A katasztrófavédelem komoly árvízi helyzetre készül, és már aktiválták a szükséges intézkedéseket.
Az árvíz a leggyakoribb természeti katasztrófák közé tartozik, különösen azokban az országokban, ahol nem zajlanak háborúk. Magyarország történetében számos alkalommal szenvedtünk már el árvíz okozta pusztítást, és a legfiatalabb generáció tagjai is jól emlékeznek a 2013-as és a tavalyi jelentős áradásokra. A katasztrófavédelem folyamatosan dolgozik azon, hogy megelőzze a hasonló eseményeket, és elkerülje, hogy egy újabb árhullám komoly károkat okozzon az ország területén – olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság legfrissebb sajtóközleményében.
A vízkárok megelőzésére és kezelésére irányuló felkészülés állt a középpontjában annak az online konferenciának, amelyet február 27-én rendeztek a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) keretein belül. A szakmai eseményen részt vettek az érintett minisztériumok és országos hatóságok képviselői, a területi védelmi bizottságok titkárai és helyettesei, a területi polgári védelmi főfelügyelők, valamint a BM OKF munkatársai.
Az árvízi védekezés előkészítésére irányuló szakmai találkozó célja az volt, hogy világosan meghatározza a szükséges feladatokat, összehangolja az adat- és információcserét, erősítse az operatív együttműködést, valamint javítsa a döntés-előkészítés és a döntéshozatal terén részt vevő szervezetek közötti kapcsolatokat.
A konferenciát dr. Tóth Ferenc, a tűzoltóság dandártábornoka és az országos polgári védelmi főfelügyelője nyitotta meg. Szavaival hangsúlyozta, hogy ezen a területen elengedhetetlen a hatékony információáramlás, amely, együtt a szoros együttműködéssel, a sikeres védekezés alapját képezi.
Vitéz-Pekáry Anna, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakértője hangsúlyozta, hogy a vízügyi szektor folyamatosan felkészül a védekezésre. Elkötelezettek abban, hogy csökkentsék az árvizek által okozott károkat, és ennek érdekében az utóbbi évek során több új védművet is létrehoztak.
Dajka István, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője részletesen ismertette a tivadari szűkület és a Palád-Csécsi öblözet árvízi veszélyeztetettségét. Kiemelte, hogy ezen a területen különösen fontos a szomszédos országokkal való aktív kapcsolattartás, hiszen a környező vízgyűjtő területekről akár néhány óra leforgása alatt olyan mennyiségű víz érkezhet, amely drámai módon megemelheti a folyók vízszintjét. Az árvízi felkészülés szempontjából ez a figyelem és együttműködés elengedhetetlen a biztonság megőrzésében.
Dr. Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő előadásában kiemelte, hogy a védekezésben résztvevő szervezetek egymással szoros együttműködésben végzik a felkészülést. Előadásában szólt arról is, hogy a 2024-es dunai árvizet követően készített katalógusból pontosan látható, mikor, hol, milyen erőkkel, milyen módon léptek fel az árvíz ellen. Emellett készül egy digitális katasztrófakockázat-értékelési program is, amely tartalmazza a káresemények kezelésének főbb adatait.
A rendőrség árvízhelyzetekben bevethető eszközparkját - beleértve a hajókat és helikoptereket - Szabó Imre rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Védelmi Igazgatási Osztályának szakembere, részletesen bemutatta az értekezlet résztvevőinek. Rávilágított arra, hogy árvízi időszakok alatt a rendőrök legfontosabb feladatai közé tartozik az érintett lakosság biztonságos kitelepítése és kimenekítése, a veszélyes területek lezárása, a beavatkozó egységek munkájának zökkenőmentes biztosítása, valamint a közrend és közbiztonság fenntartása.
A Honvédelmi Minisztérium előadója, Magyar Attila honvéd százados a Védelmi Igazgatási Főosztály nevében a szaktárca feladatait, valamint a rendelkezésre álló honvédelmi erőforrásokat mutatta be, hangsúlyozva, hogy képességeikre alapozva önállóan is meg tudnak oldani katasztrófavédelmi feladatokat.
Az árvízi védekezés kapcsán a közegészségügyi kihívásokra Izsák Bálint, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ képviselője hívta fel a figyelmet. Előadásában kiemelte az áradások következtében felmerülő lehetséges fertőzésveszélyeket, és hangsúlyozta, hogy az egészséges ivóvízkészletek védelme alapvető fontosságú a közösség biztonsága szempontjából.
Csige István, a Magyar Vöröskereszt katasztrófakészenléti referense, a karitatív szervezetek szerepéről és felelősségeiről osztotta meg gondolatait. Kiemelte, hogy a legfontosabb feladataik között szerepel az ideiglenes szálláshelyek kialakítása, az étkezési lehetőségek biztosítása, valamint az átmeneti pénzügyi támogatások nyújtása. Emellett hangsúlyozta a jogi, pszichológiai és pszichoszociális segítségnyújtás jelentőségét, melyek alapvető elemei a segélyszervezetek tevékenységének.
Horváth Nándor tűzoltó ezredes, a Védelmi Igazgatási Hivatal képviselője, az elmúlt években elért sikereket és az általános felkészültséget méltatta. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a figyelmet felkeltő, fokozatosan kialakuló árhullámok jelentenek kockázatot, hanem a hirtelen fellépő lokális villámárvizek veszélyeire is fel kell hívni a figyelmet.
A konferencia befejezéseként Tóth Ferenc dandártábornok összegzett mindent, ami a rendezvény során elhangzott.
