Ismét egy fantasztikus küzdelem, a hatodik helyen zártam a célvonalat!

Lehmann Csongor irányítja a kerékpáros csapatot a hamburgi esőben.

A Tiszaújvárosi Triatlon Klub büszkesége, Lehmann Csongor, aki tavaly Európa-bajnoki címet szerzett, július 12-én, szombaton, a hamburgi világbajnoki széria (WTCS) versenyén az előkelő 6. helyen zárta a megmérettetést. Ezzel az eredménnyel az összetett ranglistán a 10. helyről a 4. pozícióra lépett előre. Az 55 fős férfi mezőny szinte a legjobbakat vonzotta, hiszen a WTCS élmezőnyének szinte minden kiemelkedő sportolója részt vett a versenyen. Az 750 méteres úszás során, amelyet Dévay Márk nyert meg, Lehmann Csongor a top10-ben végzett, így az első bollyal együtt vághatott neki a 20 km-es kerékpározásnak. A 5 km-es futás során az ausztrál Matthew Hauser bizonyult a leggyorsabbnak, míg a 3. helyen végző portugál Vasco Vilaca ezüstérmet, az olasz Crociani pedig a bronzérmet zsebelhette be, ami egy kis meglepetés volt a versenyt követők számára. Lehmann Csongor végig fókuszált, és végül a 6. helyen ért célba, ezzel pedig tovább javította összetett helyezését. Klubtársa, Kiss Gergely, szintén a versenyben részt vett, és ezzel tovább bővítette WTCS tapasztalatait.

Lehmann Csongor: Az Egyenletes Teljesítmény Művészete Az egyenletes teljesítmény nem csupán a sport világában vagy a munkahelyi környezetben van jelen; ez egy olyan filozófia, amelyet érdemes alkalmazni életünk minden területén. Az egyenletesség kulcsa abban rejlik, hogy képesek legyünk fenntartani a folyamatos és stabil erőfeszítéseket, függetlenül a körülményeinktől. Amikor az emberek a teljesítményről beszélnek, gyakran a csúcsformát, a kiugró eredményeket emelik ki. Pedig sokkal fontosabb az a tartós, egyenletes munka, amely hosszú távon hozza meg gyümölcsét. Ennek a megközelítésnek köszönhetően nemcsak a céljaink elérését könnyítjük meg, hanem a stressz és a kiégés elkerülésében is segít. A kulcsfontosságú tényezők között szerepel a tudatosság, a kitartás és a fokozatos fejlődés. Az egyenletes teljesítményhez szükséges, hogy tisztában legyünk saját képességeinkkel, és reálisan értékeljük a céljainkat. Emellett fontos, hogy időt adjunk magunknak a fejlődésre, és ne várjuk el, hogy minden azonnal valóra váljon. A munka világában az egyenletes teljesítmény segíti a csapatok hatékony működését is. Ha mindenki a saját ütemében, de egy irányba halad, a közös eredmények jelentősen javulhatnak. A kommunikáció és a támogatás kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy stabil alapot építsünk, amelyre támaszkodhatunk. Végső soron az egyenletes teljesítmény nem csupán a célok eléréséről szól, hanem arról is, hogy élvezzük az utat, amelyen járunk. Az egyensúly megtalálása és a folyamatok tisztelete hozzájárul ahhoz, hogy elégedettebb és boldogabb életet élhessünk.

- Hamburg évről évre egy varázslatos "őrült rohanásnak" ad otthont, és az idei esemény sem volt kivétel - nyilatkozta a helyszínen tartózkodó Lehmann Tibor, a Tiszaújvárosi Triatlon Klub elnök-vezetőedzője. - Talán az idei verseny még kaotikusabb volt, mint a korábbiak, mivel az úszás befejezése után egy hirtelen esőzés kezdődött, és a rendkívül technikás, szinte már veszélyes kerékpáros pályán a mezőny sokkal idegesebb volt. Bár kisebb balesetek történtek, a valódi "horror" bukások elkerülték a versenyt. Ebben a "zűrzavarban" szerepeltek versenyzőink, mindenki a saját vérmérséklete és tapasztalata alapján próbálta megállni a helyét. Csongor hatodik helyezése mindenképpen dicséretes, még ha a végeredmény egy alacsonyabb pozícióban is benne volt. Ezen a téren folyamatosan fejlődünk. A tiszaújvárosi és hamburgi teljesítményt együtt kell értékelnünk: valószínű, hogy Tiszy nélkül Hamburgban egy erősebb versenyt láthattunk volna, de akkor honnan lett volna a hazai ünneplés? Összességében elégedettek vagyunk a hamburgi teljesítménnyel. A nap legnagyobb pozitívuma, hogy Csongor a 10. helyről a 4. helyre ugrott a világbajnoki sorozat összetettjében, ami főként a stabil teljesítményének köszönhető. Kiss Gergely, aki most indult második alkalommal a világbajnoki sorozatban, komoly terhelésen van túl az elmúlt három hétvégén: világkupa Marokkóban, világkupa Tiszaújvárosban, majd WTCS Hamburgban. Az ő esetében a tanulás a fő cél ezen a szinten, és Hamburgban bőven volt lehetősége tapasztalatokat gyűjteni. Itt jól látszott a különbség a világkupa és a WTCS között. Gergő most megtapasztalta ezt, "beállítja a gyújtást", és már készülhet a következő edzés- és versenyblokkra.