Így vált Oroszország és Ukrajna a drónháború globális éllovasává.

Megérkeztünk a drónok forradalmának korába, amely gyökeresen átalakítja a hadviselés hagyományos formáit. Ukrajna és Oroszország a technológiai innováció terén megelőzi az Egyesült Államokat, egyre merészebb és sokszor szürreális megoldásokkal próbálják felülmúlni egymást. A helyi körülmények és a kényszer szülte egyedülálló innovációs ökoszisztéma olyan lehetőségeket teremtett, amelyekre korábban nem volt példa. Felvetődik a kérdés: érdemes-e követni ezt a trendet, vagy a drónok hatalma végleg megdől, amint felfedezik az ellenszert?

Amióta az ellenség dárdáját pajzsokkal kezdték el kivédeni, a hadviselés folyamata a támadás és védekezés kölcsönhatásának dinamikájában bontakozik ki. E téren új korszakot nyitott az orosz-ukrán konfliktus, ahol a hagyományos, harckocsikkal és vadászbombázókkal végrehajtott offenzívák mellett egyre inkább a drónok, valamint a rakéták dominálnak a csatatéren. Az új technológiák és stratégiák fejlődése alapjaiban formálja át a modern hadviselés arculatát.

Mára az orosz veszteségek kétharmadát a drónok okozzák

A Royal United Services Institute (RUSI), egy brit kutatóintézet, arra figyelmeztet, hogy a drónok által okozott károk mértéke még a legkonzervatívabb becslések szerint is rendkívül magas, más források pedig akár 80%-os arányról számolnak be. Ez azt jelenti, hogy a drónok által generált kár legalább kétszer akkora, mint amit az összes többi katonai eszköz együttesen előidéz. Érdekes módon, a háború első évében a tüzérségi fegyverek domináltak, hiszen ezek feleltek a veszteségek kétharmadáért.

A sebesülések helyzete is jelentős átalakuláson ment keresztül: három évvel ezelőtt a tüzérségi gránátok hatására leginkább a lábak és az alsó testrészek szenvedtek sérüléseket, míg napjainkban a fejet és a felsőtestet célozzák meg a légi támadások során használt drónok.