Az Európai Parlamentben a Magyar két képviselő ügyében, valamint Dobrev Klára esetében is a mentelmi joguk felfüggesztését javasolták volna.

Pénteken az Európai Parlament (EP) hivatalos weboldalán közzétették a mentelmi jogi ügyekkel kapcsolatos jelentéseket, amelyekről a jogi szakbizottság szeptemberi ülésén döntöttek. Magyar Péter három, míg Dobrev Klára és Ilaria Salis egy-egy ügyében tettek javaslatot a mentelmi jog kiadására. Szinte azonnal napvilágot látott, hogy mind az öt esetben a mentelmi jog fenntartására tették a voksukat, és külön érdekesség, hogy Salis ügyében egyetlen szavazattal sikerült felülbírálni az eredeti javaslatot, amelyet a jelentéstevő állított össze. Az viszont továbbra is homályos, hogy a döntések mögött milyen indokok álltak, és azt sem tudni, hogy Dobrev és kétszer Magyar esetében miért utasították el az eredeti jelentéstevői ajánlásokat.

Magyar Péter ellen három felfüggesztési eljárás indult. Az elsőt tavaly októberben Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke jelentette be. A Legfőbb Ügyészség nem sokkal előtte közzétette azt a tájékoztatót, amely szerint a magyar hatóságok kezdeményezték az eljárást, miután a vádak szerint Magyar egy szórakozóhelyen eltulajdonított egy mobiltelefont, majd azt a Dunába dobta. Az esettel kapcsolatos részleteket a cikkünkben találhatják.

Alig egy hónappal később, második alkalommal is hasonló kérelem érkezett. Az EUrologus forrásai szerint Simonka György, a korábbi fideszes politikus lépett elő, aki tavaly a Népszavának nyilatkozva arról számolt be, hogy büntetőjogi és polgári jogi eljárást indított Magyar ellen, miután bűnözőnek titulálta őt. A szakbizottság a folyamat során egyáltalán nem osztott meg információt az ügyről. A pénteken nyilvánosságra került dokumentum több szempontból is összhangban áll Simonka ügyével.

Május hónapjában Metsola egy újabb kérelmet terjesztett elő. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke áprilisban TikTok platformján számolt be arról, hogy feljelentést tett Magyart rágalmazás miatt. A vádak között szerepelt, hogy a Fidesz szatellitpártjának titulálta őket, valamint azt állította, hogy Dúró Dóra rendszeresen konzultál Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével, sőt, még orosz ügynökökre utaló megjegyzéseket is tett. Az eljárást azonban a mentelmi jog védelme miatt felfüggesztették. A pénteken benyújtott dokumentum megerősítette, hogy a Mi Hazánk által kezdeményezett ügy kapcsán a párt úgy véli, hogy jó hírnevét súlyosan megsértették.

Dobrev Klára ügyével kapcsolatban az Index értesülései szerint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság tavaly augusztusban kezdeményezte, hogy függesszék fel az Európai Parlamenti képviselő, aki azóta a Demokratikus Koalíció elnökévé vált, mentelmi jogát. A feljelentést Pölöskei Gáborné Áder Annamária tette, aki a korábbi államfő, Áder János testvére. A büntetőeljárás elindításának oka az volt, hogy Dobrev Klára nyilvánosan azt állította, hogy bűnös a pedofilbotrányban. Pölöskeiné már tavaly márciusban magánindítványt nyújtott be rágalmazás miatt, amelyért Dobrev azt állította, hogy Áder testvére, mint főosztályvezető, tudott a bicskei pedofil igazgató ügyeiről, ám mégsem lépett fel az ügyben.

Salis a nyomozás egyik középpontjában áll, miután 2023-ban, a magyar és német katonák II. világháborús budapesti kitörési kísérletének évfordulóján, egy szélsőbaloldali csoport tagjaként viperával és gázspray-vel támadt olyan emberekre, akiknek öltözködése szélsőjobboldalinak tűnt. Az incidens során a terepszínű ruházatuk volt a támadás indítéka. Tavaly februárban őrizetbe vették bűnszervezet keretein belül elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérlete miatt, és akár 11 éves börtönbüntetés is várhat rá. A nő ártatlannak vallja magát, és jelenleg még nem született jogerős ítélet az ügyében.

