Az európaiak hatalmas adatvagyon birtokában vannak, amely milliárdokat érhet, és az amerikai technológiai ipar most intenzív offenzívába kezdett, hogy megszerezze ezt a felbecsülhetetlen értékű információt.
A legnagyobb amerikai technológiai óriások vezetői arra kérik Donald Trumpot, hogy gyakoroljon nyomást az Európai Unióra, hogy lazítson a szigorú szabályozásokon. Az EU polgárainak adatvédelmét és a piactorzítás ellen bevezetett intézkedéseket sok milliárd dollárra becsülik, amelyek jelentős veszteségeket okoznak a nagy techcégek számára. Most pedig elindul a küzdelem, hogy ingyen hozzáférhessenek az adatainkhoz, amelyeket mesterséges intelligenciájuk fejlesztésére használnának fel.
Óriásit zuhantak a német autógyárak részvényei tavaly percekkel az után, hogy kiderült, Donald Trump lesz a következő amerikai elnök. Aztán ahogy eljött Trump hatalomba lépésének napja, kiderült, első körben nem is az autóipar lesz a legfontosabb frontvonal, hanem az amerikai techszektor veszi teljesen nyílt támadás alá Európát.
Éppen azokban a kritikus órákban, amikor Elon Musk egy álhír keretein belül Európa diktátorának nevezte Thierry Bretont – aki a korábbi Európai Bizottság belső piacért felelős tagjaként a techszabályozásban játszott szerepet, de jelenleg már nincs pozícióban az EU-ban –, Mark Zuckerberg a szélsőjobboldali ikonnak számító Joe Rogan podcastjába látogatott. Itt arról beszélt, hogy elvárja Trumptól, hogy gyakoroljon nyomást Európára, és akadályozza meg a szigorú szabályozások alkalmazását az amerikai technológiai cégek ellen. Ezt megelőzően Tim Cook, az Apple vezérigazgatója is hangot adott aggodalmának Trumpnak, miszerint cége 1,8 milliárd eurós bírságot kapott zenei piaci korlátozások miatt.
A technológiai vezetők természetesen úgy prezentálják ezt a helyzetet, mint az amerikai ipar védelmét. Zuckerberg érvelése is az, hogy az EU által kiszabott büntetések szinte "vámként" működnek a cégeikre nézve, ami hasonló ahhoz, amikor a gyorshajtók az állami traffipaxok miatt panaszkodnak: aki betartja a szabályokat, az nem kerül bajba. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az amerikai techipar, melynek prominens vezetői mind Trump mögött sorakoztak fel, saját érdekeik védelmében lép fel az Európai Unió szigorú fogyasztóvédelmi törvényeivel szemben.
Ahhoz, hogy értsük, miről is van szó, muszáj egy kis jogászkodással kezdeni. Alapvetően három olyan dolog van, amit az amerikai nagy cégek nem szeretnek az európai szabályozásban.
Ez a 2023-tól érvényes szabályozás azokra az online platformokra vonatkozik, amelyek saját forgalmuk és felhasználói bázisuk révén képesek jelentős hatást gyakorolni a piaci környezetre. Jelenleg hat nagyvállalat - köztük a Google-t, a Chrome-ot és a YouTube-ot is birtokló Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft, valamint a nem amerikai TikTok tulajdonosa, a ByteDance - 22 platformja felel meg ezeknek a kritériumoknak. Ezen cégek számára tilos, hogy saját szolgáltatásaikat előnyben részesítsék másokkal szemben, kötelező előre telepíteniük a versenytársak alkalmazásait, és megakadályozniuk, hogy más platformokon történjen a vásárlás az alkalmazásaikért. Ezen kívül szigorúan be kell tartaniuk az EU adatvédelmi előírásait is.
A gyakorlatban ezek a változások számos új lehetőséget teremtettek. Például az iPhone-ok esetében lehetőség nyílt arra, hogy az App Store-tól független alkalmazásboltokból is letölthessünk applikációkat, így elkerülhetjük az Apple által a fejlesztőktől levont 30%-os jutalékot. Emellett az Apple nem állíthatja be automatikusan a saját böngészőjét alapértelmezettként, és a Messenger most már külön is használható a Facebook-fióktól függetlenül. A Meta pedig kénytelen volt megkezdeni a munkát azon, hogy a Messenger és a WhatsApp platformokon lehetővé tegye az üzenetküldést más csevegőalkalmazások felhasználói számára is. Ráadásul a DMA értelmében a személyre szabott hirdetések megjelenítése csak a felhasználók előzetes hozzájárulásával történhet, ami arra ösztönözte a Facebookot és a YouTube-ot, hogy bevezessenek egy olyan előfizetési lehetőséget, amely hirdetésmentes élményt kínál.
2024-től lép életbe az EU legszigorúbb szabályozása, amely jelentős hatással lesz azon online platformokra és keresőmotorokra, amelyeket legalább 45 millió európai felhasználó, tehát az unió tizede igénybe vesz. E körbe tartozik a közösségi média, a legnagyobb online piacterek, utazásszervező oldalak, videómegosztók, valamint olyan szolgáltatások, mint a Google Maps és a Wikipedia. E platformok számára kötelező lesz biztosítani, hogy az európai felhasználók beleszólhassanak a hirdetési és tartalmi ajánlásokba, emellett meg kell akadályozniuk a visszaéléseket, és kifejezetten tilos számukra a gyermekek profilozása reklámcéllal. Az egyik legjelentősebb eltérés az EU és az Egyesült Államok szabályozása között az, hogy az EU-ban a platformok tulajdonosai jogi felelősséggel tartoznak, ha tudomást szereznek illegális tartalomról, ezzel szemben az Egyesült Államokban hivatkozhatnak arra, hogy csupán közvetítők.
