Hosszú évtizedek várakozása után végre fény derült a titokzatos tengeri ökológiai válság okaira.

A kutatók most úgy vélik, hogy végre fényt derítettek arra a titokra, amely megmagyarázza, miért pusztult el több mint ötmilliárd tengeri csillag a Csendes-óceán észak-amerikai partjainál, egy évtizedek óta tartó, az állatokat sújtó járvány következtében.

2013 nyarán a kutatók egy szokatlan jelenségre figyeltek fel a térségben: a tengeri csillagok teste fokozatosan elkezdett szétesni. A betegség terjedése olyan gyors ütemű volt, hogy néhány nap leforgása alatt egész populációk tűntek el. Körülbelül 30 különböző fajt érintett ez a probléma, a mélyebb vizekben élőktől egészen a partközeli tengeri csillagokig.

A tengeri csillagok kulcsfajnak számítanak a tengeri ökoszisztémákban - nélkülük az egyensúly felborulna, és a fajok sokfélesége drasztikusan megváltozna. A napraforgó tengeri csillag (Pycnopodia helianthoides) esetében a helyzet még drámaibb: ezek létfontosságúak a tengeri sünök populációjának kordában tartásában. Nélkülük a sünök teljesen "lekaszálják" a hínárerdőket egyes területeken.

Egy évtizedig tartó kutatómunka után 2025-ben végre áttörés történt. Egy évtizeddel a tengeri járvány megjelenése után a kutatók azonosították a tengeri csillagok pusztulásáért felelős bakteriális kórokozót, írja az Associated Press.

Egy friss kutatás keretében amerikai és kanadai tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a kolera baktériumának közeli rokona lehet a felelős a járvány mögött. Számos kísérlet során bizonyítékokat gyűjtöttek, amelyek arra utalnak, hogy a Vibrio pectenicida állhat a betegség kialakulásának hátterében.

A helyreállítás folyamata különböző sebességgel halad előre a világ különböző pontjain. Legújabb hír, hogy az oregoni tudósok innovatív terápiát dolgoztak ki a halálos betegségben szenvedő tengeri csillagok megmentésére. Az új módszer lényege, hogy a kutatók probiotikumokkal dúsított tengeri csillagokat hideg vízbe helyeznek, emellett egy különleges, "gyógyító fürdőt" is biztosítanak számukra.

A növekvő tengeri hőmérséklet az elmúlt évtizedben gyakoribbá tette a betegség kialakulását. A kutatók között vita folyik arról, hogy a környezeti stresszor (mint a tengeri hőhullámok) vagy közvetlenül a kórokozók felelősek-e elsősorban a járványért. Ian Hewson, a Cornell Egyetem tengeri mikrobiológusa reménykedik abban, hogy a tengeri csillagok végül felépülhetnek.

A tengeri csillagok tömeges kipusztulása világosan rámutat a tengeri ökoszisztémák sebezhetőségére. Az 1970-es, 80-as és 90-es évek során is tapasztaltunk hasonló eseményeket, de most először szembesülünk olyan mértékű és széleskörű jelenséggel, amely ennyire kiterjedt földrajzi területeket érint.

A Vibrio pectenicida baktérium azonosítása új lehetőségeket nyújt a jövőbeli kezelési és megelőzési módszerek kidolgozására. Ugyanakkor a klímaváltozás állandó kihívást jelent a tengeri ökoszisztémák számára, és a tengeri csillagok sorsa sokak szemében a környezeti válság szélesebb kontextusának szimbólumává nőtte ki magát.

Az eset rávilágít arra, hogy az óceánjaink védelme nem csupán a tengeri élővilág számára elengedhetetlen, hanem a Föld jövője szempontjából is meghatározó jelentőségű.