Lázár János minisztériuma feljelentést nyújt be a külföldre szállított, hatmilliárd forint értékű Klimt-festmény ügyében, amely Magyarország kulturális örökségét sérti.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium egy új jogszabály módosításának kezdeményezését indítványozza.

Korábban lapunk is megírta, hogy a hatóságok megtévesztésével került ki Magyarországról Gustav Klimt osztrák festő Afrikai herceg című, a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galéria által 15 millió euróért kínált festménye. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium most azt közleményben tudatta, hogy az ügyben feljelentést tesz, egyben kezdeményezi a vonatkozó jogszabály módosítását, valamint a kép védetté nyilvánítását is.

A műtárgyvédelmi hatóság mint örökségvédelmi értékkel nem rendelkező műtárgyat engedte ki az országból a képet, a döntést pedig egy fotó alapján hozták meg, így nem láthatták az alkotáson Gustav Klimt hagyatéki pecsétjét. E hibás döntéshez nagy mértékben hozzájárult, hogy a kérelmező nem tisztázta előttük, hogy a világhírű festő egyik alkotását szeretné kivinni az országból, helyette azt hazudta, hogy egy ismeretlen művész alkotásáról van szó. Az ügyből botrány lett, a Lázár János vezette tárca pedig vizsgálatot rendelt el.

A vizsgálat során kiderült, hogy miután a magánszemély egy ismeretlen festő alkotásának értékét csupán 50 ezer forintra becsülte, a művet később hatmilliárd forintért hirdették meg egy nemzetközi műtárgyaukción.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint: "Az ÉKM alapos vizsgálata során kiderült, hogy a kérelmező hamis információkat szolgáltatott a benyújtott kérelemben. Tévesen határozta meg a festmény készítőjét, a mű címét és értékét, továbbá elmulasztotta feltüntetni, hogy a festményen a Klimt-hagyatékot jelző bélyegző található. Ráadásul a kivitel célját is tévesen tüntette fel, azt állítva, hogy a kép Ausztriába kerül, holott az később maastrichti és New York-i művészeti és régiségvásárokon jelent meg."

Lázár János tárcáját úgy tűnik, hogy egy kis zűrzavar övezte, hiszen ennek következtében a száz év után előkerült Klimt-festmény Bécsbe került.

Azt is közölték, hogy "a kérelmező a festményről rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotót" csatolt, amelyen a hagyatéki bélyegzőt eltüntették. Közben a kérelmező minden jel szerint tudta, hogy a festmény világhírű szecessziós festő munkája. "Végvári Zsófia a Festményvizsgálati Labor vezetője a kép eredetének vizsgálatáról szóló, saját oldalán közzétett nyilatkozata alapján egy magánkérelmezőnek készült jelentésében már 2022-ben megállapította, hogy a kép valójában Gustav Klimt - a nemzetközi műkereskedelemben később Afrikai herceg címen megjelent - 1897-ben Bécsben festett portréja" - olvasható a közleményben.

A tárca közleménye szerint: "A festményvizsgáló 2022-ben felfedezte a képen a Gustav Klimt Nachlass feliratú bélyegzőt, amely a 2025-ös blogbejegyzésben bemutatott, 2022-ben készült felvételeken egyértelműen látható és olvasható. Ezzel szemben a 2023-ban benyújtott kiviteli kérelemhez csatolt fotókban a bélyegzőnek nyoma sincs. Az Építési és Közlekedési Minisztérium emiatt védett kulturális javakkal való visszaélés, hatóság félrevezetése, és közokirat-hamisítás bűncselekményei miatt feljelentést tesz a Budapesti Rendőr-főkapitányságon."

Bár az ÉKM nem foglalkozott azzal, hogy az illetékes hivatal esetleg hibát követett-e el, bejelentette, hogy módosítani fogják a műtárgykiviteli szabályokat. A jelenlegi előírások a pandémia időszakában kerültek kidolgozásra, és lehetőséget biztosítanak a kérelmezők számára, hogy igénybe vegyék az úgynevezett ellenőrzött bejelentés jogintézményét, amely az általuk megadott adatokra épül.

Ezért a tárca javaslatot tesz a vonatkozó jogszabály módosítására, hogy biztosítsa: az eljárások során minden esetben legyen lehetőség a műtárgyak alapos szemléjére is.

Ezeken túlmenően az ÉKM javasolja a Klimt-festmény védett státuszának megadását.

A hvg.hu által elsőként jelentett információk alapján az intézkedések önmagukban még nem garantálják a festmény Magyarországra való visszatérését. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra, hogy ezek az intézkedések hozzájáruljanak ahhoz, hogy az alkotás forgalomképtelen legyen a legális nemzetközi műtárgypiacon. Ezen felül, esély nyílhat egy megállapodás létrejöttére a jelenlegi tulajdonosokkal.