HISZÜNK - konferencia: XXI. századi sorskérdéseink a Felvidéken - VIZUÁLIS BESZÁMOLÓ | ma7.sk A HISZÜNK konferencia keretein belül a XXI. századi sorskérdéseinket jártuk körbe a Felvidéken, gazdag képi anyaggal illusztrálva a gondolatainkat. Az esemény c

Lévai Attila, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánhelyettese megnyitó beszéde után Petheő Attila, a kar tudományos munkatársa és a konferencia egyik szakmai garansa vezette a tanácskozást. Annak során Juhász György, a Selye János Egyetem rektorhelyettese A szlovákiai magyar felsőoktatás jelene és jövője a magyar oktatási nyelvű középiskolai hálózat tükrében, a másik szakmai garans és tudományos munkatárs, Tömösközi Ferenc pedig A református oktatás a két világháború közötti Csehszlovákiában címmel tartott előadást.

Azután Madarász Róbert, a Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója Hit, tudás, emberség - a katolikus iskolaügy magyar intézményi hálózata fejlődésének jellemzői Szlovákia területén című eszmefuttatása hangzott el. Majd Horváth Anita, a Tallósi MTNY Alapiskola igazgató Minden gyerek számít - hatékony munka a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal címmel osztotta meg tantestületük tapasztalatait a hallgatósággal. Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség, kutatási és elemzési vezetője pedig A felvidéki magyar közoktatás helyzete és kilátásai az elmúlt másfél évtized statisztikái tükrében című előadásában szólt e témakörről.

Fodor Attila, a COMENIUS Pedagógiai Intézet vezetője, a szlovákiai magyar közoktatás fejlődésének legfontosabb aspektusait járta körbe. Ezt követően Domin István, Izsa polgármestere, a "Egy magyar kisiskola fenntartásának lehetőségei Szlovákiában" című előadásában osztotta meg saját nézeteit és tapasztalatait.

Az előadássort követő kerekasztal-beszélgetésen Petheő Attila hangsúlyozta: "E konferencia megrendezésével az volt a célunk, hogy ez alkalommal ne politikai, hanem akadémiai - közösségi szinten beszélgessünk el a hazai magyar oktatásügy helyzetéről és kitörési pontjairól...". Juhász György pedig sajnálattal közölte, hogy a Selye János Egyetem magyar tannyelvű intézményként nem részesül pozitív diszkriminációban az oktatási tárca felsőoktatási főosztálya részéről, vagyis ugyanúgy kell teljesítenie, s mindazon kritériumnak meg kell felelnie, mint a szlovák egyetemeknek...

Madarász Róbert hangsúlyozta, hogy az egyházi hierarchia sok esetben szinte megközelíthetetlen, és a szlovák kollégáikkal való találkozók csupán a ritka országos rendezvények keretein belül valósulnak meg. E hiányosságok kiküszöbölésére évente több szakmai találkozót szerveznek a magyar egyházi oktatási intézmények tanárai számára. Ezeken az eseményeken előadások és hasznos tanácsok hangzanak el, miközben a résztvevők között erősödnek a szakmai és emberi kapcsolatok. Róbert kiállt az iskolaközpontok létjogosultsága mellett, amelyek a különálló óvodáknál, valamint az alap- és középiskoláknál is jobban képesek fennmaradni. Emellett hangsúlyozta a közösségi összefogás fontosságát, amelyet a Szent Imre Kollégium közadakozásból történő megvalósítása során tapasztalt. "Rengeteg munkával és megfelelő koordinációval, a helyi közösségek támogatásával folytatnunk kell a harcot iskoláink megőrzéséért!" – tette hozzá.

