Idén megkezdődhetnek a perek a magyar kutatók és diákok brüsszeli diszkriminációja miatt - jelentette ki Hankó Balázs.

Brüsszel folyamatosan aláássa az egyetemek és a kutatási tevékenységek szabadságát - emelte ki Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője a Demokrata című hetilap legfrissebb számában megjelent beszélgetés során.

A Büszkeség és brüsszeli balítélet című interjúban a miniszter elmondta: a felsőoktatás jogi szabályozása és működtetése nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis az uniónak nincs köze ezekhez a kérdésekhez. Ennek ellenére készek voltak tárgyalni és kompromisszumot kötni, hogy ne kelljen elszenvedni a jogellenes szankciókat - emelte ki.

Hankó Balázs emlékeztetett: a magyar kormány azt a követelést nem fogadta el, hogy a nemzetközi NGO-k is delegálhassanak tagokat az egyetemi kuratóriumokba. Az Országgyűlés november 4-én végül elfogadta azt a bizottsággal egyeztetett törvénymódosítást, amely kezelte a többi brüsszeli kifogást.

Ezt követően újabb feltételek születtek: nemcsak az egyetemi alapítványokra, hanem minden más, történelemmel, kultúrával foglalkozó alapítványra ki kellene terjeszteni a Brüsszel által követelt előírásokat - idézte fel a miniszter, hozzátéve: az új követelésekből látható, nem tettek le arról, hogy elvonják az egyetemek önkormányzatiságát.

Hankó Balázs tájékoztatása alapján az egyetemek diákjaikat és kutatóikat érintő diszkriminációs ügyek miatt indított perek ügyében az Európai Unió Bírósága egy év várakozás után végre befogadta a kereseteket, amelyek várhatóan idén megkezdődnek. Emellett megjegyezte, hogy a magyar állam is fontolgatja, hogy pert indítson az Európai Bizottság legújabb döntése ellen.

A Pannónia programról elmondta: az első félévben 3000 magyar fiatal jutott el a világ vezető egyetemeire Szingapúrtól Angliáig, Amerikáig. Vagyis ezerrel többen, mintha az Erasmust vették volna igénybe. Ráadásul a Pannónia-ösztöndíjak magasabbak az uniósnál, és a hazai intézmények elfogadják a külföldön töltött féléveket.

A HU-rizont programban 30 pályázat támogatásáról döntöttek, 400-400 millió forintos keretösszeggel gazdálkodhatnak a kutatócsoportok. A pályázatok kiváló minősége miatt az ország az eredetileg tervezett nyolcmilliárd helyett 12 milliárd forintot szán e pályázatok támogatására. A kialakult partnerkapcsolatok figyelemreméltóak, a világ legjobb száz egyetemének valamelyikével zajlanak együttműködések.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a jövőben új irányvonalat kíván követni, egy államháztartáson kívüli gazdasági társasági formában kíván működni. Ehhez elengedhetetlen volt a felsőoktatási törvény módosítása. A tervek szerint a következő év első felében már az új struktúrában folytathatja tevékenységét az intézmény, amely lehetőséget ad arra, hogy magyar vállalatok vagy vállalatcsoportok megszerezzék a fenntartói jogokat. Ez a változás nemcsak a forrásbevonást segíti elő, hanem a béremelés lehetőségét is magában hordozza. Emellett az állam hosszú távú megrendelői szerződéseket köt az állami ösztöndíjas helyek és a kutatási tevékenységek támogatására.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kapcsán felmerült kérdésre hangsúlyozta, hogy örömmel fogadják az egyetem tudományos közössége által tett javaslatokat is.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori kutatói hálózatának átalakulásával kapcsolatban a miniszter kifejtette, hogy a tavaly év végén életbe lépett törvény a Magyar Kutatási Hálózat javaslatainak figyelembevételével és egyetértésével készült el. Hangsúlyozta, hogy bárki, aki ezt a lépést bírálja, valójában a magyar tudományos közösség elleni támadást fogalmaz meg.

Hangsúlyozta, hogy az idei évben körülbelül 18 milliárd forint áll rendelkezésre a hálózati intézmények támogatására, ami lehetőséget teremt jelentős bérfejlesztések végrehajtására. Már az év elején elindítanak egy 26 milliárd forintos pályázati programot a kutatási infrastruktúra modernizálására. Továbbá, 2027-re várhatóan meg fog duplázódni a kutatóhálózat finanszírozása, elérve ezzel a 97 milliárd forintos szintet.

A miniszter elmondta azt is: a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezetésével működő iroda célja, hogy minél több kiváló magyar kutató itthon dolgozzon tovább. Elsőként Endrődi Gergely kutatófizikus döntött úgy, hogy hazahozza a kutatócsoportját.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a hazai szakképzési rendszer ismételten nemzetközi szinten is elismertté vált. Kiemelte, hogy a továbbtanulás során a nyolcadikos diákok közül tízből hatan a szakképző intézmények mellett döntenek, és céljuk, hogy ezt az arányt tovább növeljék.

A szakképzés területén dolgozó 24 ezer oktató számára januártól újabb béremelés várható, amely 21,2 százalékos növekedést jelent. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi bérek már két és félszer magasabbak, mint 2020-ban. A tapasztaltabb szakemberek jövedelme eléri a 950 ezer forintot. Továbbá, 96 milliárd forintot szánnak a 34 szakképző intézmény felújítására és korszerűsítésére, ami hozzájárul a képzés színvonalának emeléséhez.

A kultúra világában elmondható, hogy a Csoóri Sándor- és a Déryné-program jelentős szerepet játszik a Kárpát-haza összes szegletében. Ezek a kezdeményezések lehetőséget biztosítanak a határon túli színházak számára, hogy bemutatkozhassanak a magyar közönség előtt, erősítve ezzel a kulturális kapcsolatok hálóját.

Január elején Kassán egy különleges eseményre kerül sor: a szlovák-magyar nyelvű Rómeó és Júlia bemutatójára, amelyre a szlovák kulturális minisztert is meghívták. A miniszter bejelentette, hogy idén elindul az Erkel Színházban egy új dalszínház, amely a várakozások szerint olyan izgalmas produkciókat kínál, mint a Puskás-musical és a Baradlay-legenda. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar-török év sikeres volt, és hasonlóan pozitív eredményekre számítanak az idén kezdődő szerb-magyar kulturális év kapcsán is.

Brüsszel nemcsak az anyagi juttatásokat támadja, hanem magát a családot - hangsúlyozta Hankó Balázs, hozzáfűzve: Magyarország családbarát ország, amelynek családbarát kormánya van. Az idei költségvetésben 3754 milliárd forintot fordítanak a családok támogatására, 474 milliárddal többet, mint tavaly.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy ha a Horn-kormány által bevezetett Bokros-csomag nem lett volna, akkor ma 322 ezerrel több, szülőképes korú nő élne hazánkban, és a demográfiai mutatóink sokkal kedvezőbb eredményeket mutatnának. A brüsszeli kritikák és az uniós nyugati részén terjedő családellenes ideológiák ellenére a magyar kormány elkötelezett amellett, hogy fenntartja a világon egyedülálló támogatási rendszerét, biztosítva ezzel a családok védelmét és stabilitását - tette hozzá.