A GKI elemzése alapján a magyar feldolgozóipar 2010 óta csupán lassan, de biztosan halad előre a régiós versenytársakhoz képest.
A hazai feldolgozóipari export növekedése jelentősen elmaradt a környező országok versenytársaitól, és a termelékenység javulása is messzemenően gyengébben alakult. Ennek ellenére a feldolgozóipar munkaerőköltsége – így a bérek is – Magyarországon kiemelkedően emelkedett, amit elsősorban a forint euróval szembeni gyengülése indokolt.
A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint, bár a hazai feldolgozóipari kivitel, amelyet euróban mérünk, 2010 és 2023 között megduplázódott, a környező országok e téren még kedvezőbb eredményeket mutattak. A vizsgált időszakban Lengyelországban a kivitel 2,9-szeresére, Csehországban 2,4-szeresére, míg Szlovákiában 2,3-szorosára emelkedett. Ez a tendencia arra utal, hogy a régióban hazánknál dinamikusabb növekedés figyelhető meg a feldolgozóipari export terén.
Az exportáló cégek, különösen a multinacionális vállalatok hazai leányvállalatai számára kiemelkedő jelentőséggel bír a forint árfolyama. Amikor a forint leértékelődik, az exportáló cégek egyre nehezebben tudják fedezni a forintban felmerülő bérköltségeiket, mivel az euró értéke csökken, ami a finanszírozás szempontjából kedvezőtlen helyzetet teremt számukra.
A nemzeti valuta alapján 2010 óta a régióban a magyar feldolgozóipari munkaerőköltsége emelkedett a legnagyobb ütemben, ami elsősorban a fokozódó inflációs nyomásnak tudható be.
2024-ig, a forintban mért magyar feldolgozóipari munkaerőköltség megháromszorozódott. Második legnagyobb növekmény a lengyeleknél volt, ott 2,5-szeresére nőtt a mutató.
Természetesen! Íme egy alternatív megfogalmazás: "Egyszersmind"
a forint leértékelődése miatt az euróban számított feldolgozóipari munkaerőköltség nagyjából párhuzamosan nőtt a régióban:
A csehek esetében 105%-os növekedést, míg a lengyeleknél 97%-os emelkedést tapasztaltunk, míg Magyarországon a mutató éppen 100%-kal bővült.
A munkaerőköltségek emelkedése egyértelműen nem a feldolgozóipari munkaerő termelékenységének javulásából ered. A termelékenységi mutatók 2010 óta jelentős növekedést mutatnak a szomszédos országokban: Szlovákiában 58, Csehországban 33, míg Lengyelországban 38 százalékos emelkedést tapasztalhattunk. Ezzel szemben Magyarországon csupán 8 százalékos bővülést regisztráltak. A gyenge hazai teljesítményt elsősorban az alacsony hozzáadott értékű iparágak dominanciája magyarázza, amelyek nem képesek a szükséges termelékenységi ugrásokat elérni.
