Kulisszatitkok: Hogyan okozott feszültséget Macronnak, Starmernek és számos európai diplomatának Trump és Zelenszkij?

A Politico friss jelentése szerint az európai vezetők és Donald Trump közötti viszony egyre bonyolultabbá válik. A cikk külön figyelmet szentel J. D. Vance "sokkoló" müncheni megjelenésének, amely a washingtoni Trump és Zelenszkij között lezajló botrányos találkozót követően zajlott. A zárt ajtók mögött elhangzott diskurzusok és kulisszatitkok, amelyeket számos diplomáciai forrás osztott meg, rávilágítanak arra, hogy a politikai táj folyamatosan változik, és a háttérben zajló események jelentős hatással lehetnek a nemzetközi kapcsolatok alakulására.

Amióta Trump januárban másodszor is belépett a Fehér Házba, Európának egy hullámvasutat kellett meglovagolnia, amely a gázai politikától Grönlandig, Ukrajnától a kereskedelmi háborúig kanyargott le, s fel - írja a Politico és számos európai diplomatával tisztségviselővel folytatott háttérinformáció alapján veszi sorra azokat az eseményeket - az előzményekkel és a visszhangokkal -, melyek Donald Trump amerikai elnöknek elsősorban az ukrajnai háború lezárását célzó erőfeszítéseit és nyilatkozatainak a hatását kísérték. S hogy az Egyesült Államok Európát illetően még mennyire partner?

"Az elmondhatatlan történet arról, hogyan sokkolta Trump Európát néhány rövid nap alatt" című írásban a szerző felfedi azokat a rejtett részleteket, amelyek rávilágítanak arra, miként alakult át a politikai táj a világban, amikor Trump váratlan lépései megdöbbentették a kontinenst. Az olvasók bepillantást nyernek abba, hogyan reagáltak a politikai elit tagjai a hirtelen változásokra, és milyen hatással volt mindez a globális politikai klímára. Az írás szakmai szempontból is izgalmas, hiszen feltárja a háttérben zajló folyamatokat és a döntéshozók gondolkodásmódját az események tükrében.

Egy lényeges üzenettel indítanak, amely már Trump hivatalba lépése után világossá vált: Európának saját sorsát kell kezébe vennie, és az Egyesült Államok katonai védelme, amely 1945 óta óvta a kontinenst, már nem tekinthető automatikus megoldásnak.

A Politico által megszerzett információk alapján európai politikai vezetők aggodalmukat fejezték ki, mivel úgy vélték, hogy "Trump beszédének jelentős része meglepően hasonlít a Kreml kommunikációs stratégiájára". Különösen aggasztó volt számukra az a megállapítás, amely szerint Ukrajna lenne a felelős a háború kirobbanásáért Oroszország részéről.

A felsejlő dráma első jele, hogy február közepén Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter Brüsszelben közölte egy rossz hírt Európával: a NATO védelmi minisztereinek találkozóján Hegseth kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán vezetőnek fel kell adnia a reményt, hogy visszavegye az összes Oroszország által elfoglalt területet, és visszatérjen a 2014 előtti határokhoz.

Ez a cél "illúzió" - mondta Hegseth, egyúttal keresztülhúzva az ukránok reményét, hogy a közeljövőben csatlakoznak a katonai szövetséghez, a NATO-hoz. Hegsethtől balra két székkel az Egyesült Királyság védelmi minisztere, John Healey foglalt helyet, akinek kevés ideje volt feldolgozni a hallottakat - írja a Politico.

Késő délután, amikor Healey már a sajtótájékoztató közepén tartott – miután Mark Rutte NATO-főtitkárral eszmét cserélt –, hirtelen napvilágra kerültek a Trump és Putyin közötti telefonbeszélgetés részletei. Egyik segédje izgatottan sietett Healey-hez, amint befejezte a beszédét, és a telefonján megmutatta neki Trump Truth Social platformon közzétett bejegyzését.

"Megegyeztünk, hogy rendkívül szoros együttműködést alakítunk ki" - jelentette be az Egyesült Államok elnöke. Továbbá megállapodtunk abban is, hogy a megfelelő szakértői csapataink azonnal nekilátnak a tárgyalásoknak, és első lépésként fel fogjuk hívni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tájékoztassuk őt a megbeszélésről - olvasható Trump közleményében.

Ezt követően Hegseth a NATO-tagállamok képviselőivel megosztotta Trump Ukrajnával kapcsolatos terveinek lényegét, zárt ajtók mögött igyekezett megnyugtatni őket.

