Jackson Hole-i mérföldkövek: egyedülálló pillanatok a hegyi tájban Jackson Hole egy varázslatos hely, ahol a természet és a kalandok találkoznak. Az itt eltöltött idő során számos fordulópont vár ránk, legyen szó a lenyűgöző tájak felfedezéséről vagy a h
2020 augusztusában, a világjárvány okozta válság közepette, Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke egy jelentős beszédet mondott Jackson Hole-ban, amely mérföldkövet jelentett az amerikai monetáris politika történetében. A gazdaság ekkor még mindig az úgynevezett effektív alsó korlát szorításában vergődött, míg az infláció évek óta folyamatosan a 2 százalékos célérték alatt stagnált.
A Fed ekkor már egy többéves keretrendszer-felülvizsgálatot folytatott, amelynek célja az volt, hogy a jegybank eszköztárát és kommunikációját hozzáigazítsa a tartósan alacsony kamatkörnyezethez és a globális bizonytalanságokhoz. A piacok régóta számítottak valamilyen iránymódosításra, különösen az inflációs célkitűzés területén.
Powell bejelentése ebben a keretben nagy jelentőségűnek bizonyult. Közölte, hogy az Egyesült Államok központi bankja áttért a rugalmas átlagos inflációs célkövetés (Flexible Average Inflation Targeting, FAIT) rendszerére.
Ez a látszólag technikai aspektusú módosítás valójában gyökeresen átalakította a politikai üzenetet. A Fed már nem csupán a 2%-os inflációs cél elérésére összpontosított; most már hajlandó volt tudatosan elviselni egy ideig a cél feletti árnövekedést is, hogy ellensúlyozza a korábbi alulteljesítést.
A St. Louis Fed és a Kongresszusi Kutatószolgálat részletes összefoglalókat készített a döntésről, a pénzügyi sajtóban pedig azonnal megszületett a rövid, könnyen idézhető címke: FAIT. Utólag egyértelmű, hogy a FAIT bevezetése nem egy egyszerű retorikai szólam volt, hanem a jegybanki reakciófüggvény alapjaiban történő átírása.
Hosszabb távon a keretrendszer a 2021-2022-es monetáris kommunikáció alapját képezte. A Fed határozottan képviselte, hogy a célérték fölötti infláció bizonyos mértékig tolerálható, amíg a munkaerőpiac teljes felzárkózása meg nem valósul. Azonban, amikor a járvány utáni helyreállás és a kínálati zavarok következtében az infláció drámai mértékben megugrott, a FAIT alkalmazásának lehetőségei váratlanul szűk korlátok közé szorultak. Ennek következtében a jegybank kénytelen volt radikális kamatemelésekkel reagálni a kialakult helyzetre.
A 2020-as konferencia üzenetei mélyen átszőtték a pénzügyi világ szövetét. A FAIT nem csupán a Federal Reserve intellektuális újítását jelképezte, hanem a válságokkal teli időszakok határait is tükrözte. Powell beszéde így nem csupán a válságkezelés friss perspektíváit vázolta fel, hanem előrevetítette a monetáris politika előtt álló jövőbeli kihívások sorát is.
Az idei, 2025-ös Jackson Hole-i jegybankári szimpózium középpontjában ismét a Federal Reserve hosszú távú stratégiai megközelítése áll. A Reuters értesülései szerint Jerome Powell a konferencián egy újragondolt politikai keretet mutathat be, amely ismét az inflációs stabilitás fontosságát helyezi előtérbe, mint a munkaerőpiaci erő helyreállításának alapvető feltételét.
Ez a hangsúlyváltás éles ellentétben áll a 2020-as időszakkal, amikor Powell még a rugalmas átlagos inflációs célkövetés védelmében állt ki. Jelenleg viszont ennek az örökségnek a felülvizsgálata rajzolódik ki. A Wall Street Journal találóan "U-turn"-nek, azaz a FAIT-korszak újításaitól való visszafordulásnak nevezte ezt a stratégiát.
2012-ben Ben Bernanke szavai világosan jelezték a QE3 bevezetésének közelgő lehetőségét. Hasonlóképpen, 2014-ben Mario Draghi az inflációs várakozások drámai csökkenésére hívta fel a figyelmet, ami végül az euróövezeti szuverén eszközvásárlási program elindításához vezetett. Powell mostani irányváltása is hasonló jelentőséggel bírhat, és előrevetítheti egy új monetáris korszak kezdetét, amely nem csupán a kamatok alakulására koncentrál, hanem szélesebb gazdasági összefüggésekre is.
A piaci várakozások azonban nem egységesek. A Reuters előrejelzései alapján Powell valószínűleg egyszerre fogja érinteni a keretrendszer-felülvizsgálat kérdését és az esetleges kamatcsökkentéseket, miközben kiemeli, hogy döntései az aktuális adatokra támaszkodnak. A Yahoo Finance elemzése szerint a befektetők inkább hosszú távú iránymutatást keresnek, mintsem azonnali kamatjelzéseket. A Goldman Sachs figyelmeztet, hogy akár egyetlen, váratlan megjegyzés is jelentős devizapiaci mozgalmakat indíthat el, míg a Bank of America úgy véli, hogy Powell célja a szeptemberi kamatcsökkentéssel kapcsolatos túlzott piaci magabiztosság csökkentése lehet.
A potenciális piaci hatások ebből adódóan kettős jellegűek. Rövid távon az árfolyamok és hozamok alakulása lényegében attól függ, hogy Powell retorikája mennyire tér el a piac által várt óvatos, galambos irányvonalától. Amennyiben a közleményei kevésbé engedékenyek, az dollár erősödését és a hozamok emelkedését eredményezheti.
Hosszú távon a keretrendszer átalakulása újraértelmezheti az inflációs várakozások és a munkaerőpiaci stabilitás közötti összefüggéseket. Ahogyan a 2012-es és 2014-es konferenciák retorikai fordulatai előre jelezték a később megvalósult jelentős döntéseket, úgy a jelenlegi fő üzenet is megalapozhatja az amerikai monetáris politika következő fejezetét.
