**GyártásTrend - A távrepülés rejtelmei: Hogyan aknázzák ki a madarak a termikek adta lehetőségeket?**
Egy nemzetközi kutatócsoport mélyrehatóan vizsgálta a légi mesterség titkait, felfedve, hogy a madarak miként finomhangolják repülési technikáikat morfológiai sajátosságaik – mint például testméretük, formájuk és súlyuk – valamint a környezeti viszonyok függvényében. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a madarak rendkívüli alkalmazkodóképességgel bírnak, és képesek maximálisan kihasználni a természet által kínált lehetőségeket.
A termikelés a természet egyik leghatékonyabb közlekedési módja, amely lehetővé teszi a madarak számára, hogy hatalmas távolságokat tegyenek meg minimális energiafelhasználással. De hogyan alkalmazkodnak a különböző fajok a felszálló légáramlatokhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki belőlük? Az iScience folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók átfogó GPS-adatbázist gyűjtöttek és elemeztek termikelő madarakról, és ezzel megerősítették a régóta fennálló aerodinamikai elméleteket. A csapat több mint száz egyed - köztük keselyűk, sasok és gólyák, összesen 12 faj - nagyfelbontású GPS-adatait integrálta az aerodinamika elveivel, így univerzális stratégiákat azonosítottak, amelyeket a madarak hosszútávú repülés során alkalmaznak hatékonyságuk maximalizálására.
"Felfedeztük, hogy a nagyobb szárnyterhelésű madarak - tehát azok, amelyek testtömege viszonylag nagy a szárnyfelületükhöz képest - általában gyorsabban képesek repülni. Ezzel szemben a könnyebb madarak még gyengébb termikeket is képesek kihasználni, és rugalmasabban alkalmazkodnak a változó termikerősséghez - mondta Göksel Keskin, az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének kutatója és a tanulmány első szerzője. - Az ilyen eredmények nem csupán az aerodinamikai elméletek helyességét támasztják alá, hanem rávilágítanak arra is, hogy a különböző madárfajok hogyan alakítják ki repülési stratégiáikat a környezeti feltételekhez."
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a madarak rugalmasan módosítják siklási sebességüket a termikek közötti szakaszokban, a feláramlások intenzitása alapján. Ez az alkalmazkodó viselkedés lehetővé teszi számukra, hogy hosszabb távolságokat tegyenek meg kevesebb energiafelhasználással, ami elengedhetetlen a hosszú távú vonulás és a táplálékszerzés szempontjából. "A sebesség és az energiatakarékosság közötti harmónia kulcsfontosságú a madarak túléléséhez" - mondja Olivier Duriez, a Montpellier-i Egyetem kutatója, a tanulmány egyik társszerzője. - "A különböző madárfajok eltérő stratégiákkal érik el ezt az egyensúlyt, az ökológiai szükségleteiknek megfelelően."
A kutatók számos olyan stratégiát fedeztek fel, amelyeket a fajok a változó termik erősséghez való alkalmazkodás során használnak. Vannak olyan fajok, amelyek precízen igazítják siklási sebességüket a termik aktuális erejéhez, míg mások, mint például a fehér gólyák, inkább állandó sebességet tartanak fenn. Ennek valószínűsíthető oka a csoportos repülés összehangolása. Aerodinamikai tulajdonságaik ideálisak a vitorlázó repüléshez, ami lehetővé teszi számukra, hogy minimális magasságvesztéssel siklani tudjanak. "Ezek a különbségek rávilágítanak arra, hogy a fajspecifikus mozgásformákat ökológiai és társas tényezők formálják" - emeli ki Andrea Flack, a Max Planck Állatviselkedés Intézetének kutatója.
A kutatás egyik leglényegesebb megállapítása, hogy a kisebb szárnyterhelésű madarak kiválóbb alkalmazkodóképességgel bírnak a termikek erőssége tekintetében. Például olyan fajok, mint a könnyű testű és nagy szárnyfelületű sólyom, képesek szűkebb fordulókat venni, és még a gyengébb termikeket is hatékonyan kihasználni. "A szárnyterhelés egy kulcsfontosságú tényező abban, hogy a madarak hogyan lépnek interakcióba a termikekkel" - nyilatkozta Nagy Máté, az MTA-ELTE Lendület Kollektív Viselkedés Kutatócsoport vezetője és a tanulmány fő szerzője. "E kapcsolat megértése lehetővé teszi számunkra, hogy jobban előre jelezzük, miként reagálnak a különböző fajok a környezeti viszonyok, például a termikek erősségének változásaira."
A kutatásunk eredményei nem csupán a biológiai tudományok területén nyújtanak új perspektívákat, hanem az autonóm vitorlázó robotok és drónok fejlesztésére is inspiráló hatással lehetnek. Amennyiben képesek vagyunk megérteni, miként szabályozzák a madarak repülési sebességüket és körözési sugarukat a termikek erőssége alapján, olyan innovatív robotrendszereket alkothatunk, amelyek ezt az energiatakarékos megközelítést követik.
