konfrontatív hangvételű, ami komoly kockázatokat jelent a párt jövője szempontjából. Rendszeresen hagyja, hogy elemzők, újságírók és közéleti személyiségek kérdéseket intézzenek hozzá, ám ez a számonkérés inkább a személyes vitákat erősíti, mintsem a párt hitelességét. Ezzel szemben Magyar Péter inkább a Tisza Párt egyetlen politikai aktivistájaként tűnik fel, mintsem egy erős vezetőként. Az elmúlt másfél évben nem sikerült egy összeszedett csapatot kialakítania a munkatársaiból, ami tovább gyengíti a párt helyzetét.

3. A jelöltállítás időbeli kihívásai A jelöltállítás folyamata gyakran együtt jár az időzavarral, amely számos nehézséget okozhat a politikai kampányok során. Ez a jelenség különösen akkor válik érezhetővé, amikor a határidők szorosra feszítik a jelöltek és támogatóik idejét és erőforrásait. A jelöltállítási időszakban felmerülő sürgető feladatok, mint például a kampányterv kidolgozása, az anyagi források biztosítása és a közönség elérésének stratégiája, mind komoly nyomás alá helyezik a résztvevőket. Ezenkívül a politikai táj évről évre változik, így a jelölteknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz és lehetőségekhez. Az időzavar nemcsak a jelöltekre, hanem a választókra is hatással van, hiszen a gyorsan változó információs környezetben nehezen tudják átlátni a jelöltek programját és értékeiket. E kihívások leküzdése érdekében a jelölteknek hatékony időmenedzsmentre és stratégiai tervezésre van szükségük, hogy a lehető legjobban kihasználhassák az adott időkeretet, és elérhessék céljaikat a választások során.

A Tisza párt számára komoly kihívást jelent, hogy bár már fél éve bejelentették, eddig nem sikerült jelölteket állítaniuk. Az előrehozott választásokra 2025 elején készülnek, és január 6-tól "kampányüzemmódban" működnek, sőt Magyar Péter január 2-án hangsúlyozta: "minden szükséges lépést megtettek a 106 legjobb egyéni országgyűlési képviselőjelölt gyors kiválasztására és a jövőbeli TISZA-kormány programjának véglegesítésére". Ez a helyzet komoly versenyhátrányt jelent számukra, különösen a Fideszhez és még a Demokratikus Koalícióhoz képest is, ahol a jelöltek személye már lényegében körvonalazódott. Egy új párt számára a 2026-os egyéni jelöltek felkészítése és a helyi közösségekkel való kapcsolatok kiépítése sokkal időigényesebb feladat, mint a már jól működő és professzionális háttérrel rendelkező ellenfeleik esetében.

A belső bizalmatlanság az a rejtett érzés, amely gyakran megnehezíti a döntéshozatalt és a kapcsolatok építését. Ez a belső kétely sokszor megakadályozza, hogy teljes mértékben bízni tudjunk önmagunkban vagy másokban. Az önértékelés hiánya, a múltbeli tapasztalatok, vagy éppen a jövőtől való félelem mind hozzájárulhatnak ehhez a belső feszültséghez. Ahhoz, hogy túllépjünk ezen az állapoton, fontos, hogy felismerjük és szembenézzünk ezzel a bizalmatlansággal, és dolgozzunk a belső erőforrásaink kiaknázásán. A tudatosság és az önreflexió segíthet abban, hogy fokozatosan építsük a bizalmunkat – önmagunk és mások iránt egyaránt.

A Tisza Párt belső feszültségekkel terhelt - a Tisza-szigetek, a központi menedzserek (pl. Farkas Dezső) és a megválasztott képviselői (Európai Parlament, Fővárosi Közgyűlés) szintjén is. Az elmúlt másfél évben folyamatos távozások és személycserék jellemezték a pártot, Magyar Péter pedig többször lekicsinylően nyilvánult meg a Tisza Párt képviselőiről ("Soros-ügynök", "agyhalott") és támogatóiról ("büdös szájúak") is. A belső bizalomhiányt mutatja, hogy Magyar Péter politikustársait letiltotta a nyilatkozatokról és a nyilvános szereplésekről. A párt önállóan megszólaló képviselői pedig több alkalommal is leszerepeltek (Ruszin-Szendi Romulusz ukrán-párti megnyilvánulásai, Kollár Kinga Magyarország-ellenes felszólalása az EP-ben, Kulja András vesztes vitája Takács Péterrel szemben).

5. Kormányképes személyek hiánya

Az ellenzéki liberális tábor, amely a kormányváltásra törekszik, Magyar Pétert nem mint vezetőt, hanem mint a legkevésbé elutasítandó megoldást szemléli. Ennek következtében a kormányzásra képes elit toborzása megrekedt: már a februári Tisza-kongresszus célja is az volt, hogy támogatókat, szakértőket és jelölteket gyűjtsön maga köré, ám azóta róluk nem érkezett hír. Magyar Péter nem tudott új arcokat bevonni a csapatába, ráadásul a meglévő támogatói közül sokan elhidegültek tőle, vagy teljesen eltűntek a közéletből, mint például a februári kongresszus résztvevői, Ordas Eszter és Vogel Evelin.

