Kriptoeszközök szabályozása: Új kötelezettségek és tilalmak 2025. július 1-jétől A kriptovaluták és digitális eszközök világa folyamatosan fejlődik, és ezzel párhuzamosan a jogalkotóknak is lépést kell tartaniuk a változásokkal. 2025. július 1-jétől új s

A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (Kriptotörvény) és a Büntető Törvénykönyv módosítása lényeges változásokat vezetett be nemcsak a kriptoeszköz-szolgáltatást végzőkre, de a felhasználókra nézve is. Az új szabályozással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.

1. A validálási kötelezettség bevezetése: A validálási kötelezettség bevezetése forradalmi lépés a minőségbiztosítás és a megbízhatóság terén, amely lehetővé teszi a folyamatok és rendszerek alapos ellenőrzését. Ezen új előírás célja, hogy garantálja a termékek és szolgáltatások következetes teljesítményét, így növelve a fogyasztói bizalmat és a piaci versenyképességet. A validálás nem csupán egy adminisztratív tevékenység, hanem egy elengedhetetlen eszköz a hibák minimalizálására és a hatékonyság maximalizálására, amely elősegíti a fenntartható fejlődést és a folyamatos innovációt.

A törvénymódosítás bevezetett egy új kötelező követelményt a kriptoeszközök átváltásával kapcsolatban, amely során a kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközökre való átváltása során validálásra van szükség. Az új szabályozás értelmében a kriptoeszközök átváltása főszabály szerint csak olyan validáló szolgáltató által kiadott megfelelőségi nyilatkozat birtokában lehetséges, amely garantálja az ügylet és az ügyfél azonosításának sikerességét, beleértve a kriptoeszközök eredetének alapos vizsgálatát is.

A kriptoeszköz-átváltásra vonatkozó validálást kizárólag azok a szolgáltatók végezhetik, akik rendelkeznek a megfelelő engedéllyel. Az engedélyezési folyamat, a kapcsolódó feltételek meghatározása és a szolgáltatók felügyelete a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) hatáskörébe fog tartozni. Az SZTFH elnöke lehetőséget kap arra is, hogy bizonyos kivételeket állapítson meg a validálási kötelezettség alól. Jelen hírlevelünkben azonban a szabályozás részletei és a kivételek pontos körülményei még nem állnak rendelkezésre.

A jogalkotó a fenti szabályokkal mindenekelőtt az üzletszerűen, megfelelő engedély nélkül működő szolgáltatókat kívánja korlátozni, és nem a magánszemélyek közötti átváltásokat szankcionálni - így erre az esetkörre várhatóan lesz kivételszabály.

A Kriptotörvény alkalmazási köre jelentős mértékben hozzájárul a tájékozódás megkönnyítéséhez. Ez a jogszabály kifejezetten a Magyarország területén folytatott kriptoeszköz-szolgáltatásokra vonatkozik, azonban vannak bizonyos kivételek. Például nem érinti az anyavállalat és leányvállalat közötti kriptoeszköz-szolgáltatások működését, valamint az egyedi, nem helyettesíthető kriptoeszközöket sem.

A "Magyarország területén végzett szolgáltatás" kifejezés nem csupán a hazai székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező szolgáltatókat érinti, hanem magában foglalja azokat is, akik határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtanak belföldi ügyfeleknek. Az MNB által követett gyakorlat szerint, amennyiben a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos bármely tevékenység Magyarország területén történik, úgy a magyar jogszabályok érvényesek. Várható, hogy a hatóság hasonló megközelítést alkalmaz a kriptoeszköz-szolgáltatások esetében is. Ennek megfelelően, ha egy szolgáltató magyar domain nevet használ, magyar nyelvű reklámot célzottan a magyar piacra irányít, vagy magyar számlán lebonyolítja tranzakcióit, akkor az érintett szolgáltatásnak is a magyar jogszabályok hatálya alá kell tartoznia.

