Miután a Fővárosi Törvényszék egyik bírája lemondott, a hír gyorsan elterjedt, mivel a lemondás hátterében politikai befolyásolás gyanúja állt. Ez az esemény felkeltette a közvélemény figyelmét, és számos kérdést vetett fel a jogi függetlenségről és a bír

Az igazságszolgáltatás mint intézmény elveszítette függetlenségét - mondta a Partizánnak Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék nemrég távozott büntetőbírája, aki a Simonka-ügyben is bíróként tevékenykedett.

A távozott bíró a műsorban megosztotta tapasztalatait a politikai nyomásgyakorlásról is. Kiemelte, hogy 2018-ban, amikor ideiglenesen a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumát irányította, egy különösen érzékeny ügy kapcsán egy igazgatási vezető kérte tőle, hogy manipulálja az ügy kiosztását úgy, hogy az a kívánt eredményt hozza. Laczó azonban határozottan visszautasította ezt a felkérést, ami után nem sikerült elnyernie a Kollégium vezetői posztját. Az ominózus ügy végül, amelynek nevét az interjú során nem említette, a kért eredményt hozta.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) által közzétett sajtóközleményből kiderült, hogy a Fővárosi Törvényszék elnöke feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette miatt. A feljelentés egy ismeretlen igazgatási vezető ellen irányult, aki esetlegesen konkrét kérést fogalmazott meg. Az ügyben a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség folytatott nyomozást, azonban az eljárást végül megszüntették.

Az ügyészség nyomozásának eredményeként megállapította, hogy az említett ügy 2018-ban véglegesen lezárult, ami azt jelenti, hogy a hivatali visszaélés bűntettének elévülési ideje legkésőbb 2023 augusztusában lejárt. E körülmények figyelembevételével a vonatkozó jogszabályok értelmében az eljárást megszüntetni kellett.

Hozzátették, hogy az ügyészség a fent említetteken túlmenően a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékokat is figyelembe vette. Különösen kiemelték a volt bíró tanúvallomását, valamint a Fővárosi Törvényszéktől kapott adatokat, amelyek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy

A volt bíró által említett ügy kapcsán nem lehet megállapítani bűncselekmény elkövetését.

A volt bíró tanúvallomásában nem tudott felhozni egyetlen olyan jogilag releváns körülményt sem, amely arra utalt volna, hogy a bíróság bármelyik igazgatási vezetője próbálta volna befolyásolni az ügy döntését. A tanú az igazgatási vezetők kérését, miszerint az ügyet olyan bíró bírálja el, aki nemcsak szakmai szempontból kompetens, hanem a jelentős sajtóérdeklődést is képes kezelni, saját szubjektív, tényeken nem alapuló véleménye alapján értelmezte úgy, hogy a vezetők megpróbálták befolyásolni a döntést.