6. A brüsszeli kapcsolatok súlya A brüsszeli kapcsolatok bonyolult szövevénye gyakran nehezedik a tagállamokra, hiszen a döntések és irányelvek, amelyek ott születnek, közvetlen hatással vannak a mindennapi életünkre. E kapcsolat terhei sokszor nemcsak gazdasági, hanem politikai és társadalmi szempontból is érezhetők. Az uniós intézmények közötti együttműködés, a különböző érdekek és prioritások ütközései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a brüsszeli döntéshozatal folyamata sok esetben lassú és körülményes legyen. Ezek a kihívások nem csupán a kormányok számára jelentenek terhet, hanem a polgárok mindennapjaira is kihatnak. A brüsszeli irányelvek megértése és elfogadása sok esetben nehézkes, és a kommunikáció hiányosságai miatt sokan érzik úgy, hogy a döntések messze vannak tőlük. A kapcsolatok erősítése érdekében elengedhetetlen a transzparencia és a párbeszéd, hogy a polgárok is részesei lehessenek a folyamatoknak, és érezzék, hogy hangjuk számít.

Magyar Péter előbb el- majd lekötelezte magát az Orbán-kormány ellenes brüsszeli elitnek. Mentelmi jogi ügyei miatt a pártelnök függőségi viszonyba került az Európai Uniót uraló, hatalmi monopóliumát féltő körrel, amely számos kérdésben (Pride, Ukrajna EU-tagsága, a Magyarországnak járó EU-források vagy a magyar migrációs politika) a magyar választók többségének akaratával ellentétes politikát vár el a Tisza Párttól és annak elnökétől.

A megakadt létszám kifejezés arra utal, amikor egy csoport vagy szervezet létszáma nem változik, stagnál vagy nem növekszik a várakozásoknak megfelelően. Ez a helyzet sokszor kihívások elé állítja a vezetőséget, hiszen a dinamikus fejlődéshez elengedhetetlen a folyamatos növekedés és a friss impulzusok. A megrekedt létszám nemcsak a munkahelyi hangulatra, hanem a csapat motivációjára is hatással van, hiszen a stagnálás érzése demotiváló lehet. Fontos, hogy az érintett szervezetek időben felismerjék ezt a problémát, és stratégiákat dolgozzanak ki a létszám növelésére vagy a stagnálás okainak kezelésére.

A Tisza Párt pártépítése megrekedt, minden szinten káderhiánnyal küzd. Magyar Péter körül folyamatos a személyi fluktuáció, a fővárosi és EP-képviselők nem mutatnak politikai kvalitásokat, a pártnak mindössze 27 tagja van, a rendszerváltó kártyára pedig kevesebb mint a kívánt 50 ezer tag 60 százaléka fizetett elő.

**8. A negatív identitás költségei** A negatív identitás olyan önképet képvisel, amely a társadalmi elutasításon, a stigmatizáción vagy a belső konfliktusokon alapul. Ennek az identitásformának a megélése súlyos következményekkel járhat, nem csupán az egyénre, hanem a környezetére is. Egy ilyen identitás gyakran a szorongás, a depresszió és az önértékelési problémák forrása. Az egyén folyamatos nyomás alatt érezheti magát, hogy megfeleljen a társadalmi normáknak, miközben belsőleg elutasítja saját magát. Ez a feszültség nem csupán mentális, hanem fizikai egészségügyi problémákhoz is vezethet. Ezen kívül a negatív identitás társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatása is jelentős. Az elutasítottság érzése izolációhoz vezethet, ami csökkenti az egyén szociális támogatását és megnehezíti a kapcsolatok kialakítását. Az ilyen környezetben felnövő emberek gyakran érzik úgy, hogy nem találják a helyüket, ami tovább mélyíti a negatív önképet. Fontos tehát, hogy a negatív identitás költségeinek felismerése és kezelése érdekében támogató közösségek és mentális egészségügyi erőforrások álljanak rendelkezésre. Az önértékelés erősítése, a pozitív kapcsolatok kialakítása és a társadalmi stigma csökkentése mind hozzájárulhat a negatív identitás leküzdéséhez, így segítve az egyént abban, hogy egészségesebb és boldogabb életet éljen.

Magyar Péter a kormányellenes attitűdre alapította politikai karrierjét, a többi ellenzéki párttól elszívva azok támogatóit, a Tisza Párt mögött megjelenő támogatottság így negatív identitásra épül. A valódi politikai közösség- és pártépítés elmaradása a pozitív jövőkép, a közös vízió, az építő gondolatok hiányának is köszönhető.