A szakbizottsági szavazás napján már nyilvánvalóvá vált, hogy a testület nem támogatja a mentelmi jog kiadását, hiszen az öt esetből egyszer sem ajánlották azt. A képviselők között a helyek elosztása figyelembe vette a frakciók méretét és más releváns tényezőket. Azonban a végső dokumentumokból az is kiderült, hogy a testület minden esetben arra hivatkozott: a jogi eljárások célja az érintett politikai aktivitásának aláásása, mint EP-képviselők.

Magyar telefonos ügyénél a jelentésben következetlenségeket láttak a rendőri nyomozásnál, az ügyészség pedig szerinte nem adott teljes választ arra, arányosak voltak-e a hatóságok tettei más, kis értékű ügyekben. A választ sem találták világosnak arra, hogy milyen jogi besorolású bűncselekménnyel vádolják Magyart.

A magyar magánszemély ügyében az indoklás hangsúlyozta, hogy rágalmazás esetén akár polgári, akár büntetőjogi eljárás is kezdetét veheti, sőt, a következmények között börtönbüntetés is szerepelhet. Mindezeket figyelembe véve, az érintett személy egy komoly korrupciós botrány szövevényes hálójába is belekerült.

A Mi Hazánk véleménye szerint a végső jelentés nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy milyen célokat szolgál az eljárás. Úgy vélik, hogy ez esetleg túlléphet az állítólagosan elszenvedett kár orvoslásának jogszerű céljain.

Dobrev ügyének jelentése ugyanezt vetette fel, szerinte a DK-elnök a tevékenységével EP-képviselőként politikai kiállást tett.

Salisnál olyan aggodalmak merültek fel, amelyeket a rendelkezésre álló információk sem tudtak eloszlatni. Az eljárás látszólag arra irányul, hogy elnémítsa Ilaria Salist, aki már régóta aktív politikai szereplő, és határozott véleményét fejezi ki. Ezen felül szóba került a fogva tartásának körülményei is, amelyek csak tovább fokozzák a helyzet aggasztóságát.

A szavazás után az is hamar kiderült, hogy Salisnál a szakbizottság szoros eredménnyel, 12-13 arányban leszavazta az eredeti javaslatot, amit a tervezet elkészítésével megbízott jelentéstevő - Salisnál a néppárti Adrián Vázquez Lázara - készített elő. A pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumokból viszont az is látszik, hogy a jelentéstevők négyből csak egy esetben, Magyar telefonos eljárásánál javasolták a mentelmi jog fenntartását 20-4 arányban.

A másik két esetben azonban az eredeti javaslatot 7-17, illetve 7-18 arányban elutasították. Az első esetben a magánszemélyekre vonatkozó rágalmazás ügyében a konzervatív ECR frakcióhoz tartozó Dominik Tarczyński, a Jog és Igazságosság pártjának képviselője volt a benyújtó. Ez a volt lengyel kormánypárt hosszú időn keresztül a Fidesz egyik legszorosabb szövetségese volt, de az Ukrajna ellen indított orosz invázió óta a viszonyuk megromlott. A harmadik javaslatnál a Patrióták Európáért (PfE) francia frakciójának tagját, Pier Paolo Pascalét jelölték ki - ebben a frakcióban találhatóak a Fidesz-KDNP képviselői is.

Dobrevnél 6-19 arányban szavazták le Marcin Sypniewski jelentését. A korábban ügyvédként dolgozó képviselő a Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európája frakcióban ül.

A végső döntést az Európai Parlament plenáris ülésének kell meghoznia, amely három fő politikai blokkra oszlik: a jobbközép Európai Néppártra, valamint a tőle balra és jobbra elhelyezkedő frakciókra.

A néppárti frakció sajtóosztályának vezetője, Daniel Köster pénteken bejelentette, hogy javasolják képviselőiknek: ne támogassák Salis mentelmi jogának fenntartását. Köster szerint Salis esete lényegesen eltér Magyarétól, mivel a vádakkal terhelt cselekedeteit még a megválasztása előtt követte el. Még a jobboldali frakciók közül a legmérsékeltebbnek számító ECR szóvivője is hangsúlyozta, hogy figyelemmel kísérik Salis tevékenységét. A jobboldali pártok elvileg elegendő szavazattal rendelkeznek a többséghez, ám a szavazás titkos lesz, miután a szükséges számú képviselő támogatását megnyerték.