A Google új processzora a kvantum-számítástechnikában rendkívül izgalmas fejlesztés, mivel áttörést jelenthet a klasszikus számítástechnika határain. A kvantum-számítógépek képesek párhuzamosan, rendkívül bonyolult számításokat végezni, ami lehetővé teszi

A Google a hét elején leplezte le a Willow nevű csipet, amelyet mérföldkőnek tekintenek a technológiai fejlődés terén. Bár a valós felhasználási lehetőségekre még egy ideig várnunk kell, a szakértők véleménye szerint ez a fejlesztés hasonló fontossággal bír, mint az 1G-2G váltás volt a mobilkommunikáció történetében.

A Google új Willow csipjei a közeljövőben valószínűleg még nem fognak megjelenni a konzumer termékekben, de a kvantumszámítástechnikai szakemberek szerint így is jelentős áttörésnek számítanak ezen a területen. Az új technológia ugyanis a Google szerint megoldást nyújt egy évtizedek óta megoldatlan kihívásra, a kvantumszámítógépek működése közben generált hibák mennyiségének csökkentésére, ami elengedhetetlen feltétele lenne a rengeteg adat rövid idő alatt való feldolgozásához és a számítási készségek beígért forradalmasításához a mai megoldásokkal még túl bonyolult feladatok végrehajtásában.

A kvantumszámítógépek forradalmasítják az információfeldolgozást, hiszen míg a hagyományos rendszerek a klasszikus bináris bitekre támaszkodnak, a kvantumszámítógépek kvantumbiteket, vagyis qubiteket alkalmaznak. Ezek a qubiteket rendkívüli módon képesek több állapotot egyidejűleg képviselni, ami jelentősen megnöveli a feldolgozási sebességet. Jelen pillanatban azonban még a legfejlettebb kvantumszámítógépek is csak korlátozott számú, általában ezernél kevesebb művelet végrehajtására képesek, mielőtt a hibák elkezdenék megzavarni a rendszert. Kutatók, akik a Business Insidernek nyilatkoztak, hangsúlyozták, hogy ahhoz, hogy a kvantumszámítógépek valóban kiaknázhassák a bennük rejlő potenciált, milliárdnyi hibátlan műveletet kellene végrehajtaniuk, és itt játszik kulcsszerepet a Google Willow chipje is.

A vállalat hétfőn bemutatta legújabb kvantumprocesszorát, amely állítólag csupán 5 perc alatt tudott elvégezni egy olyan számítást, amelyhez a világ leggyorsabb szuperszámítógépei számára 10 kvadrillió (10 és 18 nulla) évre lenne szükségük. Ez az időtartam több száz billiószor hosszabb, mint amennyi az ősrobbanás óta eltelt, így a feladat teljesítése a lehetetlenség határvonalán áll. A Google elemzése szerint a Willow processzor képes exponenciálisan csökkenteni a hibákat, ahogy újabb qubiteket adnak hozzá, ezzel pedig valósággal forradalmasíthatja a kvantumhiba-javítás terén 1995 óta fennálló, megoldatlan problémát.

Az egyik fal most már mindenképpen összedőlt.

A Google fejlesztései a kvantum-számítástechnika terén jelentős mérföldkőnek számítanak, és a BI cikkében megszólaló szakértők hangsúlyozzák, hogy a hibajavítás ezen a területen rendkívül összetett feladat. Ezen túlmenően, a megfelelő működés eléréséhez szükséges hardverigények is magasak. Az egyik szakember a Willow chip előrelépését a mobilhálózatok fejlődéséhez hasonlította, amikor a 1G technológiát felváltotta a 2G. A kvantumszámítógépek esetében a hibák folyamatos javításának képessége kulcsszerepet játszik a rendszerek hatékonyságában. A valódi alkalmazások szintjére való eljutás érdekében a technológiai vállalatoknak a qubitek méretezésével és továbbfejlesztésével kell előrelépniük.

A valós alkalmazásokról szólva a tudósok szerint akár 5 év múlva is számíthatunk eredményekre, de ma még nehéz pontosan megbecsülni, hogy azok ténylegesen mikor valósulnak meg. Abban a lap szerint egyetértenek, hogy a nagyközönség életére belátható időn belül még nem lesz hatással a kvantum-számítástechnika: bár kezdetben úgy látták, hogy a közepes méretű gépek már értéket nyújthatnak majd az áltlagos fogyasztóknak is, újabban már világos, hogy a technológiának még jelentős akadályokat kell leküzdenie ehhez a léptékhez - de pontosan ebben segíthetnek mások mellett a Google-nél elért áttörések is.

A BI cikkében megszólaló szakértők kétségeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a kvantum-számítástechnikába fektető vállalatok rövid távon képesek lesznek kihasználni ennek az úttörő technológiának az előnyeit. Azonban az ilyen jellegű bejelentések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy több tőkét és tehetséges szakembert vonzzanak a szektorba. Sokan úgy vélik, hogy a kvantumtechnológia potenciálisan még a generatív mesterséges intelligenciánál is nagyobb jelentőséggel bírhat. A befektetések jelenleg inkább stratégiai szemléletűek, hiszen jelenleg nem sok olyan számítási feladat létezik, amelyben a kvantumgépek egyértelműen jobbnak bizonyulnának. A tudósok azonban optimisták, és úgy vélik, hogy a kvantumtechnológia forradalmi áttörése hamarosan bekövetkezik.