Új, drákói bírságok léptek érvénybe Magyarországon: aki megszegi a szabályokat, az súlyos milliós büntetésekre számíthat – figyelmeztet a Pénzcentrum.

A kormány újabb lépéseket tesz a környezetszennyezés csökkentése érdekében, szigorúbb intézkedéseket vezetve be. Az Energiaügyi Minisztérium által közzétett tervezetek tartalmazzák a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási bírságok emelését, valamint új csatornabírságok bevezetését. Ezen kívül a súlyos környezetvédelmi szabályszegést elkövető cégek nevét is nyilvánosságra hozzák, és bevezetik a helyszíni bírságolást is azok számára, akik jogellenesen helyezik el a hulladékot. Ezek az intézkedések célja, hogy a hatóságok még hatékonyabban léphessenek fel a jogsértőkkel szemben.
A kormány elvárásai szerint a beruházásoknak szigorúan be kell tartaniuk a környezetvédelmi normákat. Ha a vállalatok ezt elmulasztják, a "szennyező fizet" elv alapján bírságot fognak kapni. Az EM tájékoztatása szerint a környezetvédelmi hatóság által a környezetvédelmi engedélyekhez kapcsolódóan kiszabható bírságok, mint például a zaj- és levegőtisztaság-védelmi bírság, már 15-20 éve változatlan összegűek.
Az új bírságszabályozás különbséget tesz a magánszemélyek, kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok között. Az egyes környezetvédelmi bírságok módosításáról szóló kormányrendelet tervezetében foglaltaknak köszönhetően a környezetvédelmi bírság összegek jelentős mértékben, minimum a duplájára, de a jogsértés súlyával összhangban akár negyvenszeresére növekszik.
Ha a beruházó környezetvédelmi engedély nélkül indította el vagy folytatja a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységét, akkor a napi bírság mértéke 100 000 forintról egészen 1 millió forintig terjedhet.
Amennyiben a szükséges környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyt ugyan megszerezte, de a tevékenységét az abban rögzített előírásokkal ellentétesen végzi, a kis- és középvállalkozások esetében a kiszabható bírság 500 000 forinttól akár 20 millió forintig terjedhet. Nagyvállalatok esetén pedig a bírság maximális mértéke a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5%-a, de ez nem haladhatja meg a 2 milliárd forintot.
A tervezett jogszabály célja, hogy világosan meghatározza a kiemelt környezetvédelmi szabályszegésekre vonatkozó részletes előírásokat. A javasolt kormányrendelet értelmében, ha egy vállalkozás a környezetvédelmi hatóság által egy adott évben legalább 50 millió forint bírságot kap, akkor nemcsak a szigorúbb pénzbírságokkal kell számolnia, hanem további jogi következményekkel is. Természetes személyek esetében a bírság maximális összege 10 millió forint lehet. A rendelet célja, hogy hatékonyabbá tegye a környezetvédelmi jogszabályok betartását és a szabályszegések szankcionálását.
A kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető cégek neve és a szabályszegés ténye nyilvánosságra kerül, mivel a környezetvédelmi hatóság ezt bejegyzi a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába (KSZNY). Ezzel egyidőben értesíti a környezetvédelemért felelős minisztert is. Az érintett vállalkozások meghatározott adatai a tárca hivatalos weboldalán lesznek közzétéve, és a környezetvédelmi hatóság addig függeszti fel a vállalkozás tevékenységét, amíg a jogsértés fennáll.
A hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékéről, megállapításának szempontrendszeréről, kiszabásának, valamint egyéb szankciók alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben javasolt, a jelenleginél jóval magasabb bírságösszegek hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb legyen az illegális hulladéklerakás, ezt segíti elő az is, hogy ezentúl a hatóságok helyszíni bírságot is kiszabhatnak a hulladékot jogellenesen elhelyezőkkel szemben.
A kormány közleménye hangsúlyozza, hogy elkötelezetten védi természeti értékeinket, beleértve vízkincseink mennyiségi és minőségi megóvását is. Ennek érdekében a felszíni vizek védelméről szóló, 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet tervezett módosítása révén a határértékeket túllépő szennyezés esetén a szennyvízkibocsátók büntetése a jelenlegi összeg kétszeresére emelkedik.