Az átlagos magyar állampolgár körülbelül ötvenmillió forintért vásárolhat ingatlant – számol be a Világgazdaság.
Az idei év során a megvásárolt ingatlanok között a társasházi lakások aránya harminckilenc százalékot tett ki.
A fiataloknál drágábban és az országos átlagár felett vásárol ingatlant a nyugdíjaskorú lakosság ingatlanpiacra lépő része, de a legnagyobb vásárlóereje az ötven év körüli korosztálynak van - olvasható az Otthon Centrum elemzésében.
az Otthon Centrum teljes hálózati forgalmának áttekintése rávilágított egy érdekes tendenciára: az ügyfelek csupán 10,2%-a érte el a 65. életévét. Ez az arány a piacon szereplő korcsoportok közül a legalacsonyabbnak számít, ám figyelemre méltó, hogy e generáció vásárlási szokásai a fiatalabb csoportokhoz képest jelentős eltéréseket mutatnak. Soóki-Tóth Gábor, az elemzés vezetője, hangsúlyozta, hogy az adatok alapján világosan látszik, milyen fontos szerepet játszik a kor a vásárlási döntésekben, és hogy a különböző korosztályok eltérő preferenciákkal bírnak. Az év első kilenc hónapjának eredményei tehát nemcsak a jelenlegi piaci helyzetet tükrözik, hanem a jövőbeni trendek megértéséhez is kulcsfontosságúak.
A vevők 62,8 százaléka fizetett készpénzzel, 28,2 százalékuk hitelt is igénybe vett, míg az állami támogatások valamelyik formájával 9 százalék élt az év első kilenc hónapjában. Nem meglepő módon a 65 évnél idősebbek esetében a legmagasabb, 96,3 százalék a készpénzes vásárlók aránya, ami egyben azt is jelenti, hogy csak 3,7 százalékuk igényelt és kapott hitelt a vásárláshoz. Állami támogatást igénylő ebben a korcsoportban nem fordult elő.
A belvárosi kerületek népszerűsége kiemelkedően magas a vevők körében, elérve a 16,3 százalékot. Különösen a nyugdíjasok tűnnek ki, mivel arányuk ezen a területen meghaladja az átlagot. A nyugdíjas korosztály a belvárosban 20,9 százalékos, míg a pesti külvárosi kerületekben is jelentős, 17,5 százalékos jelenléttel bír. Érdekes, hogy a nyugdíjasok közül a legkevesebben, mindössze 5,7 százalék választotta a községeket, ami részben a közlekedési lehetőségek és az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének függvénye.
A megvásárolt ingatlanok között a társasházi lakások dominálnak, hiszen a tranzakciók 39 százalékát ezek teszik ki. A vevők 35,7 százaléka önálló házat választott, míg 18 százalékuk panellakásra voksolt. Érdekes, hogy csupán 7,3 százalék engedhette meg magának az új építésű ingatlanokat. A legidősebb generáció esetében hasonló tendencia figyelhető meg a lakástípusok preferenciájában. Itt a társasházi lakás vásárlók aránya jelentősen magasabb, 48 százalékot képvisel. Ezzel szemben az önálló házat választók aránya az összes vásárlás 25,9 százalékát teszi ki, ami alacsonyabb az átlagosnál. A panellakások népszerűsége viszont emelkedik: a nyugdíjasok körében 20,2 százalék választotta ezt a megoldást. Az új építésű ingatlanok iránti érdeklődés viszont ebben a korcsoportban alacsony, mindössze 5,9 százalékuk döntött ilyen lehetőség mellett – mutatott rá a szakértő.