"Ne féljetek!" – nyugtatta meg őket egy európai tisztviselő, aki magas pozícióban áll. "Tisztában vagyunk azzal, hogy ki az, aki segít, és ki az, aki árt."

- állította Hegseth a Politico információi alapján.

Ahogy a pánik egyre inkább rányomta bélyegét a kontinens védelmi megfigyelőire, az Egyesült Királyság küldöttsége egy rövid, ünnepi pillanatban talált némi vigaszt: a NATO találkozó második napján Healey 65. születésnapját ünnepelték. Az értekezletet követően, segédeivel együtt felmentek a NATO főhadiszállás negyedik emeletére, ahol Nagy-Britannia bázisa található, és a tisztviselők születésnapi tortával köszöntötték. Az ünnepléshez senkinek sem volt igazán kedve. Hegseth zárt ajtók mögött megosztotta NATO-szövetségeseivel, hogy minden tartós békemegállapodásnak biztonsági garanciákat kell tartalmaznia, ami azt jelenti, hogy más országok vállalják a kötelezettséget, hogy megvédik a megállapodást a jövőbeni orosz agresszióval szemben.

Kaja Kallas kijelentette az újságíróknak: "A tárgyalások megkezdése előtt semmit sem szabad eltávolítanunk az asztalról, mert ezzel csak Oroszország érdekeit támogatnánk."

Hegseth viszont figyelmen kívül hagyta Ukrajna legnagyobb védelmi potenciálját - a NATO-hoz való csatlakozást. Ez pedig igencsak kedvesen csengett a Kreml fülében.

Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint a Trump és Putyin által tett felhívásra reagálva Oroszország éjszaka 140 drónos támadást indított Ukrajna ellen. A támadások célpontjai között szerepeltek Herszon város lakóépületei, amelyeket ágyúzás érte, emellett pedig Zaporizzsja frontvonalbeli közösségeit is 10 légicsapás sújtotta.

Németországban a müncheni biztonsági konferenciájára pedig a következő napokban került sor. Sok feszültségnek és fellángolásnak lehettek tanui a résztvevők az évek során, ahogy elnökök, tábornokok, diplomaták és hatalmi brókerek megvitatták a világ sorsát a nagy csillárok és csiszolt fatáblák alatt.

"Ennek ellenére idén a résztvevők felkészültek a hatásra. A legkiemelkedőbb a vendégek között J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke volt, Trump Amerika először külpolitikájának elszánt szószólója. Ő ekkor debütált a nemzetközi porondon.

"Valóban helytállóak voltak azok, akik aggodalommal szemlélték a helyzetet. Az európaiak Münchenben, egyetlen nap leforgása alatt, belátták, hogy Ukrajna és Európa jövője az ő döntéseiken múlik" – nyilatkozta Claude Malhuret, francia szenátor.

De Vance lépései túlmutattak Ukrajna határain. Éles kritikával illette az európai vezetőket, amiért állítólag figyelmen kívül hagyták a saját népük akaratát, elhanyagolták a vallásszabadság védelmét, és nem mutattak hajlandóságot az illegális migráció megfékezésére.

"A fenyegetés, ami miatt a legjobban aggódom Európával szemben, nem Oroszország. Nem Kína, nem más külső szereplő". Ami miatt aggódom, az a belülről jövő fenyegetés. - hangoztatta Vance.

A 19 perces heves beszéd számos éles kritikát fogalmazott meg az Egyesült Királyság, Románia és Németország irányába. "Mi a fene történt itt?" - kérdezte egy korábbi demokrata munkatárs, utalva arra, hogy a Politico amerikai forrása nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket is használt. "Olyan volt, mintha mindenki megbabonázva figyelte volna, tátott szájjal ülve a teremben" - osztotta meg véleményét Vance beszédének hatásáról. "Egészen borzalmas volt" - tette hozzá.

Vance megnyilatkozásait az európai államok belügyeibe való beavatkozásként értékelte a diplomaták, politikai elemzők és védelmi szakértők vegyes közönsége, akik mély megdöbbenéssel figyelték az eseményeket. Egy német hivatalnok hitetlenkedve hallgatta, ahogy Vance kifejezte néhány kormány legrosszabb félelmeit. "Ez az egész rendkívül aggasztó volt" - jegyezte meg, tükrözve a helyzet súlyosságát.

