Magyarics Tamás: Donald Trump nehéz időszakon megy keresztül, és most kulcsfontosságú döntéseket kell hoznia.

Donald Trump két héten belül eldönti, hogy megindítja-e a katonai akciót Irán ellen, értesültünk a Fehér Ház szóvivőjétől. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora és külpolitikai szakértő, hangsúlyozta, hogy az amerikai elnöknek számos tényezőt kell figyelembe vennie a döntés során, beleértve a belpolitikai helyzetet, a globális politikai viszonyokat, valamint az energiaellátás stabilitását is.

Egy hete Izrael offenzívát indított Irán ellen, és azóta a feszültség folyamatosan nő a Közel-Keleten. A megelőző csapást Washington tudomásával, de közvetlen támogatása nélkül hajtotta végre Izrael, azonban most felmerült, hogy az Egyesült Államok katonai beavatkozást is tervez a teheráni nukleáris létesítmények elpusztítására. Donald Trump sürgette a teheráni vezetést, hogy fogadja el a feltétel nélküli megadást, és kijelentette, hogy amennyiben amerikai érdekeltséget ér támadás, az Egyesült Államok azonnali válaszlépéseket fog tenni. Ennek keretében a USS Nimitz repülőgép-hordozót is a térségbe irányították.

Az amerikai elnök azonban még nem döntött, a szóvivője azt mondta, két héten belül eldől, indít-e támadást az Egyesült Államok Irán ellen. Magyarics Tamás az InfoRádióban azt hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben még a republikánus is megosztott. A radikális MAGA-csoport tagjai a leghatározottabban elutasítják, hogy az Egyesült Államok kötelezettséget vállaljon vagy bármilyen hadi cselekményben aktívan részt vegyen a Közel-Keleten - más kérdés, hogy az Egyesült Államok már belefolyt a konfliktusba, hiszen az izraeli védelmet segítik az amerikaiak.

A külpolitikai szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kongresszusban egy demokrata szenátor határozati javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében kongresszusi felhatalmazás kellene ahhoz, hogy Donald Trump csapatokat küldjön a térségbe. "Hivatalosan az Egyesült Államok elnöke a fegyveres erők főparancsnoka, és jogában áll a fegyveres erők különböző alakulatait a világ bármely pontjára küldeni. Ezt a jogot 1973-ban korlátozták, így

Kilencven nap áll rendelkezésére: az első hatvan nap során felhatalmazás nélkül telepíthet csapatokat, de ha nem kapja meg a szükséges engedélyt, akkor harminc napja marad arra, hogy visszahívja őket.

- fejtette ki az ELTE nyugalmazott professzora.

Arról is beszélt, hogy nemcsak a háborús szerepvállalás anyagi vonzatai miatt nem támogatják a bevetést, hanem az erős, úgynevezett elszigetelődéspárti vonulat elvi alapon véli úgy, hogy az Egyesült Államoknak nem feladata, hogy a világ különböző pontjain védelmezzen országokat vagy ideológiákat. Az is ellenérv szerinte, hogy másra is lehetne fordítani ezeket a pénzeket, és a sok külföldi kötelezettségvállalás miatt csúznak egy belső infrastrukturális beruházások.

Donald Trump azzal kampányolt, hogy békét teremt az orosz-ukrán háborúban és a Közel-Keleten is, és Magyarics Tamás szerint ezt az ígéretét is megszegné a beavatkozással, de hozzátette, erre azért volt már példa. Az is visszatartó erő lehet szerinte, hogy az elmúlt évtizedekben a térségben Irakban és Afganisztánban is megégette magát az Egyesült Államok, mint ahogy az is, hogy ez megint komoly erőforrásokat vonna el a Távol-Kelettől, márpedig a politikusok szerint most Kínával szemben kellene az Egyesült Államoknak erőt demonstrálnia.

A külpolitikai elemző alaposan górcső alá vette a támogató érvek különböző aspektusait. Elmondása szerint az amerikai közvélemény döntő többsége, valamint a politikai elit jelentős része is Izrael pártján áll, ami nem meglepő, hiszen a zsidó állam támogatása mélyen gyökerezik az Egyesült Államok történelmében. "Ez a kérdés messze túlmutat a geopolitikai szempontokon; az Egyesült Államokban ugyanis több tízmillió keresztény cionista él, akik nem zsidó származásúak, de abban hisznek, hogy Izrael és a zsidóság léte kulcsfontosságú lesz a jó és a rossz közötti végső összecsapás során. Ezért elkötelezettek abban, hogy minden körülmények között támogassák Izraelt" - tette hozzá a szakértő.

Az emeritus professzor véleménye szerint az Egyesült Államok szerepvállalása a Közel-Keleten megerősödhet, mivel ők az egyetlen külső hatalom, amely képes lenne valamilyen rendet rákényszeríteni a konfliktusos felekre. Emellett emlékeztetett arra, hogy a Trump-adminisztráció 2017 és 2021 között már elindította ezt a folyamatot, amikor Jared Kushner, az elnök veje, sikeresen közvetített az úgynevezett Ábrahám-egyezmények létrejöttében, amelyek keretében több arab ország is elismerte Izrael államiságát.

Szaúd-Arábia támogatásának kérdése kiemelkedő fontossággal bír, hiszen az ország Irán vetélytársa, és Washington legmegbízhatóbb szövetségese a térségben. Az amerikai döntéshozók számára azonban nem csupán a geopolitikai érdekek mérlegelése a lényeges, hanem az is, hogy az Egyesült Államok nem felejtette el az 1979-es túszdrámát, amely mély megaláztatást okozott számukra az iráni teokratikus rezsim részéről. Továbbá, az irániak gyakran hivatkoznak az Egyesült Államokra mint a "nagy sátánra", míg Izraelt a "kis sátánnak" titulálják, ami tovább bonyolítja a két ország közötti viszonyt és a régió stabilitását.

Magyarics Tamás kitért a Hormuzi-szorosra is, amely Irán egyik legnagyobb ütőkártyája, mert le tudja zárni a tengerszakaszt, amelyen a világ olajellátásnak 21 százaléka halad át. Arra is felhívta a figyelmet, hogy

Egy ilyen esemény következményeként Európa jelentős hátrányba kerülne, míg Oroszország a fő nyertesként emelkedne ki a helyzetből.

Ha a világpiacról 20 százaléknyi nyersolaj kiesik, az orosz kőolaj szerepe még jelentősebbé válik. Ez lehetőséget teremt arra, hogy az olaj ára 100-130 dollárra emelkedjen, ami jelentős bevételnövekedést eredményezhet az orosz állam számára. Ebből a megnövekedett bevételből pedig könnyebben tudja finanszírozni az ukrajnai konfliktust.