Hím embriókból nőstények születtek – mindez egy különleges ásványi anyagnak köszönhetően.

Egy újabb izgalmas kutatás eredményei azt mutatják, hogy a vasszint ingadozásai a hím embriók esetében női nemi jellegek megjelenéséhez vezethetnek, mindez pedig nem függ a genetikai háttértől.

Egy új tudományos kutatás forradalmian új perspektívába helyezi a korábbi nézeteket az emlősök nemi meghatározásáról. A kutatók felfedezték, hogy amikor a vemhes nőstények vasraktárai kimerülnek, a hím genetikai állománnyal rendelkező embriók is képesek női nemi szerveket, különösen petefészkeket kialakítani. Ez az első olyan dokumentált eset, amely bizonyítja, hogy egy környezeti tényező - ebben az esetben a vashiány - képes befolyásolni az ivari fejlődést az emlősök esetében - számolt be az IFLScience.

Az emlősöknél a fogantatás pillanatában dől el a genetikai nem: a spermium hordozza az X vagy Y kromoszómát, ami a megtermékenyített petesejttel együtt határozza meg, hogy az utód nőstény (XX) vagy hím (XY) lesz. Azonban az embrió fejlődésének korai szakaszában az ivarmirigyek még nem specializálódtak: se heréket, se petefészkeket nem lehet kimutatni. Ebben a semleges állapotban a fejlődés irányát jellemzően az SRY nevű gén aktiválása határozza meg, amely az Y kromoszómán található. Ez a gén indítja be a férfias ivarszervek kialakulását és gátolja a női típusú struktúrák megjelenését.

A Nature folyóiratban közzétett kutatás során a tudósok érdekes összefüggést fedeztek fel: egyes anyaegerek vérében alacsonyabb vas szint gátolhatja az SRY gén aktivitását. A kutatócsoport a deferazirox (DFX) nevű speciális vaskelátképző szert használta, hogy mesterségesen vashiányt idézzenek elő a vemhes nőstényeknél. A kísérlet eredményeként a 72 XY embrió közül négy kizárólag petefészkeket fejlesztett ki, míg egy esetben herék és petefészkek egyaránt kialakultak.

Egy további, laboratóriumi tenyésztéses vizsgálatban is hasonló következtetések születtek: az in vitro tenyésztett ivarmirigyek környezetében manipulált vasszint hatására hat olyan embrió fejlődött ki, amely genetikailag hím volt, de mégis petefészkeket hozott létre.

A legújabb kutatási eredmények arra világítanak rá, hogy a vas hiánya jelentős hatással van a KDM3A enzim működésére, amely alapvető szerepet játszik az SRY gén aktiválásának időzítésében és hatékonyságában. Amennyiben ez az enzim nem képes megfelelően ellátni feladatát, az SRY gén nem aktiválódik a megfelelő időben, ami ahhoz vezethet, hogy az embrió női típusú ivarmirigyeket fejleszt, még abban az esetben is, ha Y kromoszóma áll rendelkezésre.

Ez az áttörés rávilágít arra, hogy a nemi fejlődés nem kizárólag a genetikai kód eredménye. A környezeti hatások, mint a mikrotápanyagok szintje, képesek beavatkozni ebbe az érzékeny biológiai rendszerbe. Bár még nem bizonyított, hogy hasonló folyamat embereknél is előfordulhat, a felfedezés komoly következményekkel járhat az orvosi, biológiai és reprodukciós kutatásokban egyaránt.