Furcsának és aggasztónak tűnő műholdas felvételek kerültek nyilvánosságra a Föld felszínéről - Agro Napló.
A globális tengeri jég kiterjedése minden eddiginél alacsonyabb szintre süllyedt a műholdas megfigyelések kezdete óta. Az északi és déli sarkvidéken egyaránt rekordalacsony jégborítást mértek, ami súlyos következményekkel járhat a bolygó éghajlatára nézve. A szakértők szerint ez a tendencia már nem tekinthető átmeneti jelenségnek, hanem egy új, alacsonyabb jégkiterjedéssel jellemezhető időszak kezdetét jelzi - írja a BBC.
Az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) adatai szerint február 13-ig az északi-sarkvidéki és antarktiszi tengeri jég együttes kiterjedése 15,76 millió négyzetkilométer volt. Ez alulmúlja a korábbi, 2023 január-februárjában mért 15,93 millió négyzetkilométeres rekordot. A sarkvidéki tengeri jég csökkenése már régóta ismert jelenség. Az 1980-as évek átlagos 7 millió négyzetkilométeres nyár végi kiterjedése a 2010-es évekre 4,5 millió négyzetkilométerre zsugorodott. Az Antarktiszon azonban csak az utóbbi években figyeltek meg jelentős változásokat. Walter Meier, az NSIDC vezető kutatója a BBC-nek nyilatkozva kijelentette:
Minden év minden egyes adatpontja azt sugallja, hogy ez nem átmeneti elmozdulás, hanem valami tartósabb, mint amit az Északi-sarkvidéken láttunk. Ez azt jelzi, hogy az Antarktisz az alacsonyabb jégkiterjedés új rendszerébe lépett.
A szakértők megállapítása szerint a legutóbbi jégminimumot a meleg levegő, a felmelegedett tengervíz és a jégtáblák széttörését okozó erős szelek együttese idézte elő. Tom Bracegirdle, a British Antarctic Survey kutatója rámutatott, hogy a decemberi és januári légköri viszonyok különösen kedveztek a jégtáblák felületének olvadásához. Az Északi-sarkvidéken is rekordalacsony a tengeri jég terjedelme, ami szintén aggasztó. A Hudson-öböl környékén a jég késlekedve fagyott be, ami a szokatlanul meleg óceáni vizeknek tudható be. Ezen kívül néhány vihar is hátráltatta a jégképződést a Barents-tenger és a Bering-tenger térségében. Julienne Stroeve, a University College London professzora, aki a sarki megfigyelésekkel és modellezéssel foglalkozik, hangsúlyozta:
A vékonyabb jégtakaró érzékenyebben reagál az időjárási változásokra, ezért az időjárási események mostantól intenzívebb hatást gyakorolhatnak.
A tengeri jég csökkenése mindkét sarkkörön komoly következményekkel jár, nemcsak a helyi ökoszisztémákra, hanem a globális éghajlatra is. Egy tavaly közzétett kutatás rámutatott, hogy a sarki tengeri jég az 1980-as évek eleje és közepe óta elvesztette természetes hűtőhatásának körülbelül 14%-át. Simon Josey, a Nemzeti Oceanográfiai Központ professzora figyelmeztetett:
Ha jelentősen megváltoztatjuk a tengeri jég eloszlását az Antarktiszon és környékén, akkor a bolygónak azt a részét módosítjuk, amely valójában segít nekünk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A tengeri jég fontos szerepet játszik az óceáni áramlatok rendszerében is, amely segít a hő eloszlásában a bolygón. A szakértők aggódnak, hogy a további jégveszteség milyen hatással lehet erre a rendszerre, és ezáltal a globális éghajlatra.