Ez a helyzet cselekvésre ösztönözte az európai vezetőket, akik szokatlan mértékű improvizációval reagáltak - számol be róla a Politico. A Vance sokkoló beszéde utáni napon, február 15-én, Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a konferencia középpontjában bejelentette, hogy készül a párizsi rendkívüli csúcsértekezlet. "Nagy öröm számomra, hogy Macron elnök Párizsba hívta vezetőinket" - mondta, miközben a francia kollégája, Jean-Noël Barrot panelbeszélgetés közben idegesen mosolygott, figyelve Sikorski szavait.

A február 17-én Párizsban lezajlott válságértekezlet egy új, intenzív diplomáciai folyamatot indított el, amely "két hétig tartó őrületként" vonult be a történelembe. Az európai nemzetek azon fáradoztak, hogy biztosítsák helyüket az ukrajnai konfliktus lezárásáról szóló tárgyalásokon, miközben próbálták rávenni Trumpot, hogy támogassa az általuk helyesnek vélt lépéseket, és egyben vázolják fel saját biztonsági stratégiájukat is.

Macron, a francia elnök, és Keir Starmer, a brit miniszterelnök, egyaránt találkozók házigazdáiként szerepeltek, miközben Washingtonba látogattak. Ezzel párhuzamosan az Oroszországhoz közelebb álló államok vezetői intenzíven lobbiztak kollégáiknál a védelmi költségvetések emelése érdekében - számolt be róla a Politico.

A párizsi találkozó "formátuma" meglehetősen szokatlan volt: Franciaországból, Lengyelországból, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából és Dániából érkeztek vezetők, valamint magas rangú EU-tisztviselők. Érdekes módon, a megszokott EU-s konszenzuskeresés helyett, amely a hatékonyság növelésére irányult, a keleti határon fekvő országok, mint például a balti államok képviselete, hiányzott a rendezvényről.

Starmer "egyszeri nagy pillanatnak" nevezte, és emelte a tétet azzal, hogy bejelentette: "kész és hajlandó" brit csapatokat telepíteni Ukrajnában a békemegállapodás érvényesítésére, ezzel is erősítve Macron békefenntartók küldésére vonatkozó ötletét.

Miközben társai azon a késő délutánon átkeltek az Elysée udvarán, Edgars Rinkēvičs lett elnök már messziről szolgált néhány tömör tanáccsal. "Soha ne hagyd abba a pánikot" - fogalmazott.

Az Atlanti-óceán túlsó partjáról Trump a Mar-a-Lago-i üdülőhely újságíróinak nyilatkozva támadást indított Zelenszkij ellen, miután az ukrán elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy kizárják a tárgyalásokból.

"Ma azt hallottam, hogy "ó, hát nem kaptunk meghívást." Nos, három éve vagy ott" - mondta Trump február 18-án. "Sose kellett volna elkezdened. Megköthettél volna egy alkut."

A Politico emlékeztet, hogy Trump másnap is tovább gúnyolta Zelenszkijt, és a Kreml-szótárból kölcsönözve nemcsak inkompetens vezetőnek, hanem "választások nélküli diktátornak" is minősítette.

Starmer és Macron igyekeztek megőrizni nyugalmukat a feszültségek közepette, folyamatosan fenntartva a kommunikációt Trumppal - olvasható a jelentésben.

Starmer washingtoni látogatása már régóta a horizonton lebegett, míg Macron gyors lépésekkel telefonált Trumpnak, hogy támogassa saját ambícióját: szeretné, ha beiktatása után ő volna az első uniós vezető, aki átlépi a Fehér Ház küszöbét.

Míg az Egyesült Királyság és Franciaország szorosan együttműködött, a rivalizálásnak kis jele is volt. Egy brit tisztviselő azt mondta, hogy Nagy-Britannia szándékosan kerülte Starmer látogatását Ukrajna teljes körű orosz inváziójának évfordulójára. De ez egy ablakot hagyott Macronnak, amelybe beugorhatott. Macron arra törekedett, hogy újraélesítse azt, amit tanácsadói "különleges kapcsolatként" jellemeztek amerikai kollégájával.

A kedveskedések és a férfias kézfogások közepette feszültség szőtte át a beszélgetést, amikor a lényegre tértek. Miután Trump tévesen kölcsönnek titulálta az Ukrajnának nyújtott európai támogatást, Macron előrehajolt, hogy megszakítsa Trump szavait és ellentmondjon neki - számolt be róla a Politico.