2. Új bűncselekményi tényállások Az új bűncselekményi tényállások bevezetése lehetőséget teremt arra, hogy a jogalkotó reagáljon a társadalmi igényekre és a bűnözés új formáira. Ezek a tényállások gyakran a modern technológia használatával, vagy éppen a társadalmi normák változásával függnek össze. A cél az, hogy a jogi keretek lépést tartsanak a valósággal, és hatékonyan védjék a közérdeket. Az új rendelkezések bevezetésekor fontos, hogy a jogalkotók figyelembe vegyék a bűncselekmények környezetét és a potenciális elkövetők motivációit. Ezen új tényállások nem csupán a büntethetőséget bővítik, hanem a prevenciós lehetőségeket is erősítik, hiszen a jogi kereteket folyamatosan igazítani kell a társadalom változó igényeihez. A jogalkotás során fontos, hogy a jogi definíciók világosak és egyértelműek legyenek, elkerülve ezzel a joghézagokat, amelyek visszaélésekhez vezethetnek. Az új bűncselekményi tényállások bevezetése tehát nem csupán a jogi keretek módosítását jelenti, hanem a társadalmi felelősségvállalás megerősítését is, amely hozzájárulhat a bűnözés visszaszorításához.

A Büntető Törvénykönyv legújabb módosítása jelentős változásokat hozott, mivel két új bűncselekményt definiált. Az egyik a kriptoeszközökkel való visszaélés, amely kifejezetten a kriptoeszköz-szolgáltatásokat igénybe vevőket célozza meg. A másik újdonság pedig a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatások nyújtása, amely igyekszik a pénzügyi rendszer védelmét erősíteni a digitális világban.

2.1. A jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatások nyújtása A kriptoeszközök világában a jogosulatlan átváltási szolgáltatások megjelenése komoly aggodalmakat vet fel. Ezek a szolgáltatások, amelyek nem rendelkeznek a szükséges engedélyekkel vagy felügyeleti jóváhagyással, gyakran nemcsak jogi kockázatokat jelentenek, hanem a felhasználók pénzügyi biztonságát is veszélyeztetik. Az ilyen típusú tevékenységek gyakran átláthatatlanok, és a felhasználók könnyen áldozatul eshetnek csalásoknak vagy manipulációnak. A megfelelő szabályozás hiánya miatt a kriptoeszközök piacán tevékenykedő illegális szolgáltatók szaporodása aggasztó trendet mutat, amely megkívánja a hatóságok fokozott figyelmét és fellépését.

A bűncselekmény elkövetésének felelőssége abban rejlik, hogy aki megszegi a Kriptotörvényben előírt validálási kötelezettségeket, és ezzel ötmillió-egy és ötvenmillió forint közötti értékben nyújt kriptoeszköz-szolgáltatást, az bűncselekményt követ el. Az elkövetőt akár három évig terjedő szabadságvesztés is fenyegeti, míg ha a jogsértés értéke magasabb, a büntetés mértéke két évtől nyolc évig terjedhet.

A kriptoeszköz-szolgáltatás kifejezés a 2023/1114 (EU) rendelet (MiCA) keretein belül definiált szolgáltatások összességét jelenti. Ezek közé tartozik például a letétkezelés és a nyilvántartás, valamint a tanácsadás, amely segíti a felhasználókat a kriptoeszközök kezelésében. Továbbá, magában foglalja a kriptoeszközök pénzre vagy más digitális valutákra való átváltását, az ügyfelek nevében történő megbízások lebonyolítását, a portfóliók kezelését, valamint a kereskedési platformok üzemeltetését.

Bár a tényállás csupán a validálási kötelezettség megszegését említi, a törvénymódosítás indoklása világossá teszi, hogy az elkövetés nem csupán a validálás hiányával valósulhat meg. Az is lehetséges, hogy a szolgáltató engedély nélkül folytatja az átváltási tevékenységét.

