Fedezd fel a legális rezsitrükk működését: még egy kisebb lakásban is jelentős megtakarításokat érhetünk el a havi költségeinken! - Pénzcentrum

A hőszivattyúk telepítése az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, köszönhetően a globális energiaárak ingadozásának és a különböző környezetvédelmi támogatási programoknak. Az Európai Unió klímacéljai között kiemelt helyen szerepel a gázkazánok fokozatos kivonása, ami tovább ösztönzi a fenntartható energiaforrások használatát. Az Oeconomous Intézet legfrissebb kutatása feltárja, hogy milyen trendek várhatóak a hőszivattyúk áraiban, és milyen tényezők befolyásolják a megtérülésüket.

A hőszivattyú egy forradalmi megoldás az épületek fűtési és hűtési szükségleteinek kielégítésére, amely képes leváltani a hagyományos gázkazánokat és más, radiátoros központi fűtési rendszereket. Képességei közé tartozik, hogy a megfelelő épületgépészeti kialakítással – például mennyezetben vagy falban elhelyezett csövekkel – hűtési üzemmódban is üzemelhet. A hőszivattyúk hatékonyságának kulcsa abban rejlik, hogy nem termelnek hőt, hanem azt áthelyezik a kültérből a beltérbe, így akár 300%-os hatásfokot is elérhetnek. Ezzel szemben a gázkazánok átlagos hatékonysága mindössze 85%. A kültéri hőforrásként szolgáló levegő még télen is bőséges hőenergiát tartalmaz, hiszen a 3 °C-os levegő is elegendő a működéshez. A geotermikus rendszerek még tovább növelik a hatékonyságot, hiszen a talajba fúrt kutakon keresztül folyamatosan kihasználhatják a föld mélyének hőjét, elérve akár 400%-os teljesítményt is. Ez a technológia nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságos megoldást is kínál a fenntartható energiahasználat terén.

A hőszivattyúkról, illetve arról, hogy mennyit lehet vele megatakarítani egy háztartáson belül, éppen a hét elején írtunk a Pénzcentrumon. Ez a cikk itt olvasható:

Magyarország 2020-ban frissített Nemzeti Energiastratégiája 2030-ra 100 000 telepített hőszivattyút irányoz előre. Amennyiben folytatódik az elmúlt öt év növekedési trendje, ez a célérték teljesíthető.

A technológiai fejlődés jelentős impulzusokat kapott a 2022-es drámai gázáremelkedés következtében, mellette pedig számos állami ösztönző is rendelkezésre állt az utóbbi években. Ezek közül kiemelkednek a kamatmentes és kedvező kamatozású hitel lehetőségei, amelyeket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) programjain keresztül kínálnak. Ezen felül az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközeinek (RRF) keretében elérhető pályázatok révén is igényelhetünk vissza nem térítendő támogatásokat. Jelenleg az Otthonfelújítási Program például folyamatosan fogadja a pályázatokat, lehetőséget biztosítva ezzel a lakások korszerűsítésére.

A hőszivattyúk kifejezetten magas hatékonysága a geotermikus energia használatával még tovább növelhető, ennek keretében a kinti hőt nem a levegőből, hanem a földből nyeri a hőszivattyú. Magyarország ebből a szempontból kivételes adottságokkal rendelkezik, ugyanis a földkéreg vastagsága a Kárpát-medencében feleakkora, mint az európai kontinens földkérgének vastagsága. Ennek következtében az ország területén 50-100 méter mélyen egész évben stabilan 15°C hőmérséklet van, ezt pedig fűtésre lehet felhasználni. Az évtizedet Magyarországon egyebek közt a geotermikus energia használatának drasztikus növelése fogja meghatározni, cél, hogy 2030-ra a hőtermelésben (így a fűtésben is) 25-30%-os arányt érjen el ez a technológia. Ez többféle módon is előmozdítható, így például a geotermikus kutak fúrási kockázatát részben átvállaló pályázatokkal, illetve további kamatmentes hitelekkel.

Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve szerint a célkitűzés az, hogy 2030-ra a földgáz felhasználásának aránya az épületfűtésben 50%-ra csökkenjen. Ennek elérése érdekében fontos szerepet kapnak a hőszivattyúk, amelyek elterjedését ösztönzik. Továbbá, az Európai Unió által finanszírozott felújítási programok keretében a gázkazánok cseréje már nem részesül támogatásban, míg a napelemek telepítése, amelyek a hőszivattyús rendszerek működését hatékonyan kiegészítik, előnyben részesül.

A hőszivattyúk beszerelési költségeinek csökkentésére kiírt pályázatok az elmúlt időszakban túlnyomórészt európai uniós forrásból voltak finanszírozva. Az MFB által kezelt, a GINOP és VEKOP programok keretében megvalósult épületgépészeti korszerűsítési pályázatokban átlagosan 30% volt a magyar költségvetési forrásból származó támogatás. A hitelprogram keretében folyósított összeg átlagosan 25%-a került komplex épületenergetikai beruházások, így a hőszivattyúk beszerelésének támogatására.

A 2021-ben indult RRF-6.2.1 "lakossági napelemes pályázat" keretében lehetőség nyílt hőszivattyúk beszerelésére is, amelynek révén a magyar költségvetés jelentős támogatást nyújtott. Jelenleg a program finanszírozása az összes költség 90%-át fedezi. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy az egyes évek során hány hőszivattyút szereltek fel, és ez milyen mértékű terhet jelentett a magyar államháztartás számára.

Nyilvánvaló, hogy a jelentős mértékben megemelt támogatási keret, valamint az RRF keretében elérhető vissza nem térítendő támogatások, amelyek ellentétben állnak a 2021 előtti hitelprogramokkal, kedvezően befolyásolták a telepített hőszivattyúk számát. A költségvetésre gyakorolt hatás elhanyagolható volt a teljes éves költségvetéshez viszonyítva, amely átlagosan évi 40 000 milliárd Ft körül alakul.

A 2030-as évre Magyarországon tervezett 100 000 hőszivattyú telepítése érdekében a következő öt esztendőben évente 10 000 új berendezés telepítése válik szükségessé. A jelenlegi támogatási szint mellett ez a cél elérhetőnek tűnik, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján a telepített hőszivattyúk száma folyamatosan emelkedett.

A magyarországi lakott lakásállományban kiemelt helyet foglalnak el a téglafalazatú házak, amely kategóriába tartoznak családi és társasházak is. A második legnagyobb részaránnyal rendelkező kategória a panelházak, amelyek 15%-át adják a lakásállománynak.

A különféle háztípusok esetében eltérő, hogy megtérül-e a hőszivattyúk beszerelése. Ez leginkább a régebben épült családi házak tekintetében jelenthet hosszú távú megtakarítást. A társasházak, különösképpen a panelházak esetében a távfűtés az egyik leghatékonyabb fűtési megoldás, ebben az esetben a hőszivattyú beszerelése nem megtérülő beruházás. Ez a háztípus a lakások 15%-át teszi ki, miközben a teljes lakásállomány energiafelhasználásának mindössze 5%-ért felelős. A más, egyedi fűtéssel, például gázkonvektorral rendelkező lakások esetén a hőszivattyús hűtő/fűtő klíma beépítése mind az energiafelhasználás, mind a komfort tekintetében jelentős előrelépést hoz magával.

A Magyarországon az egyik legtöbb energiát felhasználó háztípus a hazai családiház-állomány 46%-át kitevő, 1945-1990 között épült 1,7 millió családi ház. Ezek az egyik legmagasabb fajlagos energiaszükséglettel rendelkeznek, így a teljes fűtési energiafelhasználás 48%-áért felelnek.

