Az Airbus bejelentette, hogy felfüggeszti a zéró emissziós repülőgépének fejlesztését.

Több mint 600 milliárd forintnyi dollárt fektetett be a hidrogénrepülőgép-fejlesztésbe a gyártó cég, ám most úgy döntött, hogy leállítja a kutatási folyamatokat, hogy alaposabban átgondolja a fenntartható jövővel kapcsolatos elképzeléseit.

Öt évvel ezelőtt az Airbus bátran elindította egy merész elképzelés útját: célul tűzte ki, hogy 15 éven belül bemutat egy nulla károsanyag-kibocsátású, hidrogénüzemű repülőgépet. Ha ez a terv megvalósul, akkor a légiközlekedés terén olyan forradalmi változást hozhat, mint amilyet a sugárhajtóművek megjelenése óta nem láttunk.

Ám már most tudjuk, hogy ez a terv elbukik, miután az Airbus behúzta a féket. A vállalat negyedével csökkentette a projekt költségvetését, átcsoportosította a személyzetet, és a megmaradt mérnököket "visszaküldte a tervezőasztalhoz", és mindezek együttesen akár egy évtizeddel is késleltethetik a terveket.

Alapvetően hasonló helyzet zajlik, mint az autóiparban, ahol számos gyártó hirtelen teljes elektromos átállásra tett ígéretet. Ez az elképzelés azonban kissé elkapkodottnak tűnik, hiszen a gyors váltásnak számos műszaki, gazdasági és társadalmi kihívása van, amelyek alapos tervezést és időt igényelnek.

Igazság szerint az Airbus csak egy újabb vállalat a repülőgépgyártó iparban, amely "újraértékeli az elmúlt évek elsietett zöld törekvéseit", ahogy a Wall Street Journal írja.

A BP, a világ egyik vezető olajipari vállalata, nemrég bejelentette, hogy csökkenti a megújuló energiaforrásokra szánt költségvetését, és inkább a fosszilis tüzelőanyagok irányába fordul. Hasonló irányvonalat követ a Porsche is, amely a tisztán elektromos meghajtású autók iránti ambícióit mérsékelte, mivel a várt kereslet elmaradt a várakozásoktól. Ennek következtében új belső égésű motorok fejlesztésébe kezdett, jelezve a hagyományos technológiák iránti visszatérést.

Az Airbus egy izgalmas kezdeményezés keretében tucatnyi légitársaságot, köztük a Deltát és az Air New Zealandot, valamint több mint kétszáz repülőteret von be, hogy közösen kutassák fel a hidrogén üzemanyag alkalmazásának lehetőségeit. A hidrogénüzemű repülőgépek hatékony működéséhez új, innovatív ellátási lánc kialakítása válik szükségessé, amely lehetővé teszi az üzemanyag nagy mennyiségű előállítását, szállítását és biztonságos tárolását a repülőtereken. Kulcsfontosságú, hogy a repülőgépek újratankolásakor biztosított legyen a megfelelő üzemanyagmennyiség, amely garantálja a kívánt repülési távolságot, miközben figyelembe veszi a hasznos teher, azaz az utasok és a szállított áruk optimális egyensúlyát is.

Felmerül a kérdés, hogy ez a körültekintő kommunikáció a fejlesztések fokozatos, ám végleges megszűnését jelzi-e, vagy idővel valóban elérjük az áttörést egy fenntarthatóbb repülési ipar kialakításában?

A fokozatosabb innováció nem feltétlenül jelenti a fejlesztések teljes leállását; inkább egyfajta valóságbeli ellenőrzést képvisel. Ez esetünkben azt jelenti, hogy el kell ismernünk: irreálisan rövid időkeretek és bürokratikus követelmények révén nem lehet erőltetni egy technológiai áttörést.

Addig is, amíg ez letisztul, maradhatunk az egyszerűbb, de bevált trükköknél: ha nem feltétlenül szükséges, ne üljünk repülőre, ha pedig ülünk, gondosan válasszuk meg, hogyan veszünk jegyet a járatra.