Október 23-a eseményei után mindenki győztesként tekinthet önmagára.

Az ellenzéki párt is képes volt figyelemre méltó tömeget összehozni egy rendezvény keretein belül, ami valóban szokatlan és figyelemre méltó teljesítménynek számít.

Bár mind a Fidesz, mind a Tisza fél egyértelműen önmagát hirdette ki a seregszemle számszerű győztesének, az előre borítékolható volt, hogy - hacsak nem sül be látványosan a mozgósítási gépezetük - így fognak tenni, bármekkora is lesz a tényleges részvétel.

Ahogy beharangozó cikkünkben említettük, mindkét érintett fél számára alapvető elvárás volt, hogy olyan méretű tömeget vonulassanak fel, ami madártávlatból, vagy akár onnan is láthatatlan marad. Ez a cél sikerült: mindkét rendezvény annyira nagy létszámú volt, hogy egyetlen pillanatfelvételen sem volt képes megörökíteni a teljes tömeget. Eddig talán a közösségi médiában elterjedt fotó az, amely a Hősök tere felett köröző Ryanair-gép ablakából készült, és amelynek kapcsán a kormánypárti sajtó most azon spekulál, vajon mesterséges intelligencia segítségével készült-e.

Egy szó mint száz, az nem látszik minden kétséget kizáróan bizonyíthatónak, hogy nagyságrendi különbség lett volna a két tábor mérete között.

Mivel a Fidesz és a Tisza sem szenvedett el látványos vereséget, a politikai következmények tekintetében lényegében mindegy, hogy ki diadalmaskodott az eredmények pontos mérlegelésében.

Orbán Viktor a Hősök terének egy hiányos szegletét bemutató képpel osztotta meg ítéletét, amelyen a "Kétszer annyian voltunk" felirat állt. Ez a megjelenítés éles ellentétben áll a valósággal, hiszen egyértelmű, hogy a fotón csupán az ellenzéki résztvevők egy szűk csoportja látható.

Magyar Péter az este kitett "Mi vagyunk a többség" állítása pedig - miután a Békemenet egzakt felmérése ugyanilyen nehézkes - szintén megalapozatlan és kikezdhető.

Mivel saját politikai minimumprogramját mindkét fél teljesítette, nem egymáshoz viszonyítva érdemes értékelni a résztvevők számát és a róluk készült felvételeket, hanem sokkal inkább a saját "műfajukon" belül. Azaz a Fidesz esetében a korábbi Békemenetekkel, a Tisza esetében az elmúlt évek nemzeti ünnepeire szervezett ellenzéki pártrendezvényekkel érdemes összevetést tenni.

Bár a kormánypárti rendezvényről a kormányfő azt nyilatkozta, hogy még sosem tapasztalt ekkora tömeget, a 2025-ös Békemenetnek a 2010-es évek második felének jelentős kormánypárti megmozdulásait felülmúló feltételei nem voltak észlelhetők. Ennek ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Fidesz eseményére csütörtökön is rengeteg ember érkezett, létrehozva egy olyan monumentális tömeget, amely továbbra is képes erőt sugározni. A nemzeti ünnepet megelőző írásunkban azt emeltük ki, hogy október 23. lehet a Fidesz eddigi, a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök keretében lebonyolított online kampányának első komoly próbatétele, ahol kiderülhet, hogyan működik a „digitális térben” történő mozgósítás. Az ünnepen készült felvételek azt mutatják, hogy a DPK gépezete olyan jól működik, hogy képes erőt sugározni és látványos képeket produkálni a rendezvényről.

A Tisza esetében a mérce természetesen alacsonyabbra került, de a relatív siker ennél fogva sokkal szembetűnőbbé vált. Az elmúlt másfél évtizedben ilyen mértékű eseményről szinte biztosan nem beszélhetünk. Az ellenzéki pártrendezvények között ugyanis, és ide nem sorolhatók a civil megmozdulások, mint például a netadós vagy a Milla- illetve influenszertüntetések, nem volt példa ekkora tömeg megmozdítására. Különösen figyelemre méltó az a 2021. október 23-i esemény, amely az akkori hatpárti ellenzéki összefogás első jelentős kudarca volt, miután az előválasztás, amely korábban lendületet adott nekik, már a múlté volt. Az ellenzéki párt most sikeresen használhatja a rendezvényről készült felvételeket arra, hogy visszaállítsa a kormányváltásra számító emberek arányát arra a szintre, amely a nyár elején jellemző volt, amikor a kutatások még a Tisza győzelmét valószínűsítették, míg mára a helyzet minimálisan a Fidesz irányába billent.

A pártvezetők beszédei önmagukban nem kínáltak sok újdonságot. Orbán Viktor ismét előhozakodott a jól megszokott külső fenyegetésekkel, amelyek között a régóta ismert háború-béke, valamint a "brüsszeli birodalom" és a szuverén nemzetállam közötti ellentét képezte a választás tétjét. Magyar Péter szintén a már-már megszokott kliséit idézte, amikor a "régi új pártállam" helyett emberségesebb Magyarországot ígért.

Meglepetésként érte a közvéleményt, hogy a miniszterelnök egy szokatlanul engedékeny és befogadó hangnemet ütött meg az ellenzéki választókkal kapcsolatban. Ha visszaemlékezünk a legutóbbi nemzeti ünnepre, ahol "az áttelelt poloskák" számára húsvéti nagytakarítást ígért - már ez is elég tág értelmezést nyújtott ahhoz, hogy a kormánykritikus állampolgárok is magukra vegyék a fenyegetést. 2018 március 15-én erkölcsi, jogi és politikai elégtételt ígért, így a mostani, kifejezetten szelíd hangvételű üzenete, miszerint a következő öt hónapban a kormánypártiaknak is beszélniük kell "a megtévesztett magyarokkal", meglepő fordulatnak számít. "Egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért" - hangsúlyozta Orbán.

A miniszterelnök ritkán fordít figyelmet az ellenzékre, így amikor mégis megteszi, az mindig friss és meglepő benyomást kelt. Többen úgy értelmezték Orbán szavait, mintha először ismerné el, hogy a Fidesz esetleg hátrányos helyzetben van. Ezen gesztus azonban nem teljesen példa nélküli: négy évvel ezelőtt, az előző választást megelőző október 23-án, egy állami ünnepségen hasonlóan fogalmazott, amikor azt mondta: "Nekünk minden magyar fontos, hiszen azok is jobban járnak a kormányzásunkkal, akik nem ránk voksolnak."

Kihívásokkal teli az ember élete, különösen akkor, amikor Magyar Péter beszédében új dolgokat keres. Az, hogy november 5-étől immár negyedik alkalommal járja az országot, nem feltétlenül forradalmi lépés, inkább hírértékű esemény. A Tisza elnökének eddigi körútjai nem csupán az újdonság varázsával vonzották a tömegeket; az őszi hónapokban is számos érdeklődő gyűlik össze középvárosok terein – megyeszékhelyeken pedig gyakran több ezer ember várja Magyar érkezését, még akkor is, ha a műsorának nincs különösebb aktualitása. A Fidesz oldaláról Lázár János fellépései versenyeznek ezzel a műfajjal, míg Orbán Viktor eddig nem vállalkozott hasonló országjárásra. Magyar október 23-i bejelentése után talán az a legérdekesebb kérdés: vajon elérkezik-e az a pillanat, amikor a miniszterelnök is útra kel az ország felfedezésére?