A "kutyanyelv" kifejezés egyedi értelmezést igényelhet, hiszen a kutyák kommunikációja rendkívül gazdag és sokszínű. A kutyák nemcsak ugatással, hanem testbeszéddel, szagokkal és egyéb jelekkel is kifejezik magukat. A kutyanyelv egy különleges módja ann

Nem igaz, hogy az ember sosem kotyogja el a vágyait. Barátomat beavattam titkos terveimbe. De csak most, félszáz év teltén, amikor könyvformát öltött a regény, vélem érteni a liliputi borítékból kikandikáló levélke rejtett utalását:

Tisztelt Hadúr! Egy különös kéréssel fordulok Önhöz. Amikor elérkezik Napóleon ideje, kérem, ne feledkezzen meg rólam. Én is képes vagyok irányítani egy aprócska országot!

A feleségem gyakran megszól: Nézd csak, a barátod éppen valami izgalmasat csinál, te meg itt ülsz, mint egy szürke egér.

...Úgy gondolom, hogy igaza van. Ezért is kérem: ne felejts el engem...

Kezdem a véglegesítő vizsgával. Valóban elengedhetetlen az egzisztenciához, de az a helyzet, hogy ez a kis, nyavalyás szívem is összeszorul, amikor a jövendőbeli lehetőségekre gondolok, amelyeket a diplomám és a vizsgám hozhat számomra.

...Ingázni a végtelenségig, azt tanítani, amiről bár csak sejtelmem sincs...

...Nem azért szeretném elhagyni a tanügyet, mert írói pályára vágyom, hanem mert új kihívásokat keresek a munkámban.

...Kérést adtam a színházhoz, hogy ott ügyelő legyek, "regizor tehnic (?!)" -, s úgy tűnt, lesz belőle valami. Ám az új direktornak megvannak az emberei...

Tehát itt is nulla.

...Kellene nekem is egy becsületes lakás; befizetni rá csak úgy lehet, ha városon van a munkahelyem is.

...Amúgy D városában tanítok (végre egy igazi magyar falu!), románt és franciát (!!!) a hetedik és nyolcadik osztályosoknak.

Jövőre véget ér az iskola működése azon a helyen.

A politikai csoport, a latinkör, a tanárok számára szervezett románkör, és az iskolai adminisztrációs feladatok - mindezek az én világomhoz tartoznak.

...Az irodalmi folyóiratokat tartsd meg! Amikor csak belépsz Vásárhelyre! És én is, amikor arra járok, elmegyek majd arra.

...Magam alatt vagyok. De légy nyugodt: engem is megett a fene, téged is megesz a fene, őt is, minket is, titeket is - csak éppen őket nem.

A 'maszek témád' olyan, ami valóban megérdemli a figyelmet, és bátran nevezhetjük írásnak. Ez kétségtelenül dicséretes, és azt hiszem, hogy megérdemled a pozitív visszajelzéseket - hiszen néha te is kétségbe vonod a saját tehetségedet.

...Na. Szóval...Színházba járunk... még ez a legjobb, amit művelni tudunk.

...Jó lenne egy vasárnap busszal valamerre elcsavarogni. Asszonyok nélkül. Pl. Szovátára (?)...

...Végül is, ha te Napóleon bőrébe bújsz, akkor nekem teljesen megfelel Erdély is.

Egyszer számomra is majdnem megadatott, hogy "írói minőségemben" felvegyem a kapcsolatot a városi munkás ifjúsággal. Jött egy kedves levél a korondi iskolához, ez állt benne:

Udvarhely, 1987... Tisztelt Bölöni Domokos Elvtárs! Először is, szeretnék elnézést kérni a zavarásért. H. M. vagyok, huszonkét éves, és a gyár ifjúsági bizottságának tagjaként írok Önnek. Örömmel értesítem, hogy szervezetünk képviselői, valamint a vezetőség is elolvasta az „A szárnyas ember” című, rendkívül népszerű és ritkaságszámba menő könyvét. Ezért úgy határoztunk, hogy a június elején megrendezésre kerülő kulturális hetünkre szeretnénk meghívni Önt. Az esemény nyolcadika és tizenharmadika között zajlik, és reméljük, hogy az egyik napon megtisztel minket látogatásával gyárunkban. Várjuk válaszát! Tisztelettel: H. M.

Udvarhelyen és Csíkszeredában is próbálkoztunk, de sajnos egyik helyszínen sem tudtunk 50-60 példányt beszerezni a kötetből, hogy dedikáltathassuk Önnel.

Melyik nap felelne meg inkább? Délelőtt bejöhetne, elengedi-e az iskola igazgatója, vagy mi írjunk neki hivatalos, pecsétes levelet?

Örömmel várnánk, ha a kötet megjelenése után lehetőséget kapnánk arra, hogy novelláiból is felolvasson. Tervezett programunk egy körülbelül kétórás író-olvasó találkozó lenne, ahol az Ön művei és gondolatai is középpontba kerülnének.

Hogy válasza ne kallódjék el a gyárban, megkérem, itthoni címemre szíveskedjék válaszolni, itt írom ezt a pár sort is.

Várakozással telve, a közelgő találkozóra készülve, a KISZ-bizottság nevében szeretettel üdvözöljük Önt, és kívánunk Önnek még több inspiráló alkotói sikert!

Alig két nap múlva újabb levél érkezik. "Kedves Író elvtárs! Sajnálattal értesítjük, hogy bizonyos személyek nemtörődöm magatartása miatt a kulturális hét kudarcba fulladt, egyelőre bizonytalan időre elhalasztottuk. Ha mégis lesz valami, idejében értesítjük. Remélem, megért bennünket. Jó egészséget, további alkotói sikereket kíván, a gyár munkásai nevében: (Olvashatatlan aláírás)

Fellélegezhettem. Hiszen küldött a kiadó néhány tiszteletpéldányt, de azokat családomnak és egy-két közeli barátnak dedikáltam. A példányszámot nem tüntették fel; de különben is, miért jutott volna belőle legalább félszáz példány éppen Udvarhelyre, amikor Csíkban is fehér hollónak bizonyult.

Az ügyes irányításnak köszönhetően sikerült elkerülnöm a kínos magyarázkodást.

A két levelet úgy őriztem meg, hogy csak most, csaknem négy évtized távlatából merészkedtek elő - egy megjárt, viharos időket megélt, de mégis épen maradt rafiazsák mélyéről...

...Adnám neked, ha még volnál, Napóleon minden dicsőségét, drága barátom...