Fűtési rendszerük hőszivattyúsra cserélése azonban a jelenlegi pályázatok támogatási intenzitásával számolva 5 094 Mrd Ft terhet jelentene a magyar költségvetésnek, amennyiben nem érhető el európai uniós forrás ennek mérséklésére. Ez az előbb említett 1,7 millió ház háztartásonkénti 3 millió Ft-os összegű, vissza nem térítendő támogatását takarja. A felújítás nyomán az épületek energiaigénye legalább 30%-kal csökkenne, így összesítésben vizsgálva a teljes épületállomány fűtési energiaigénye csökkenne 15%-kal. A magyar költségvetés más elemeivel összevetve azonban ez rendkívül magas forrásigényt jelent, amennyiben ez egy év alatt történne meg, az egészségügy teljes költségvetésével (2024-ben 4 423 Mrd Ft) összevethető költsége lenne. Így ez a folyamat elnyújtott időtávban valósulhat meg, az importált energiahordozóktól viszont nagyobb függetlenséget jelentene.

A hőszivattyúk telepítésekor az egyik legfontosabb szempont a beszerzési ár, mivel ez nagymértékben befolyásolja a későbbi megtérülést. Egy, az Applied Energy című tudományos folyóiratban publikált tanulmány rávilágít, hogy az árak az elmúlt évtized során folyamatos csökkenést mutattak. A kutatás évről évre elemezte a különböző forrásokból származó adatokat, amelyeket a következő grafikon kék pontjai szemléltetnek. Az Egyesült Királyságban a levegőforrású hőszivattyúk ára folyó áron 2010-ben még átlagosan 11 000 £ volt, de 2023-ra ez az összeg 10 000 £-ra csökkent.

Magyarországon is hasonlóképpen alakult a trend. Egy, a cikksorozatunk előző részében is szereplő példaépülethez szükséges hőszivattyú típus beszerzési ára 2020-ban beszerelés és kiegészítők nélkül átlagosan nettó 1,7 millió Ft volt. 2024-ben ugyanezen típusú hőszivattyú átlagos ára 2,2 millió Ft. Az infláció hatásának kiigazítása után, a 2020. évi beszerzési árat 2024. évi forintban kifejezve 2,5 millió Ft-os összeg az eredmény. A hőszivattyúk inflációval kiigazított átlagos árát vizsgálva látható, hogy reálértéken 14%-kal csökkent a beszerzési költség.

A hőszivattyúk pénzügyi megtérülését jelentős mértékben befolyásolják az energiaárak alakulása. A technológia előnyei közé tartozik, hogy lehetővé teszi a fűtést földgáz használata nélkül, ami a jelenlegi, bizonytalan geopolitikai helyzetben egyre fontosabbá válik. Hazánkban a földgáz ára sokkal inkább érzékeny a külső tényezőkre, mint az elektromos áramé, így a hőszivattyúk alkalmazása révén csökkenthetjük az ilyen irányú kitettséget. 2023-ban Magyarország energiaigényének körülbelül 25%-át importált villamos árammal elégítette ki, míg a földgáz tekintetében az ország 80%-os importfüggőséggel bír, amelyet a hazai gázkitermelés alacsony volumentje is indokol.

A 2022 közepén tapasztalt drámai áremelkedés után az európai nagykereskedelmi gázárak már valamelyest stabilizálódtak, de a helyzet még messze a korábbi normáktól. A 2022 előtti évtized átlagos 20 €/MWh-os ára még mindig elérhetetlen távolságban van, míg a földgáz nagykereskedelmi ára jelenleg a 40 EUR/MWh szint körül ingadozik. Ez a kétszeres drágulás komoly kihívások elé állítja a piacot és a fogyasztókat egyaránt.

Az áremelkedés jelentős hatása már érzékelhető a fogyasztói árak alakulásában, ami a rezsivédelem szabályainak módosításával is összefügg. Az átlagfogyasztás alatti és feletti gáz- és áramárak között markáns különbségek figyelhetők meg: míg a földgáz esetében a magasabb árak akár hétszeresei is lehetnek az átlag alatti tarifáknak, addig az áramnál ez az arány „csupán” duplája az átlagos költségeknek. Ez a helyzet hangsúlyozza, hogy érdemes lehet az elektromos áramot választani a fűtési szükségletek kielégítésére.

