Az MI forradalmasíthatja a munkaerőpiacot, és akár másfélmillió magyar álláshelyet is érinthet.
Sokkal több munkahelyet érinthet Magyarországon a mesterséges intelligencia, mint azt elsőre gondolnánk - véli Nógrádi József, a Trenkwalder Recruitment Kft. Kereskedelmi és marketing igazgatója és az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet Stratégiai Kapcsolatokért Felelős igazgatója, aki szerint az átképzések mellett a felnőttek oktatására is nagyobb figyelmet kellene fordítani ahhoz, hogy ne váljanak tömegek munkanélkülivé.
A mesterséges intelligencia leginkább a monoton és rutin jellegű feladatokat végző munkahelyek terén mutatkozik meg, különösen azoknál, akik alacsony képzettséggel rendelkeznek vagy nem igényelnek speciális tudást. A globális trendeket figyelembe véve, ha a magyar munkaerőpiacra koncentrálunk, előrejelzések alapján a középtávú időszakban jelentős számú munkahely megszűnésére lehet számítani. A pontos számok azonban változóak, hiszen számos tényező befolyásolja a munkahelyek átalakulását, de a mesterséges intelligencia elterjedése mindenképpen komoly hatással lesz a munkaerőpiac szerkezetére.
- A hazai piacon a kiváltható munkakörök kapcsán első körben mindenki az alacsony hozzáadott értékű, algoritmussal és robottal kiváltható munkakörökre gondol, részben helyesen. Annak függvényében megy végbe ez a folyamat, hogy az adott területen a robotizáció költsége mikor kerül a bérköltségek alá. Ezen a területen legalább 5-600 ezer ember munkáját válthatja ki a mesterséges intelligencia a következő 5-10 évben.
Sokan hajlamosak vagyunk elfeledkezni azokról az adminisztratív és szellemi munkakörökről, amelyeket már most jelentősen érint az mesterséges intelligencia fejlődése. Gondoljunk csak a recepciósok és asszisztensek nagy számú munkájára: számos olyan technológiai megoldás létezik, amelyek képesek tehermentesíteni vagy akár ki is váltani ezeket a pozíciókat. Szinte minden adminisztratív terület kockázatnak van kitéve, különösen azok, ahol középfokú végzettség elegendő. Például a HR szektorban a toborzók munkája került a figyelem középpontjába, de a marketing területét is érinti a kihívás, ahogy a jogi asszisztensek szerepe is veszélybe került. Az IT világában a junior pozíciók feladatai, az értékesítés egyes szegmensei, valamint a tartalomgyártók is szembesülnek a technológiai változásokkal.
Szeretném tisztázni azt a gyakran elhangzó tévhitet, amely szerint a szakképzett munkavállalók védett helyzetben lennének. Valójában a mesterséges intelligencia és a robotizáció olyan területeken fejlődik a leggyorsabban, ahol égető munkaerőhiány mutatkozik. Sokan kétkedve nézik az önvezető buszok és teherautók jövőjét, pedig a metrók már most is automatikus üzemmódban közlekednek. Pár éven belül a munkaerőhiány olyan mértékű lesz ezeken a területeken, hogy a jogszabályoknak sürgősen választ kell adniuk a felmerülő kritikus kérdésekre. A modern gyártási környezetek már a korábbi, több száz fős üzemek helyett a létszámcsökkentett, akár 50 főt foglalkoztató megoldásokat részesítik előnyben, és egyre inkább elterjednek a teljesen automatizált rendszerek. A logisztikai raktárak világában már most is számos olyan létesítmény található, ahol az emberi munkaerőre nincs szükség.
Összességében 1-1,5 millió ember munkájáról beszélgetünk minimum, akiknek vagy gyökeresen átalakul a tevékenysége, vagy megszűnik a jelenleg ismert állása. Természetesen közöttük bőven vannak olyanok is - mint arra a történelem során számtalan példa adódott -, hogy átképzéssel továbbra is munkavállalók maradnak.
Milyen típusú képzési programokra van szükség ahhoz, hogy legalább részben orvosolni tudjuk a felvetett problémákat?
A digitális forradalom korában elengedhetetlen, hogy mindenkinek biztosítsunk legalább egy szakmát olyan területen, ahol a digitalizáció nem jelenti az állásvesztés kockázatát. Ezen túlmenően szükség van olyan átképzési programokra, amelyek a digitalizáció előrehaladásával új lehetőségeket és piacokat nyitnak meg. Például a telemedicina folyamatosan egyre inkább belép a mindennapjainkba, és a kibertérben olyan igények fogalmazódnak meg, amelyekre a jelenlegi valóságunkban is szükség van – ezeket a virtuális térben is meg kell tudnunk valósítani és működtetni. Érdemes elgondolkodni rajta, hogy 20-25 évvel ezelőtt mennyi olyan szakma nem létezett, amelyek ma már teljesen megszokottá váltak, köszönhetően a közösségi platformok robbanásszerű terjedésének!
