Manapság elengedhetetlen, hogy felkészüljünk a járványok által előidézett krízisekre.
A világjárványokkal kapcsolatos kockázatok soha nem voltak még ilyen magas szinten, mint napjainkban - nyilatkozta Boldogkői Zsolt molekuláris biológus a Hírklikknek. Az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára ezzel reagált arra, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hivatalos álláspontja szerint a jelenlegi helyzet nem indokolja rendkívüli intézkedések bevezetését.
Kiemelte, hogy a koronavírus-járvány kapcsán a globális egészségügyi hatóságok nem voltak megfelelően felkészülve. A tanulságok levonása helyett azonban az Egyesült Államokban úgy tervezik, hogy nem támogatják az mRNS-alapú kutatásokat, miközben világszerte egyre erősebbé válik az oltásellenes mozgalom. Az tény, hogy Magyarországon az év elején a légúti fertőzések, köztük az influenza esetszáma magas volt, de március elejére ezek a számok csökkenni kezdtek. A Covid-19 továbbra is jelen van, de a megbetegedések száma alacsony szinten stagnál. Az egészségügyi hatóságok véleménye szerint jelenleg nincs olyan járvány, amely komoly közegészségügyi kockázatot jelentene, azonban fontos, hogy betartsuk az alapvető higiéniai előírásokat.
Mintha napjainkban jobban terjednének a különféle járványok. Ez valamiféle civilizációs ártalom?
Valóban, az emberiség a járványok korába lépett. A WHO és más egészségügyi szervezetek szerint a világméretű járványkockázat soha nem volt olyan magas, mint manapság. Ez a jelenség több tényezőre is visszavezethető, amelyek közül talán a legfontosabb a népeség-robbanás, amely az urbanizációval kombinálva, nagy népsűrűséget hoz létre, ami ideális a kórokozók terjedéséhez. Egy másik tényező a globalizáció. A turizmus, a kereskedelem, a migráció modern eszközeivel néhány óra alatt a világ más pontjain lehetünk, magunkkal hurcolva különféle fertőző ágenseket. A klímaváltozás is egyre fontosabb tényezővé válik a járványok kockázatának növekedésében. A digitális világ sérülékenysége szintén egy fontos problémát vetít előre. A közösségi médiában terjedő álhírek és dezinformációk jelentősen aláássák a fertőző betegségekkel szembeni védekezés hatékonyságát. Az oltásellenességet, valamint a megelőző intézkedések - például a maszkviselés és az izoláció - elutasítását támogató online közösségek gyors ütemben növekednek. Ez a jelenség komoly kockázatot jelent egy jövőbeni világjárvány esetén. Ennek jeleit már ma tapasztalhatjuk - a kanyaró és a szamárköhögés visszatérését - olyan közösségekben, ahol alacsonyabb az átoltottság.
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kórokozók is mintha egyre "erősebbek" lennének.
Ez az állítás nem állja meg a helyét, hiszen nem tapasztalható ilyen tendencia. Valóban, az utolsó influenza-járvány súlyosabb volt a korábbi évekhez képest, és több megbetegedést eredményezett. Ennek a vírusnak van egy érdekes sajátossága: örökítőanyaga szegmentált, ami azt jelenti, hogy különböző darabokból áll. Ez lehetőséget ad arra, hogy a vírus más fajokból, például madarakból vagy sertésekből örökítő anyagokat "kölcsönözzön", ezzel pedig növelheti a fertőzőképességét. Más légúti vírusok esetében azonban hosszú távon gyakran csökken e képesség. Így történt a SARS-CoV-2 esetében is, ahol a delta variáns virulenciája volt a legmagasabb, míg az omikron variáns esetében ez lecsökkent, viszont a vírus terjedési képessége nőtt.
Készen állunk-e egy újabb globális egészségügyi válságra?
A koronavírus-pandémia egyik legfontosabb tanulsága, hogy a globális egészségügyi hatóságok nem rendelkeztek megfelelő felkészültséggel egy ilyen súlyos válsághelyzet kezelésére. A német Robert Koch Intézet volt az a szervezet, amely viszonylag jobban reagált a kihívásokra, de Európa és az Egyesült Államok egészségügyi intézményei jelentős alulteljesítést mutattak.
A kérdés, amit érdemes megfontolni: vajon sikerült-e levonnunk a helyes tanulságokat ebből a járványból?