A háttérben Macron intenzíven dolgozott azon, hogy Trump egy másik vezetőt is köszöntsön, mégpedig Zelenszkijt – állítja az egyik segédje. Ez a lépés végül sorsdöntő következményekkel járt.

- írja a Politico.

Kijevben az EU vezető tisztségviselői, valamint Spanyolország, az északi és balti országok vezetői, de a többi NATO-tag erődemonstrációt rendeztek, azzal a céllal, hogy jelezzék, a blokk határozottan az ukrán elnök mögött áll.

Washingtonban egy uniós törvényhozói csoport tagjai közvetlen tapasztalatokat szereztek a transzatlanti kapcsolatok drámai romlásáról.

Az Európai Parlament nyolc konzervatív képviselője különleges találkozót hívott életre, melyen agytrösztök, transzatlanti partnerek és a védelmi szektor iránt érdeklődő politikai döntéshozók gyűltek össze. Ám alig egy nappal az utazásuk kezdetét követően, hirtelen elkezdtek bezárulni az ajtók.

Az általános üzenet az volt az EP-küldöttség felé, hogy "démerdez-vous", azaz rendezd el magad - mondta a küldöttséget vezető François-Xavier Bellamy francia törvényhozó.

Az Egyesült Államok Képviselőházának egyik republikánus képviselője váratlanul, mindössze 24 órás felmondási idővel lemondta a találkozókat - számoltak be munkatársai. "Ez egy általános irányelv volt" - nyilatkozta Bellamy. Hozzátette, hogy ez azt jelenti, hogy "nem találkozhatsz európai politikai szereplőkkel. Francia, brit vagy olasz politikai vezetőkkel lehetséges a találkozás, de az EU-val kapcsolatos címkével rendelkezőkkel nem" - írta a Politico.

Eközben az Egyesült Államok Moszkva oldalára állt a nagy horderejű ENSZ-szavazáson, amelynek célja Oroszország ukrajnai inváziójának elítélése volt.

Londonban Starmer, hogy megfeleljen Trump elvárásainak, február 25-én bejelentette, hogy a hidegháború vége óta a védelmi kiadások legjelentősebb tartós növekedésére van szükség. Healey brit védelmi miniszter a parlamenti nyilatkozatot követően azonnal a minisztériumába sietett, hogy felhívja Hegseth-et, aki dicsérte a döntést, mondván, hogy ez egy "figyelemre méltó vezetői lépés".

Egy légi úton a járaton pedig Starmer kijelentette, hogy nyomást fog gyakorolni Trumpra egy biztonsági "backstop" kialakítására az európai békefenntartó csapatok védelmében a háború utáni Ukrajnában - ezt nm mondta, de ennek tervezett formája a légi hírszerzés, és a légi fedezet lett volna, arra az esetre, ha Oroszország megtámadná a nyugati csapatokat.

Körülbelül egy órával azután, hogy kinyitotta a száját, Trump hirtelen eltüntette Starmer lába alól a talajt. "Nem tervezek túl sok biztonsági garanciát nyújtani" - jelentette ki Trump a kabinetjének. "Ezt az Európának kell vállalnia."

A Downing Street-i tisztviselők számára meglepő módon érkeztek Trump legfrissebb megjegyzései, miközben az Atlanti-óceán fölött félúton repültek. Starmer, aki a repülőgép elején egy szürke függöny mögött tartózkodott, nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, hogy újra szóba elegyedjen az újságírókkal. Munkatársai pedig nem voltak hajlandók további nyilatkozatokat tenni a helyzetről.

„Számos ember reggel azzal a várakozással ébred, hogy feszülten figyeli, mit oszt meg Trump a világgal” – nyilatkozta egy rangos brit tisztségviselő.

Amíg Starmer és csapata a washingtoni látogatásra készült, amelynek tétje nem csekély, Macron Párizsban egy új szövetség kötelékeibe lépett. A francia elnök egy olyan kapcsolatot épített ki, amelyben reményei szerint Friedrich Merz német kancellár lesz a kulcsszereplő a közelgő viharos időszakban. Merz, a választási győzelmét követően, egy meghitt vacsora keretében találkozott Macronnal, hogy megerősítsék a két ország közötti barátságot.

Néhány perccel azután, hogy Németországban sikerrel zárult a hétvégi, kulcsfontosságú előrehozott választás, a konzervatív vezető kifejezte elkötelezettségét a "függetlenség" mellett Trump Amerikájától. Ez a lépés meglepő fordulatot jelent az ország hagyományosan Amerika-barát álláspontjához képest, és a vezető saját szavai szerint olyan dolog, amire soha nem gondolt volna, hogy valaha is ki kell mondania.

