Merz belépése után milyen irányt vehetnek a német és magyar autógyárak? A politikai és gazdasági tájékozódás új dimenziókat nyithat meg, amelyek hatással lesznek a gyártási folyamatokra, a munkaerőpiacra és a technológiai fejlesztésekre. Milyen kihívásokk

A Németországban felálló új kormány nem sokat tehet országa autóiparáért, mivel gondok gyökerei mélyebbek annál, amit kormányzati intézkedésekkel semmi perc alatt orvosolni lehetne.

A német autógyártók befektetői mostantól megkönnyebbülhetnek, hiszen a február 23-i parlamenti választások után egy piackedvelőbb kormány léphet színre Németországban. Azok, akik abban reménykedtek, hogy az iparág komoly problémái gyorsan orvosolhatók, sajnos csalódni fognak.

Ha végignézünk a bajok listáján, akkor rögtön látható, mi van ennek a hátterében: a legtöbb gond túl van a berlini kormány hatáskörén. A német cégek helyzete megrendült korábban nagy profitokat fialó piacukon, Kínában. Az ottani, elsősorban tisztán elektromos autók és konnektoros hibridek nem csupán onnan szorítják ki termékeiket, hanem azzal fenyegetnek, hogy az importjukra kivetett európai büntetővámok ellenére az itt élő autósokat is elhódítják tőlük.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, úgy tűnik, új lépést tervez: államfői rendelet keretében megemelné az évente 800 ezer autó importvámját, amely Európából érkezik az USA-ba. Az elektromos járművek magas árai miatt a berlini kormányzatnak támogatásokat kellene bevezetnie a vásárlások ösztönzésére. Azonban nem meglepő, hogy az előző kormányzat a cégautókra korlátozta ezt a támogatást, hiszen az államkincstárban nincs elegendő forrás ilyesfajta intézkedésekhez.

Az egyetlen biztató jel az Európai Unióból érkezhet. Az Európai Bizottság március 6-án számol be arról, milyen változásokat tart elképzelhetőnek a januártól alkalmazott Euro 7 károsanyag-kibocsátási korlátozásokon, illetve a hosszabb távú szabályokon. Egyebek mellett feloldhatják azt a vállalást, miszerint 2035-től nem lehetne újonnan üzembe helyezni az EU-ban belső égésű motorral hajtott autókat.

Az összképet azonban vélhetően Nils Redeker, a berlini Delors Center kutatóintézet igazgatóhelyettese foglalta össze, akit a Politico cikke idézett: "A német gazdaságban súlyos feszültségek halmozódtak fel, amiket elfedett a koronavírus-járvány és a Kelet-Európában kirobbant háború."

A német autógyártók komoly nyomás alá kerültek, mintha egy harapófogó szorításában lennének. Ennek egyik konkrét megnyilvánulása volt, hogy amikor az Európai Unió tagállamainak többsége tavaly úgy határozott, hogy büntetővámokat vezet be a kínai elektromos járművek európai importjára, a németek inkább visszafogták magukat. Az óvatosságuk mögött az a félelem állt, hogy a kínai reakció még tovább súlyosbíthatja a már amúgy is nehéz helyzetüket.

Friedrich Merz, a CDU elnöke, az ország várható következő kancellárja világossá tette egyik januári beszédében,hogy nem óhajtja az adófizetők pénzéből kihúzni a cégeket a bajból.

Mertz ezzel csupán megerősítette pártja választási programjának alapelveit, amelyek nem tartalmazták azt az ígéretet, hogy amennyiben kormányra jutnak, támogatást nyújtanak az autógyártóknak és beszállítóiknak. A konzervatív CDU/CSU lehetséges koalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD szintén óvatosan kezelte a helyzetet, és nem tett ígéreteket az ágazat vállalatainak.

A CDU/CSU nyíltan kifejezi, hogy a 2035-ös EU-s kötelezettségvállalás eltörlésére törekszik. Matt Schmidt, a Schmidt Automotive Research tanácsadó cég alapítója, meglehetősen kicsi esélyt lát arra, hogy a kormány valóban támogatást nyújtson az autóipar számára. Legfőbb prioritása az energiaárak csökkentése, amely a német vállalatok versenyképességét hivatott javítani. Ha ebben a kérdésben sikerülne előrelépést elérni, az természetesen kedvezően hatna az autógyártók helyzetére is.

A környezetvédelmi intézkedések enyhítése szempontjából kedvező, hogy az új kormányban várhatóan nem lesznek képviselve a Zöldek. Ezzel szemben a CSU, amely jelentős lobbitevékenységet folytat az autóipar érdekében, része lesz a kormánykoalíciónak – nyilatkozta a szakértő.

Ugyanakkor Schmidt osztja Merz véleményét, miszerint a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt választási teljesítménye komoly figyelmeztetést jelent a mérsékelt politikai erők számára. Schmidt hangsúlyozza, hogy ha a kormány nem képes végigvinni a négyéves ciklust, és nem tud eredményeket felmutatni a súlyosan megroggyant német gazdaság helyreállításában, valamint a bevándorlás korlátozásában, akkor egy esetleges előrehozott választás következtében az AfD könnyen a legnagyobb párttá nőheti ki magát Németországban.

Az ország híres autópari szövetsége, a VDA is szükségét érezte, hogy elküldjön egy fohászt az ország leendő vezetése felé. Szerintük Németországnak minél előbb stabil kormányra van szüksége, amely erős,egységes hangon szólal meg az Európai Unióban. Ugyanilyen fontos, hogy végrehajtsák a gazdaságottalpra állító reformokat. A Forbes szakírói ezzel kapcsolatban türelemre intik a német cégek tőzsdei befektetőit.