Magyarországon egyre súlyosabbá válik a vízhiány problémája, és a kormány komoly lépéseket tervez a kutak kezelésének szigorítására. Az új intézkedések célja, hogy fenntarthatóbb módon gazdálkodjanak a vízkészletekkel, és megakadályozzák a további erőforr

A kormány új rendelettervezettel szigorítaná a felszín alatti vízhasználat feltételeit Kelet-Magyarország kijelölt térségeiben, az ivóvízkészletek védelme és a fenntartható vízgazdálkodás érdekében. A javaslat kötelező monitoringrendszereket, szigorúbb engedélyezési eljárásokat és vízhasználati korlátozásokat vezetne be, jelentős terheket róva a mezőgazdasági, ipari és önkormányzati szereplőkre. A szabályozás különösen az öntözési gyakorlatokat érintené, miközben kizárná a magánszereplőket a védett vízadó rétegekre vonatkozó ivóvízkutak létesítéséből. Az intézkedések célja a vízkészletek fenntartható kezelése, de kihívást jelenthetnek a helyi gazdasági szereplők számára.

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott egy új rendelettervezetet, amely a kelet-magyarországi térségben kijelölt különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben szigorítaná a felszín alatti vízhasználatok feltételeit. A javaslat célja az ivóvízkészletek védelme és a vízbázisok fenntartható kezelése - ehhez jelentős monitoring- és engedélyezési kötelezettségeket írna elő minden olyan vízhasználónak, aki nem háztartási célra használ felszín alatti vizet.

A rendelettervezet egyes elemei lényegében új működési korlátokat vezetnének be azon mezőgazdasági, ipari vagy akár önkormányzati szereplők számára, akik a felsorolt térségekben kutakat létesítenének, illetve meglévő vízhasználatukat folytatnák.

A kijelölt körzetek:

A javaslat szerint minden - nem háztartási célú - vízkivételt biztosító létesítmény kizárólag hitelesített, folyamatos mérésre alkalmas vízmérővel, illetve digitális kútvízmérővel működhetne. Új kutak létesítése előtt kötelező lenne monitoringrendszert kialakítani, amelyhez legalább három, megfelelően szűrőzött megfigyelő kutat kellene telepíteni, vagy már meglévő monitoring kutakat kellene bevonni a megfigyelésbe, amennyiben azok megfelelnek a szakmai követelményeknek. A cél az utánpótlódási területek nyomon követése és az esetleges túlhasználat időben történő felismerése lenne.

A monitoring rendszerre vonatkozó terveket még a kút létesítése előtt be kellene nyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz, amely vízügyi és vízvédelmi hatóságként járna el.

A terv véglegesítéséhez elengedhetetlen, hogy a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását is megszerezzük. Emellett a mérésekhez kapcsolódó adatokat elektronikus formában kellene rögzíteni, hogy az érintett hatóságok számára könnyen hozzáférhetővé váljanak.

A javaslat világosan meghatározza, hogy ki jogosult ivóvízellátás céljából kutakat létesíteni a védett vízadó rétegeken: ezt kizárólag víziközmű-szolgáltató vállalatok vagy közösségi vízellátásra jogosult szervezetek végezhetnék.

Ez megakadályozná, hogy a magánszereplők vagy kisebb intézmények saját ivóvízkutat létesítsenek a kijelölt övezetekben.

Az engedélyezési folyamatokat a jövőben alapos állapotértékeléshez kötném. A vízügyi hatóságok kétévente áttekintenék a süllyedési tendenciákat, és ha ezek egy meghatározott küszöböt átlépnek, kezdeményezhetnék a vízjogi engedélyek felülvizsgálatát, módosítását vagy akár visszavonását is. Ezen kívül a vízfogyasztók számára kötelezővé válhatnának olyan hatáscsökkentő vagy vízkészlet-növelő intézkedések bevezetése, amelyek hozzájárulnak a fenntartható vízgazdálkodáshoz.

A tervezet azt is előirányozza, hogy a valós vízfogyasztást műholdas és távérzékelési technológiák segítségével figyelemmel kísérjék. Ez a módszer különösen jelentőséggel bírhat a mezőgazdasági szereplők számára, akik eddig jellemzően nem voltak ilyen mértékben ellenőrizve.

A rendelet célja az engedélyezett vízfogyasztás mértékének szabályozása is, ezzel is biztosítva a fenntartható vízgazdálkodást.

Egy adott engedély lehetővé tenné, hogy évente maximum 40 ezer köbméter víz kerüljön kitermelésre.

Ez a mennyiség egyes intenzívebb öntözési módszerek alkalmazásakor jelentős akadálynak bizonyulhat.

A rendelet társadalmi egyeztetés alatt áll, kihirdetés esetén harminc nappal később lépne hatályba. A dokumentum célként a 2000/60/EK vízkeretirányelvnek való megfelelést jelöli meg, ami az Európai Unió azon célját próbálja elérni, hogy a tagállamok biztosítsák felszíni és felszín alatti vízkészleteik jó állapotát.

A szabályozás várhatóan új kihívások elé állítja a kelet-magyarországi vízhasználókat, különösen a mezőgazdasági szektorban, ahol az öntözéshez használt kutak kulcsszerepet játszanak a termésbiztonság biztosításában. A monitoringrendszerek kötelező bevezetése, az adatgyűjtési követelmények szigorítása, valamint a szigorúbb engedélyezési folyamatok mind a vízkészletek tudatosabb és fenntarthatóbb kezelését hivatottak szolgálni. Ugyanakkor ezek a változások a gazdasági szereplőkre is jelentős terheket és költségeket róhatnak, így a gazdálkodók számára nemcsak új kihívásokkal, hanem új lehetőségekkel is szembe kell nézniük.