Starmer hosszú órákon át dolgozott azon, hogy előkészítse a Trump-pal való találkozót az Egyesült Királyság nagykövetségén – számolt be róla a Politico. Az Ovális Irodában eltöltött fél órában, ahol egy aranyozott alátétekkel díszített asztal állt, a sarokban pedig az "Amerikai-öböl" térképe volt látható, Trump karjánál fogva kiemelt egy lapot Macron könyvéből. Ekkor már átvette az elnök jellegzetes, hiperbolikus stílusát, amikor a zsebéből előhúzta III. Károly király levelét, amelyben az állami látogatásra invitálta az elnököt.

Trump optimista megnyilvánulásokat tett, ám figyelmeztetően kijelentette, hogy a brit békefenntartó erők "önállóan is meg tudják védeni magukat", amennyiben Oroszország támadást indít ellenük.

A figyelmeztető jelek dacára Starmer derűs hangulatban volt az Egyesült Királyság felé tartó repülőúton. Rövid időre a gép hátsó részéhez sétált, és egy mosollyal az arcán felemelte a hüvelykujját, jelezve, hogy "minden rendben van".

Volt némi alapja az optimizmusra. Két nappal korábban, Macron és Starmer találkozója előtt az ukrán elnökség megerősítette, hogy egy jelentős áttörés küszöbén állnak: Washington és Kijev megegyeztek az ásványianyag-egyezmény szövegéről. Ráadásul Trump is jelezte, hogy Zelenszkij a Starmer látogatását követően Washingtonba utazhat, hogy aláírja a megállapodást.

Amikor Zelenszkij Washingtonba indult, az ukrán segédek hihetetlenül lelkesek voltak, és szorgalmasan tájékoztatták a törvényhozókat és a sajtó képviselőit az esemény jelentőségéről és a várható előnyökről.

Brüsszelben egy rangos ukrán tisztviselő interjút adott a Politico-nak, amikor az elnöki hivatal megerősítette Zelenszkij utazásának hírét. A beszélgetés közben váratlanul megszólalt a tisztviselő telefonja. - Ezt sürgősen fel kell vennem - mondta, majd gyors léptekkel eltűnt egy másik szobába, hogy foglalkozzon a hívással.

Néhány perccel később újra megjelentek, és bejelentették, hogy Zelenszkij Washingtonba utazik, majd Londonban találkozik a vezető politikai személyiségekkel. "Ez egy jelentős győzelem - ő találkozik Trumppal, mielőtt Putyin sorra kerülne" - fogalmazott az illetékes forrás.

Ezen felül a "szekvencia" kedvező hatással volt Ukrajna helyzetére - nyilatkozta a tisztviselő. Zelenszkij kész aláírni az ásványianyag-megállapodást, és remélhetőleg pár szót mond Ukrajna biztonsági garanciáiról is. Ezt követően pedig Londonban ismerteti az eredményeket az európai és brit vezetőkkel.

Washingtonban zajló események alapján úgy tűnik, Zelenszkij a biztonsági garanciák ügyével nem járt túl jól. Miután 40 percig udvariasan csevegett Trump-pal és Vance-szel, a garanciák iránti határozott kiállása részben hozzájárult ahhoz a mára már hírhedtté vált vitához, amely kibontakozott közte és amerikai vendéglátói között.

"Ettől hányingerem támadt" - mondta egy párizsi nagykövet az Ovális Irodában elhangzottak után.l. "Emberi szinten... ez azt mutatja, hogy semmi sem szent."

Ezt követően Európa-szerte számos brit hivatalnoknak otthon kellett végeznie a munkáját. "A WhatsApp üzenetek száma az egekbe szökött" - mesélte az említett brit tisztviselő. "Az emberek megpróbáltak egy kis pihenést találni az éjszaka folyamán, de hamarosan rájöttek, hogy - hát, ez tényleg nem jó."

Egy francia miniszter, aki a hazájának egy eldugott szegletében tartózkodott, egy este barátja félrevonta, hogy megossza vele a Fehér Háznál átélt élményeit. "Visszatértem, és hajnali 1-ig a televízióm előtt ültem" - mesélte lelkesen.