2.2. Kriptoeszközként való visszaélés A kriptoeszközök világában, ahol a digitális valuták és blokklánc technológiák egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, sajnos a visszaélések is egyre gyakoribbá válnak. A kriptoeszközökkel való visszaélés alatt érthetjük a csalásokat, a hamisítványokat, valamint a felhasználók adatainak megszerzésére irányuló kísérleteket. Ezek a tevékenységek veszélyeztetik a felhasználók biztonságát, és aláássák a kriptopiac integritását. A különböző típusú visszaélések közé tartoznak a piramisjátékok, a hamis ICO-k (kezdeti érmék kibocsátása) és a phishing támadások, amelyek célja a felhasználók kriptoeszközeinek eltulajdonítása. Ezen kívül a nem megfelelően védett tárcák és platformok is ideális célpontokká válnak a hackerek számára. A kriptoeszközök biztonságának megőrzése érdekében fontos, hogy a felhasználók tudatosan járjanak el, és mindig tájékozódjanak az aktuális trendekről és fenyegetésekről. A megfelelő óvintézkedések, mint például a kétfaktoros hitelesítés alkalmazása és a gyanús tevékenységek jelentése, segíthetnek csökkenteni a visszaélések kockázatát.

A kriptoeszközökkel való visszaélés olyan magánszemély vagy jogi személy által valósulhat meg, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást vesz igénybe, ezzel pedig jelentős, ötmillió-egy és ötvenmillió forint közötti értékű kriptoeszközt alakít át pénzre vagy más kriptoeszközre. E bűncselekmény a szubszidiárius bűncselekmények közé tartozik, ami azt jelenti, hogy ha egy súlyosabb bűncselekmény, például pénzmosás valósul meg, akkor annak elkövetését kell vizsgálni. Az alap eset elkövetője legfeljebb két év szabadságvesztéssel sújtható, míg ha a jogosulatlan átváltás értéke magasabb, akkor a büntetési tétel három, akár öt év szabadságvesztésre is emelkedhet.

Az új jogi helyzet kizárólag azt a szituációt érinti, amikor a kriptoeszközöket pénzre vagy más kriptoeszközökre alakítják át. Más szóval, a pénz kriptoeszközre való átváltásának (vagyis a kriptoeszköz vásárlásának) szabályai továbbra is függetlenek a fent említett feltételektől.

A bűncselekmény szándékosan követhető el, a gondatlan elkövetést a törvény nem bünteti. Tehát azt a személyt szankcionálja, aki tudatosan olyan szolgáltatótól vesz igénybe átváltási tevékenységet, aki a MiCA szabályainak nem felel meg (tehát megfelelő engedéllyel nem rendelkezik), vagy a validálási kötelezettségének nem tesz eleget.

Az átváltási szolgáltatás igénybevételénél rendkívül fontos, hogy alaposan odafigyeljünk arra, hogy olyan szolgáltatót válasszunk, aki megfelel a jogszabályokban előírt követelményeknek.

Mikortól lépnek életbe a fent említett szabályok?

Bár a Kriptotörvény és a Büntető Törvénykönyv módosításai 2025. július 1-jétől lépnek életbe, a validálási kötelezettségekre és a validáló szolgáltatókra vonatkozó előírások csak az SZTFH elnökének az érintett rendelete(i) hatálybalépését követő 60. napon kerülnek alkalmazásra.

Figyelembe véve, hogy az SZTFH elnökének által kidolgozott szabályozásra még várnunk kell, jelen pillanatban a fent említett bűncselekmények elkövetése nem lehetséges az ágazati normák hatályba lépéséig.

Az újonnan életbe lépett szabályok számos érdekes értelmezési dilemmát hoznak magukkal:

- Mennyiben alkalmazandóak az új tényállások külföldi szolgáltató igénybevétele, vagy külföldi állampolgár által történő elkövetés esetén? Vagy ha ún. "reverse solicitation" keretében veszünk igénybe átváltási szolgáltatást?

- Érintik-e a fentiek azokat a jogügyleteket, ahol a kriptoeszköz fizetőeszközként szerepel - így például autó vagy ingatlan vásárlása esetén?

Milyen hatással vannak az új szabályozások a kriptoeszközök kölcsönzésére?

Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Forrás: PwC Magyarország" "Információ forrása: PwC Magyarország" "Származási hely: PwC Magyarország" "Adatforrás: PwC Magyarország" Bármelyik változat megfelel? Ha más stílusban vagy kontextusban szeretnéd, kérlek jelezd!