A pandémia időszakában a védekezés általánosságban sikeresnek mondható volt, kivéve azokban az országokban, ahol a járvány létezését vagy jelentőségét a legfelsőbb szinten is tagadták, vagy ahol nem a megfelelő stratégiát választották. További nehézséget jelentett, hogy a félretájékoztatás következtében sokan elutasították az oltásokat. Bár az mRNS vakcinák rendkívül ígéretes megoldást jelentenek, sok helyen jelentős társadalmi ellenállás tapasztalható velük szemben, mivel egyesek azt állítják, hogy ezek komoly mellékhatásokat és haláleseteket okoztak. Az Egyesült Államokban például egy oltásellenes jogászt neveztek ki egészségügyi miniszternek, aki azzal kezdte pályafutását, hogy megszüntette az mRNS-alapú vakcinák állami támogatását. Ez a döntés nemcsak a járványkezelésre, hanem a rákterápiában rejlő lehetőségekre is káros hatással lehet. A szakmai hozzáértés hiánya egyértelműen megmutatkozik abban a miniszteri javaslatban is, amely a madárinfluenza kezelésére vonatkozott, miszerint "hagyjuk szabadon terjedni a vírust, az ellenálló csirkék majd kiszelektálódnak". Ráadásul egy másik, hasonló logikát követő ajánlás szerint a kanyarós megbetegedések ellen nem vakcinázással, hanem "A" vitaminnal kellene védekezni, ami már most is egészségügyi problémákhoz vezetett, például májproblémákhoz. A túlzott "A" vitamin bevitel még a tüdőrák kockázatát is növelheti. A járványokkal szembeni védekezésben vélhetően a legnagyobb csapást az egészségügyi szervezetek drasztikus leépítése fogja jelenteni, és a jövőbeli helyzet is bizonytalan az Egyesült Államokban a nem mRNS-alapú oltásokkal kapcsolatban.
Hogyan jött létre a SARS-Cov-2? Kiszökött a laborból?
A SARS-CoV-2 eredetével kapcsolatban két fő elmélet létezik, amelyek egymással szöges ellentétben állnak. Az egyik elmélet szerint a vírus zoonózis révén jutott át az emberre, és úgy vélik, hogy egy denevérből származó vírus megfertőzött egy köztes gazdafajt, mint például egy tobzoskát, majd onnan terjedt tovább a vuhani piacon. A másik lehetőség az, hogy a vírus egy helyi laborból szabadult el. Érdekes, hogy a SARS-CoV-2 genetikai állománya 96%-ban azonos a RaTG13 denevér vírussal, ami arra utal, hogy valószínűleg állati eredetű. Ugyanakkor felmerültek olyan spekulációk is, amelyek szerint a vírus szándékosan szabadult el, vagy akár genetikai módosításon is átesett. Azonban ezen állítások mögött nincsenek egyértelmű bizonyítékok. A tudományos közösség túlnyomó többsége a természetes eredet mellett áll, habár voltak eltérések is a véleményekben, különösen 2021-ben, amikor kiderült, hogy a vuhani laborban koronavírusokkal végeztek kutatásokat. A mesterséges eredet mellett érvelők azt is felvetették, hogy a vírus tüskefehérjén található furin-hasító hely nem figyelhető meg a közeli rokon vírusoknál, ami szintén érdekfeszítő szempont. Továbbá, 2022-ben nagy port kavart egy kiszivárgott jelentés az amerikai Energiaügyi Minisztériumtól, amely arra a következtetésre jutott, hogy a vírus "laborszökevény" lehet. Ezt a megállapítást részben a korábbi információk alapján fogalmazták meg. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a téma nem csupán tudományos diskurzus, hanem politikai és társadalmi vonatkozásai is vannak. Ha Kína elismerné a laborból való szabadulás lehetőségét, az komoly kérdéseket vetne fel a tudomány iránti bizalommal kapcsolatban.
Az urbanizációs népsűrűségi problémák ellen hogyan lehet védekezni? Egyedül a maszkviselés megoldás lehet erre?
Ha járvány van, vagy beteg vagyok, akkor érdemes viselni a maszkot. Elterjed tévhit, hogy a maszk nem véd a vírusok ellen, mivel a maszk pórusai nagyobbak a vírusoknál. Ez igaz, de a légúton terjedő vírusok rendszerint aeroszol cseppekben terednek, amik viszont jelentős részben fennakadnak a maszkban. Tehát a maszk nem nyújt tökéletes védelmet, de egy olyan helyzetben, amikor nem sok időt töltünk egy fertőzött személy mellett, lecsökkenti az esélyét, hogy elkapjuk a kórokozót. Egyes ázsiai országokban nagyon sokan maszkban járnak az utcán, még ha nincs is fertőzésveszély. Járvány esetén egyéb védekezési módok is vannak, például, kerüljük a tömeget, megmossuk az ételt, fertőtlenítjük a felületeket, és így tovább.
A madárinfluenza egyre inkább aggasztó híreket hoz, mivel úgy tűnik, hogy fokozatosan az emberekre is átterjedhet.
A virológusok számára a madárinfluenza jelenti az egyik legfőbb aggodalmat. A probléma azzal a vírussal kapcsolatban, különösen a H5N1 altípussal, hogy emberi fertőzés esetén rendkívül magas halálozási arányt mutat. A nyilvántartott esetek több mint felében sajnos halálos kimenetelű volt a betegség. A jó hír viszont az, hogy eddig a vírus nem tudott hatékonyan alkalmazkodni ahhoz, hogy emberről emberre terjedjen, ami kulcsfontosságú lenne egy potenciális világjárvány szempontjából. Ha a vírusnak sikerülne ezt a képességet kifejlesztenie, az drámai következményekkel járhatna. Érdemes megemlíteni, hogy a 1918-1919-es spanyolnátha járvány, amely legalább 50 millió életet követelt, szintén madárinfluenza eredetű génszegmenseket tartalmazott.