Macron portugáliai látogatása során azonnal megtekintette a felvételt, majd amikor visszatért a gépéhez, hogy Párizsba repüljön, felhívta Zelenszkijt a repülőgép fedélzetéről.

Merznek munkatársa egyik tagja küldte el a felvételt, amint hazafelé tartott Sauerlandba, de azonnal több hívást is kezdeményezett az autóból, és írt egy szolidaritási bejegyzést Zelenszkijnek az X-en. Három nappal később Merz egy videokonferencia során tájékoztatta CDU-ja pártvezetését a közelmúlt német történelmének egyik legnagyobb fordulatáról: a védelmi kiadások adósságfékjének tervezett lazításáról és egy 500 milliárd eurós speciális alapról a gazdaság élénkítésére.

David Lammy brit külügyminiszter épp jókedvűen szállt le a Heathrow repülőtéren - miután találkozott amerikai kollégájával, Marco Rubióval - Starmer miniszterelnök pedig szorgalmasan kerülte az Ovális Iroda jelenetének nyilvános kritizálását - ehelyett felvette a telefont, hogy felhívja Trumpot és Zelenszkijt is az esemény bekövetkeztét követő négy órán belül.

A következő napon az ukrán elnök Londonba látogatott, ahol a Downing Street 10. számú ház lépcsőjén Starmer fogadta. A brit miniszterelnök azonnal odalépett hozzá, és barátságosan átölelte. Starmer a londoni csúcstalálkozót arra használta, hogy megpróbálja egyesíteni az európai országokat a "készségesek koalíciójának" megalakításában. Ezen a találkozón bejelentette, hogy ő és Macron közösen fognak vezetni egy béketerv-tervezet kidolgozását, amelyet Trumpnak terjesztenek elő.

Zelenszkij közvetlenül a csúcsról érkezett, hogy találkozzon és fényképezkedjen III. Károly királlyal - mindez néhány nappal azt követően történt, hogy Starmer megígérte a királyt támogató Trumpnak, hogy ellátogat az uralkodóhoz. Az ilyen eseményeket jellemzően a királyi paloták intézik, de a rendezvények általában az Egyesült Királyság kormányával való egyeztetés után valósulnak meg.

Trumpot állítólag felkavarták a vasárnapi események – nem csupán Zelenszkij királyi látogatása, hanem az Európa által nyújtott látvány is, amely szorosan "átöleli" az ukrán elnököt. Egy brit tisztviselő megjegyezte, hogy Trump csapata nem volt elragadtatva attól, ahogyan az egész "szerelem" beköszöntött, és utalt arra, hogy az Egyesült Államok reakciója arra ösztönözte Nagy-Britanniát, hogy fokozza a nyomást Ukrajnára, hogy a következő napokban üljön tárgyalóasztalhoz.

De Zelenszkij feldühítette Trumpot azon a vasárnap este, amikor 72 perces interjút készített újságírókkal a londoni Stansted repülőtér egyik kis termében, közvetlenül azelőtt, hogy elhagyta volna az Egyesült Királyságot. Ebben ugyanis azt mondta, hogy a békemegállapodás még "nagyon-nagyon messze van".

Néhány tisztviselő meggyőződése szerint ez volt az a "katalizátor", amely arra ösztönözte Trumpot, hogy mindössze 24 órával később felfüggessze az Ukrajnának szánt katonai támogatást.

Ahogy a hetek folytak, a párizsi, londoni és berlini diplomaták feszített tempóban dolgoztak azon, hogy miként tudnák helyreállítani a súlyosan megrendült kapcsolatot Trump és Zelenszkij között.

Egy francia tisztviselő szerint miközben Starmer mindkét vezetővel telefonált, és legfőbb nemzetbiztonsági tanácsadóját Washingtonba és Kijevbe küldte, francia diplomaták pedig közvetítőkként dolgoztak Zelenszkij Trumpnak írt békéltető levelének feltételeiről.

A Politico elemzése szerint az amerikai elnök és ukrán hivatali társa közötti viszony továbbra is feszültségekkel teli. A Moszkva és Kijev között létrejött, az Egyesült Államok által közvetített, a polgári és energiainfrastruktúrákra vonatkozó korlátozott, 30 napos tűzszünetről szóló elvi megállapodás gyorsan vitás kérdéssé vált.

Ukrajna hírei némileg háttérbe szorultak a médiában, és azóta - hogy a zűrzavart tovább fokozza - Trump figyelmét Putyinra irányította. Jelenleg pedig az amerikai elnök "vámmániája" lett a fókuszban.