A fűtési rendszerek elektrifikációja, tehát az áramalapú fűtési megoldások elterjedése (például hőszivattyú) az áramigény növekedéséhez vezet, különösen télen, a relatíve drágább áramárral rendelkező, importált áramot nagyobb mértékben használó időszakban. Ilyenkor az importigény megemelkedése annak is köszönhető, hogy télen a kevesebb napsütés miatt a napenergiából történő áramtermelés jelentősen lecsökken.

Ahogy az alábbi diagram szemlélteti, a téli hónapokban az ország villamosenergia-fogyasztása (világoskék terület) jelentős emelkedést mutat. Ezzel párhuzamosan, az importált villamosenergia mennyisége (kék terület) is nő. Az import arányának növekedése gyakran együtt jár a nagykereskedelmi áramár (sötétkék vonal) emelkedésével is.

Az áramár növekedésétől a rezsivédelem segítségével a magyarországi lakossági fogyasztók védve vannak, mind a rezsicsökkentett normál tarifa, mind pedig a hőszivattyúkhoz igényelhető "H" tarifa révén. Nemzetgazdasági szinten a fűtési rendszerek elektrifikációjának megtérülése viszont jelentősen függ az áramtermelési árak csökkentésétől. Ez egyebek között az időjárástól kevésbé függő, tiszta energiát szolgáltató energiaforrások szerepének megnövelésével érhető el. Ilyen például a nukleáris energia, így a Paks II projekt, illetve a vízerőművek is, amelyek kiegészíthetik ezeket a kapacitásokat.

Szintén stratégiai cél, hogy a hazai áramtermelő kapacitások növelésével Magyarország akár állandó áramexportőr is lehessen, miközben az itthoni, környezetbarát fűtési megoldásokra is elegendő energia jut. Egy ilyen célkitűzés elérése évtizedekben mérhető időtávlatú. Ugyanakkor az olyan európai országok, amelyek terve áramellátásukat nagymértékben megújuló, időjárásfüggő áramforrásokra alapozni, mint például Németország, jelentős exportpiacot jelenthetnek.

A megújuló energiaforrások térnyerésével és az áramfogyasztás folyamatos növekedésével elengedhetetlenné vált az áramelosztó rendszerek korszerűsítése. Magyarországon a MAVIR felelős a kapcsolódó beruházási igények összegyűjtéséért és a fejlesztési stratégiák kidolgozásáért. Az általuk publikált 2024-es Hálózatfejlesztési Terv alapján a következő években jelentős beruházási szükségletek várhatóak. Az idei és a 2025-ös évre körülbelül 180 milliárd forintos forrást igényelnek, míg a jövőben is évente átlagosan 160 milliárd forintra lesz szükség e célok megvalósításához.

Az elektromos áram felhasználása után esedékes rendszerhasználati díjak szerkezetében is jelentős átalakulások várhatóak. A hőszivattyúval ellátott otthonok, legyenek azok lakások vagy családi házak, sok esetben túllépik az évi 5000 KWh-s fogyasztási küszöböt, amelytől kezdődően kötelező a "okosmérő" telepítése.

Ez az okosmérő képes arra, hogy közel valós időben jelentse a háztartás áramfogyasztását a szolgáltató felé, így a felhasznált villamos energia után fizetendő díjak napszaktól függően változhatnak. A változó árakra épülő rendszer 2027-től lép életbe várhatóan, ugyanakkor a különböző napszakokban fizetendő forgalmi díj tervezhető módon, éves szinten kerül megállapításra. A hőszivattyúk megfelelő programozásával tehát elkerülhető, hogy a legmagasabb áramárral rendelkező napszakban működjenek.