Magyar kutatók felfedezhetik az Alzheimer-kór mögött rejlő okokat.

A Tamás Gábor vezette SZTE Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék kutatói által folytatott, az emberi agykérgen végzett kísérletek egyedülálló megközelítéssel bírnak, amely megkülönbözteti őket a hasonló amerikai, kínai és európai projektektől. A szegedi kutatócsoport célja nem csupán az idegsejttípusok sokféleségének feltérképezése vagy az agykérgi struktúrák mennyiségi jellemzése, hanem az agykérgi folyamatok funkcionalitásának mélyreható vizsgálata. Ezzel a megközelítéssel a kutatók arra törekednek, hogy megértsék, miként működik az agy, és milyen mechanizmusok felelnek meg a különböző kognitív funkcióknak.

Az emberi agykéreg struktúrája rendkívül összetett, és az eddigi kutatások alapján megfigyelhető, hogy sejttípusainak eloszlása - más szervekhez képest - jelentős eltéréseket mutat a hagyományosan használt állatmodellekhez viszonyítva. Míg az emberi szív, máj vagy vese, valamint más orvosi szempontból lényeges szervrendszerek kutatása nagymértékben támaszkodik állatokon végzett kísérletekre, az emberi agy esetében ez nem igaz. Különösen a bonyolultabb emberi agyi funkciókhoz kapcsolódó betegségek vizsgálata más fajokon lehetetlen. Például az Alzheimer-kór megértése kihívást jelent, mivel a betegség hátterében álló agyi aktivitás olyan sejtekhez és azok kapcsolati hálózataihoz kötődik, amelyek más állatokban nem találhatók meg ugyanabban a formában, mint az emberek esetében.