Kihunytak a hiúságok lángjai – börtönbe vonul a volt argentin elnökasszony.
A 72 esztendős Kirchner asszony valószínűleg nem fog hosszú börtönbüntetést elszenvedni, hiszen az argentin bírók rendszerint lehetővé teszik a házi őrizetet a 70 év felettiek számára. Ennek ellenére kötelezően viselnie kell egy nyomkövetőt.
Amíg ez el nem dől, őrizetben fogják tartani, ami hosszú napokat vehet igénybe. és a mellékbüntetésként kiszabott 84 millió dollárt haladéktalanul be kell fizetnie.
Az ítélet kihirdetése után azonnal politikai zűrzavar kezdődött, mivel Kirchner baloldali hívei blokád alá vonták a Buenos Aires körüli főbb autópályákat, miközben a jelentősebb szakszervezetek országos munkabeszüntetéssel kapcsolatos fenyegetésekkel álltak elő.
Argentína új, libertarius elnöke viszont a demokrácia és a tisztesség napjaként üdvözölte az ítéletet. Javier Milei cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy mentelmi paktumot kötött volna a korábbi elnökasszonnyal, ehelyett emlékiratai megírását ajánlotta neki börtönévei során.
A Legfelsőbb Bíróság 27 oldalon kifejtett ítélete megerősítette az alsóbb fokú bíróság álláspontját, amely szerint Kirchner, aki 2007 és 2015 között két elnöki ciklust töltött be, csalást követett el az állam ellen. A bíróság nem vette figyelembe az ügyhöz kapcsolódó körülmények között, hogy Kirchner három évvel ezelőtt merényletkísérlet áldozata lett, miután bejelentette a politikai visszatérésének szándékát. A merénylet kudarca annak volt köszönhető, hogy a támadó fegyvere beragadt, és a biztonsági szolgálat időben le tudta fékezni őt, mielőtt újra tüzelhetett volna.
Kirchner asszony a bírósági döntést úgy értékelte, hogy "ez az Argentína, ahol ma élünk, folyamatosan tartogat számunkra meglepetéseket." A főbírókat bábként említette, és "szégyenletes alakok triójának" titulálta, akik szerinte hatalmas gazdasági érdekek befolyása alatt állnak. A vádakat politikai motivációval ruházta fel, és arra figyelmeztette ellenfeleit, hogy az igazságszolgáltatást fegyverként használják, hogy korlátozzák a növekvő népszerűsége miatti hatalmát.
Kirchner asszony, aki több mint három évtizede állandó szereplője az argentin politikának, továbbra is megosztó személyiség. Míg az ország nagy része férje és az ő uralmi periódusát a rossz gazdálkodás és a korrupció szinonimájának tartja, lojális támogatói bázist is szerzett kiterjedt szociális programjainak köszönhetően. (A mostani elnök, Milei szerint viszont éppen ez az értelmetlen pénzosztogatás sodorta a pénzügyi szakadék szélére az országot.)
Kirchner asszony 2019 és 2023 között az alelnöki posztot is betöltötte, ám már 2022-ben bíróság elé került, mivel egy déli tartományban közúti munkálatokra vonatkozó szerződéseket közvetített egy családi barátja és üzlettársa számára. A bíróság megállapította, hogy a korrupciós gyakorlatok gyökerei férje, Néstor Kirchner idejére nyúlnak vissza, és tevékenységük alatt, a két elnöki ciklus során továbbra is fennálltak. Néstor Kirchner a déli Santa Cruz tartomány kormányzójaként kezdte pályafutását, majd hét éven át vezette az országot, egészen 2010-es haláláig.
Az asszony 2024 óta áll az Igazság Párt élén, amely Javier Milei fő kihívója az argentin politikai színtéren. Ez a párt a peronizmus, valamint a populista és nacionalista irányzatok legfőbb politikai platformja, amely jelentős hatással volt Argentína második világháború utáni történetének alakulására. Kirchner már a végleges tárgyalások előtt bejelentette, hogy pályázik az idei Buenos Aires-i tartományi törvényhozási helyre, és ha sikerrel jár, mentesülhet a büntetésének letöltése alól.
Milei úr gyakran vádolja Kirchner asszonyt és férjét az évek óta tartó gazdasági válságért és a rendszerszintű korrupcióért, amelyek az országot egy lefelé ívelő gazdasági spirálba taszították. 2023-ban lépett hivatalba, ígéretével, hogy "láncfűrészes politikát" alkalmazva csökkenti a közkiadásokat és radikálisan átalakítja Argentína állami szektorral erősen terhelt gazdaságát. A legfrissebb gazdasági adatok alapján rövid időn belül figyelemre méltó eredményeket mutatott fel.
Kirchner véleménye szerint ezek a lépések nem igazi eredmények, csupán a nép elnyomásának eszközei. "A véletlen nem politikai kategória" – hangsúlyozta támogatóinak, miközben az argentin Legfelsőbb Bíróság döntésére várt. A vele szembeni bebörtönzési kísérleteket úgy látja, mint egy stratégiát, amely célja Milei megszorító gazdaságpolitikájával kapcsolatos kritikák eltüntetése. "Valóban azt gondolják, hogy ez bármilyen problémát megold? Lehet, hogy rács mögé kerülök, de az emberek élete napról napra egyre nehezebbé válik" – mondta.
A volt elnök számos jogi kihívással néz szembe, beleértve a pénzmosás gyanúját, a közmunkák kapcsán felmerült korrupciós ügyek lebonyolítását, és nem utolsósorban az Iránnal való összeesküvés vádját. Kritikusai szerint az egész ügy célja az volt, hogy eltakarják Irán szerepét az 1994-es Buenos Aires-i zsidó közösségi központ elleni robbantásban, amely 85 ember életébe került. Milei nemrégiben utasítást adott a tragikus esemény kivizsgálására, ami újabb feszültségeket gerjeszthet a politikai színtéren.
