Kína már aktivan dolgozik az Egyesült Államok új elnökének bejelentett vámpolitikai lépéseire.
Ha Donald Trump komolyan gondolja a dolgokat, akkor Hszi Csin-ping sem fogja könnyedén venni a helyzetet.
A DigiTimes Asia beszámolója alapján Kína már aktívan készül Donald Trump beiktatására, és a várható vámpolitikai változások lehetséges következményeinek mérséklésére. A Kínai Pénzügyminisztérium konkrét lépéseket javasolt, amelyek értelmében az ország 20%-os árcsökkentést kínálna a hazai gyártású termékek hivatalos felhasználására. Ez azt jelenti, hogy a Kínában előállított árucikkeket a kormányzati beszerzések során 20%-kal kedvezőbb áron lehet majd beszerezni a végfelhasználói árakhoz képest.
A keleti nagyhatalom célja, hogy a kormányzati beszerzéseknél a hazai termékek domináljanak, ezzel elősegítve a helyi gyártás fellendülését. A legfrissebb információk alapján az érintett termékeknek három alapvető követelménynek kell megfelelniük. Először is, a termékeknek Kínában kell készülnie, ami azt jelenti, hogy az alapanyagokat Kínában kell átalakítani alkatrészekké és végtermékekké. A címkézés és a csomagolás azonban más helyszínen is történhet. Másodszor, a Kínában gyártott alkatrészek előállítási költségének egy meghatározott szintet kell elérnie, amely az adott termékek specifikációihoz igazodik. Végül, a harmadik követelmény értelmében a kulcsfontosságú alkatrészek és gyártási folyamatok szintén Kínában zajlanak, biztosítva ezzel a helyi ipar megerősödését.
Az elképzelés nem csupán a hazai fejlesztések és gyártások fellendítését szolgálja, hanem a kormányzati termékbeszerzésekre is pozitív hatással lehet. Ez viszont valószínűleg kedvezőtlen következményekkel jár az Egyesült Államok által javasolt megoldások számára, bár az még nyitott kérdés, hogy ez a hatás milyen mértékű lesz.
Már most jól látható, hogy az Egyesült Államok újonnan bevezetett korlátozásai és a leendő elnök, Donald Trump várakozásokkal teli vámpolitikája máris éreztetik hatásukat. Például a Hongjun Microelectronics Technology úgy döntött, hogy a kínai munkaerő állományának felét leépíti, mivel elvesztették a hozzáférést a TSMC 7 nm-es gyártási technológiájához.
