Újra belevágott az EKB, és várhatóan hamarosan Christine Lagarde is megosztja velünk gondolatait.
Az Európai Központi Bank csütörtökön 25 bázisponttal csökkentette mindhárom irányadó kamatlábát, így a refinanszírozási műveletek kamata 2,15%-ra, a hitelnyújtási rendelkezésre állás rájára 2,40%-ra, míg az irányadó kamat 2%-ra mérséklődik.
A döntés mögött álló indokok között szerepelt, hogy az infláció hosszú távon stabilan az EKB által kitűzött 2%-os célérték közelében mozog - például májusban az euróövezet éves inflációja 1,9%-ot mutatott. Noha a szolgáltatások terén némi emelkedés tapasztalható, a termékek árában és az energiaárak csökkenésében rejlő kedvező tendenciák továbbra is enyhítő hatást gyakorolnak. Az EKB helyzete az amerikai jegybankkal összehasonlítva kifejezetten előnyösnek mondható:
Míg a Federal Reserve óvatosan mérlegeli lépéseit – noha Donald Trump már rendre ostorozza Jerome Powell elnököt – Frankfurtban az euró erősödése és a gazdasági kockázatok viszonylagos csökkenése lehetővé tette a monetáris politika laza tartását.
A monetáris enyhítés indokai között szerepelt, hogy az euróövezet gazdasági helyzete vegyes képet mutat, de legalább nem romlik tovább. A feldolgozóipar mutatói biztatóbb tendenciákat jeleznek, míg a szolgáltatási szektor és a kiskereskedelem teljesítménye gyengébben alakult, különösen Németország területén.
A kereskedelmi háborúval kapcsolatos események és az amerikai gazdaságpolitikai instabilitás jelenleg kedvezőbb irányba terelik az unió helyzetét. Az euró erősödése ugyanis segít mérsékelni az inflációt, ami pozitív hatással van a gazdasági környezetre.
A közös európai valuta már több mint 10%-os erősödést mutatott a dollárral szemben.
A piaci konszenzus most abba az irányba mutat, hogy 2025-ben még legalább egy további kamatcsökkentés érkezhet, feltehetően ősszel, de a kamatpálya alakulása nagyban függ az infláció tartósságától és a gazdasági növekedési adatoktól.
A globális monetáris politikák terén figyelemre méltó eltérések figyelhetők meg: míg az Egyesült Államok jegybankja nem látja szükségét a lazításnak, Japánban kamatemelés van kilátásban, Kínában pedig már nem maradt mozgástér a további engedményekre. Ezzel szemben az Európai Központi Bank (EKB) most jelentős mozgásteret élvez, hiszen bár az infláció fokozatosan csökken, a gazdasági növekedés gyengélkedik, de még nem süllyed drámaian. A külső gazdasági környezet pedig inkább kedvező, mintsem akadályozó tényező az enyhítés szempontjából. Ilyen körülmények között az európai gazdaság kiemelkedhet a globális színtéren, és a jegybanki politika pozitív meglepetéseket hozhat a jövőben.
Azonban kérdés, hogy meddig vághat a bizonytalanságok közepette a frankfurti központi bank, ezért is kulcskérdés, milyen előrejelzést ad Christine Lagarde EKB-elnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján.
