A filmipar fővárosává Hollywood egykori kietlen vadonból alakult ki, ahonnan mára a mozi mágikus központja lett.

Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen

Amikor az első spanyol telepesek 1769-ben megérkeztek a mai Los Angeles vidékére, a Santa Monica-hegység kanyonjaiban indián közösségekre bukkantak. Ezeket a helyi lakosokat azonban gyorsan elűzték, és a területet két fő részre osztották: a nyugati részt La Brea néven ismerték, míg a keleti részt Los Feliz néven kezdték el emlegetni.

A környék lakói a földművelés mesterségét űzték, a domboldalakat gyümölcsösök, banán- és ananászültetvények, valamint narancsligetek színezték. Az első épület, egy vályogház, 1853-ban készült el, amelyet Don Thomas Urquidez épített, egy mexikói állattenyésztő, aki a helyi közösség életében jelentős szerepet játszott.

Nopalerának, amely nevét a helyben őshonos kaktuszfajról kapta, évekkel később is csupán tíz lakója volt. Ekkoriban Los Angeles is alig több, mint egy kaliforniai kisváros, amely még csak most kezdett kibontakozni.

A kansasi ingatlanügynök, Harvey Henderson Wilcox 1886-ban a Csendes-óceán partján töltötte mézesheteit, és elbűvölte az itteni domb tetejéről nyíló látvány. A következő évben itt vett birtokot, amelyet felesége javaslatára Hollywoodként jegyeztetett be.

A név származásának kérdése még ma is élénk viták tárgyát képezi: egyesek úgy vélik, hogy a helyi tájban bőségesen fellelhető kaliforniai magyal (holly) szolgált inspirációként, míg mások azt állítják, hogy Mrs. Wilcox egy vonatúton találkozott egy jómódú, idős asszonnyal, aki lelkesen mesélt neki Hollywoodról, a saját szülővárosáról.

A település dinamikusan fejlődött, és a főutcát, amely ma Hollywood Boulevard néven ismert, gyorsan kikövezték. Ezen a forgalmas úton naponta többször is végigzötyögött a Los Angelesből érkező villamos, amely a város életének szerves részét képezte. A gazdag üzletemberek egyre inkább felfedezték ezt a helyet, és 1900-ra elkészült a posta, a templom, az első szálloda, sőt, a helyi újság is elindult, gazdagítva a közösség kulturális életét.

Az első hotel Hollywoodban

Hollywood 1903-ban vált önálló településsé, de 1910-re a vízhiány problémája arra kényszerítette, hogy Los Angeleshez csatlakozzon, lehetővé téve ezzel a vízvezeték kiépítését. Évszázadokkal később, 2002-ben jelentős elszakadási mozgalom indult, amely végül a népszavazás kiírásához vezetett. A választás azonban a közöny mocsarába süllyedt, így Hollywood továbbra is Los Angeles részeként folytatta életét.

Az amerikai filmipar, a köztudatban élő nézettel ellentétben, nem Los Angelesben, hanem New Yorkban bontogatta szárnyait. A producerek gyorsan rájöttek, hogy Hollywood ideális helyszín, hiszen a napfényes időjárás lehetővé tette a szabadban való forgatást szinte az év minden napján. Ráadásul itt minden megtalálható volt: síkságok, folyók és hegyek, ami különösen vonzóvá tette a westernfilmek számára, amelyek korábban a New Jersey-i síkságon készültek. Ezen kívül a megfizethető munkaerő is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a filmgyártás gyorsan fellendüljön.

A költözés mögött egy másik, fontos motiváció is állt: a filmszakma elismert alakjai igyekeztek minél távolabb kerülni Edisontól. Ő ugyanis szabadalmai révén jelentős hatást gyakorolt a filmiparra, és nem ritkán indított jogi eljárásokat. Érdekesség, hogy az ő cége készítette el az első cselekményes filmet, amely A nagy vonatrablás címmel vált ismertté.

Az első hollywoodi stúdiót 1911-ben építette a Nestor filmcég, de Hollywood felvirágoztatása Cecil B. DeMille nevéhez fűződik. A rendező-producer első filmjének helyszínt keresve beutazta Amerikát, s végül Hollywoodban állapodott meg.

Az "Asszonyember" című western 1914-ben debütált a mozik vásznain, és ma már a hollywoodi filmgyártás első teljes hosszúságú alkotásaként tartják számon. A rendező, Cecil B. DeMille örökségét egy róla elnevezett díj őrzi, amelyet évente osztanak ki a Golden Globe-gálán, elismerve a kiemelkedő életműveket.

A példát egyre többen követték: 1912-re már 15 bejegyzett filmcég működött, és az 1910-es évek végére Hollywood nem csupán a filmgyártás központjává vált, hanem a kasszasikerek szinonimájává is. E város ad otthont a legismertebb stúdiók székhelyének, és 1929 óta, amikor először osztották ki az Oscar-díjakat, a filmvilág igazi fővárosaként tisztelik.

A filmesek érkezése után a város robbanásszerű fejlődésnek indult; a bankok, éttermek, klubok és filmpaloták szinte egyik napról a másikra bukkantak fel, mint a gombák az eső után. Érdekes megjegyezni, hogy Hollywoodot elsőként Ilja Ehrenburg nevezte el az "álomgyár" kifejezéssel, ezzel is hangsúlyozva a filmipar varázslatos világának jelentőségét.

Az aranykor a filmipar történetében az 1940-es évekig terjedt, amikor is egy trösztellenes törvény lépett érvénybe, amely különválasztotta a filmes produkciót a forgalmazástól. Ezt követően nem sokkal a televízió megjelenése is forradalmasította a szórakoztatást. Napjainkban a költségvetési korlátok miatt egyre több alkotás készül külső helyszíneken, és a független filmgyártók is egyre nagyobb szerepet kapnak a mozis világban.

Hollywood varázslatos világában a látogatható stúdiók mellett egy igazi ikonikus helyszín a Hírességek sétánya (Walk of Fame), ahol a járdán csillagok ragyognak, megörökítve a szórakoztatóipar legendás alakjainak nevét. Ezen kívül a Dolby Theatre is lenyűgöző látványosság, hiszen ez a hely ad otthont a híres Oscar-gálának, ahol a filmes kiválóságokat ünneplik minden évben.

Hollywood napjainkban is az amerikai filmipar szinonimája: a vágyak, a hírességek és a lenyűgöző gázsik világát képviseli. A legendát szimbolizáló Hollywood felirat a Los Angeles fölötti dombokon áll, és 1923 óta figyelmeztet minket a filmsikerek birodalmára. Eredetileg Hollywoodland néven ismerték, utalva a helyi ingatlanpiacra, de 1949-ben az utolsó négy betű eltávolításra került, így a jellegzetes felirat a mai formájában vált ikonikus szimbólummá.

A betűk az idők folyamán többször is átalakultak, mindig valamilyen eseményhez kapcsolódva, ezzel újraértelmezve az eredeti jelkép jelentését.