Domin István véleménye szerint a kisiskolák energiafogyasztásának csökkentésére hatékony megoldás lehetne a napkollektorok és a geotermikus fúrások alkalmazása. Azonban ahhoz, hogy ezek a projektek megvalósulhassanak, először megfelelő pénzügyi forrásokat kell biztosítani a releváns pályázatokból. Ahogy azt már korábban említették, a nagyobb oktatási intézmények finanszírozása sem egységes módon zajlik, hanem különböző forrásokból történik, ami jelentős adminisztratív terhet ró az igazgatóságokra. A Felvidéki Önkormányzati Szövetség létrehozásának terve is szóba került, amely az önkormányzatok összefogását célozza.

Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének egykori elnöke, nosztalgiával idézte fel az 1989-es rendszerváltás utáni éveket, amikor a magyar iskolák helyzete kedvezőbb volt, mint napjainkban. Kiemelte, hogy a mečiari korszakban azonban a magyar intézmények védelmére volt szükség, mivel az alternatív oktatás és a szlovák nyelvű bizonyítványok fenyegetése komoly aggodalmat keltett. E nehézségek ellenére ez az időszak összefogásra ösztönözte a magyar közösségi intézményeket, szövetségeket és civil szervezeteket, amelyek aktivitása jelentősen megnövekedett. Ráadásul 2006-ban Szigeti László személyében magyar oktatásügyi minisztert is nyerhettünk, ami új reményeket ébresztett. Ekkor merült fel a Magyar Módszertani Központ létrehozásának ötlete, ám ezt végül a Selye János Egyetem megalapítása váltotta fel.

Fodor Attila bejelentette, hogy a megfelelő illetékesek holnap délután a Selye János Egyetemen üléseznek, ahol a közös magyar-szlovák oktatási stratégia megvitatása kerül terítékre. Reményeik szerint a megbeszélés során jelentős előrelépések születnek.

Kiemelte, hogy bár a hazai magyar oktatás területén számos ígéretes kezdeményezés létezik, ezeket össze kell hangolni, különben egymás rovására válhatnak. "Szükség van egy olyan közös stratégiára, amely több szereplő bevonásával jön létre, és amely a kistérségek szintjén is közös gondolkodásra épít. Ezen kívül a fenntartóknak is mindent el kell követniük az iskolák megőrzése érdekében! A megfelelő közös stratégia kidolgozásának alapfeltétele, hogy tisztában legyünk a jelenlegi helyzetünkkel és a releváns adatokkal. Nagyon alapos helyzetértékelésre van szükség, amely rávilágít bizonyos fontos jelenségek okaira is" - fejtette ki.

A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a szülők a minőségi oktatást választják gyermekeiknek, ezért folyamatosan a szakmai nívóemelésre, egymás erősítésére kell fókuszálni. Ebben a maihoz hasonló konferenciák, valamint a jó gyakorlatok és tapasztalatok egymásnak való átadása is segíthet. Egyre növekvő gondként fogalmazódott meg sok iskola tanulólétszámának fokozatos csökkenése, amit nagy mértékben befolyásolnak a demográfiai mutatók, valamint a pályaelhagyó pedagógusok léte.

Sullivan Ferenc kiemelte a kárpátaljai magyarság példaértékű összefogását az iskolák és óvodák védelmében. Hangsúlyozta, hogy a háború és a lakosság elvándorlása ellenére is rendíthetetlenül ragaszkodnak anyanyelvű oktatási intézményeikhez. Id. Hollósy Tamás doktor, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke pedig felhívta a figyelmet a demográfiai kihívásokra és a gyermekvállalási kedv csökkenésére, melyekkel rendezvényeiken is foglalkoznak. Ezenfelül meghívta a résztvevőket a helyi Semmelweis Egészségközpontban június 14-én megrendezésre kerülő XVII. Arányi Lajos Napokra, ahol szintén a magyarság sorskérdéseit járják körbe, más nézőpontból. Végül Horváth Anita zárásként megfogalmazta a konferencia lényegét: „A magyar iskolák megőrzésével a felvidéki magyarság fennmaradását is biztosítani kívánjuk.”