"Majd csak túl leszel rajta!" – ez a sokszor csak hisztinek vélt betegség valójában sok ember életét megnehezíti.

Gyakran hallani kívülállóktól, hogy egy-egy mentális betegséget csak hiszti vagy kitalációnak tartanak. Nincs ez másképp a szezonális depresszióval sem, melyet különösen szeretnek elbagatellizálni az emberek, pedig komoly hatással lehet a közérzetre és a mindennapokra is.

"Nincs is ilyen, majd kialszod magad és jobb lesz" - ez a válasz szokott sokszor érkezni arra, ha valaki elmeséli, hogy szezonális depresszióban szenved. Attól még, hogy nem ismerjük a betegséget, nem biztos, hogy nem is létezik ilyen. A depresszió fajtái közül ezzel a speciális típussal kapcsolatos kérdéseinkre válaszolt Bánsági Elza kecskeméti tanácsadó szakpszichológus.

A szezonális depresszió, más néven szezonális affektív zavar (SAD), egy olyan mentális egészségi állapot, amely általában az év bizonyos időszakaiban, leggyakrabban a téli hónapokban jelentkezik. A sötétebb, rövidebb nappalok és a napfény hiánya hozzájárulhat a hangulati ingadozásokhoz, fáradtsághoz és motivációhiányhoz. A betegek gyakran tapasztalnak szomorúságot, levertséget, valamint a szokásos tevékenységeik iránti érdeklődés csökkenését. A szezonális depresszió kezelése különböző módszerekkel történhet, például fényterápiával, pszichoterápiával vagy gyógyszeres kezeléssel, amelyek célja a hangulat javítása és a szimptómák enyhítése.

A szezonális depresszió - hivatalos nevén szezonális affektív zavar - egy visszatérő hangulati rendellenesség, amely leggyakrabban az őszi-téli hónapokban jelentkezik, és tavasszal fokozatosan enyhül. Nagyon hasonlítanak jelei a klasszikus depresszió tüneteihez:

A levertség olyan állapot, amikor az ember lelki és fizikai energiája csökken, és a mindennapi tevékenységek végzése is nehezebbnek tűnik. Olyan érzés, mintha egy súly nehezedne ránk, és a világ színei megfakulnának. Ilyenkor fontos, hogy figyeljünk magunkra, és keressünk módot a feltöltődésre – akár egy séta a természetben, egy jó könyv, vagy csak egy kis idő eltöltése a kedvenc hobbijainkkal. Az ilyen pillanatok segíthetnek újra felfedezni az örömöt és a motivációt.

Természetesen! Az "energiahiány" kifejezést egyedibb megfogalmazásban így is kifejezhetjük: *energiadeficit*.

Az alvás minősége és mennyisége kulcsszerepet játszik életünkben, hiszen az alvászavarok nemcsak a pihenést, hanem a mindennapi teljesítményünket is befolyásolják. Az ilyen problémák gyakran rejtett okokra vezethetők vissza, mint például a stressz, a szorongás vagy akár a környezeti tényezők. Az alvászavarok kezelése sokszor komplex megközelítést igényel, amely magában foglalhatja a stresszkezelési technikákat, a megfelelő alvási szokások kialakítását vagy szakember bevonását is. Az alvás javítása érdekében érdemes figyelmet fordítani a napi rutinunkra és a környezetünkre is, hogy végre nyugodt és regeneráló éjszakákban lehessen részünk.

* fokozott szénhidrátéhség,

* testsúlynövekedés,

* csökkent érdeklődés a napi rutin feladatai iránt,

A motiválatlanság állapota, amikor az ember elveszíti az érdeklődését és lelkesedését a céljai iránt. Ez az érzés gyakran kísérheti a mindennapi életet, és megnehezítheti a feladatok elvégzését. Az ilyen helyzetekben fontos, hogy megértsük az okokat, és keressünk olyan módszereket, amelyek visszaállíthatják a szenvedélyünkat és energiánkat. Kihívás lehet, de egy kis önreflexió és a céljaink újragondolása segíthet abban, hogy újra megtaláljuk a motivációt.

Az ingerlékenység egy olyan állapot, amelyben az egyén könnyen dühbe gurul, vagy feszültséget érez, gyakran ok nélkül. Ez a jelenség lehet a stressz, fáradtság vagy akár a környezeti hatások következménye is. Az ingerlékeny emberek hajlamosak lehetnek gyors reakciókra, ami nemcsak a körülöttük lévőkkel való kapcsolataikra, hanem a saját lelkiállapotukra is hatással van. Fontos, hogy felismerjük és kezeljük ezt az érzést, hogy elkerüljük a konfliktusokat és javítsuk a közérzetünket.

A "rosszkedv" kérdése korántsem csupán egy átmeneti hangulati ingadozás, hanem egy olyan állapot, amely jelentősen befolyásolhatja mindennapi életünket és jólétünket. Becslések szerint a felnőtt lakosság körében Európában 2-8 százalékot érint a szezonális affektív zavar különböző formái. Ezen kívül sokan küzdenek enyhébb, úgynevezett "téli lehangoltsággal", amely bár nem éri el a diagnosztikai határt, mégis zavaró tüneteket okozhat - tette hozzá Bánsági Elza.

A kérdés, hogy „Miért alakul ki?”, számos kontextusban értelmezhető. Az okok mögött álló tényezők gyakran bonyolultak és sokrétűek. Például, ha egy jelenség pszichológiai vagy társadalmi szempontból vizsgálható, akkor érdemes megfontolni a környezeti hatásokat, a személyes tapasztalatokat és a kulturális háttér szerepét. Egy másik megközelítés szerint a kérdés a természetes vagy tudományos folyamatokhoz is kapcsolódhat. Ilyen esetekben a biológiai, kémiai vagy fizikai törvényszerűségek magyarázhatják a különböző jelenségek kialakulását. Fontos tehát, hogy a „miért” kérdés mögött rejlő okokat alaposan és részletesen elemezzük, figyelembe véve a különböző tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak a jelenség megértéséhez.

A legelterjedtebb nézet szerint a szezonális depresszió legfőbb oka a fény hiánya. Ősszel és télen a nappalok lerövidülnek, így kevesebb természetes fény jut el hozzánk. Ez a fénycsökkenés hatással van cirkadián ritmusunkra – vagyis belső biológiai óránkra –, és befolyásolja a szerotonin szintet, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a hangulatunk szabályozásában, valamint a melatonin szintet, ami az alvás- és ébrenlét ciklusának irányító hormonja. E tényezők együttes hatása gyakran hangulati ingadozásokhoz, alvászavarokhoz és energiaszint változásokhoz vezet.

A kialakulásban szerepet játszhat a földrajzi elhelyezkedés is: minél északabbra él valaki, annál rövidebbek a téli nappalok, és annál nagyobb a szezonális depresszió előfordulási aránya.